Sziasztok!
Angel nagyon igazad van
Szülésznőt tényleg érdemes választani, mert én nem tettem....és nemis lett túl szimpi a néni
Amikor anyumnál a fotelban ülve nagyon elkezdtem ficeregni, és torzult a fejem, anyu mondta, hogy talán menni kéne a kórházba. Áááádehogy, mondom ez még úgysem az
aztán késöbb najó menjünk...de úgyis hazajövök. Na nem jöttem, mert 2 ujjnyira voltam nyitva (egy nagyon kedves dokinő vizsgált meg)...aztán jött a szülésznő (anyuval azt hittük valami takarítónő)...hogy üljünk le a padra (a váróban)...leültünk. Éreztem, hogy elfolyik a magzatvíz, de nem úgy, hogy zutty az összes, hanem jött egy adag aztán szivárgott. Mondjuk a szülésznőnek, hogy elfolyt a magzatvíz...erre ő: És most én mit csináljak???
Ha nem fájt volna baromira tuti felkenem a falra! Még egy ágyat sem kaptam, az utcai ruhámban voltam és a folyosón kellett várakoznom
Hozta az aláírnivalókat, én addigra már csillagokat láttam....erre közli anyukámmal (mert közben szegény agyon aggódta magát), hogy nemis fáj ám nekem annyira, csak úgy csinálok!!!!!! Ha a halálos ítéletemet teszi az orrom elé, azt is aláírtam volna....nemis láttam a betűket sem. Aztán nagynehezen bevihettük a cuccomat egy szobába, de nem ülhettem/fekhettem le sehova! Ott is ácsorogtam egy darabig, majd nagykegyesen hozott egy hálóinget vagy mi volt az...na azt meg kapásból fordítva vettem föl, azt hittem, hogy hátul kell nyitva lennie (a mandulaműtétemnél így volt
).
Utána bevitt a szülőszobára....ott mondtam, hoyg betétet kéne cserélnem, mire ő arrogánsan, hogy akkor igyekezzek és jöjjek vissza ide. Naigen, visszamentem a szobába, elintéztem a dolgot....és nem emlékeztem, hogyhonnan jöttem. Persze ez sem volt jópont részemről. Felfeküdtem az ágyra rámtette az NST-t és ott hagyott magamra több, mint fél órára!!! Iszonyúan szenvedtem, dobáltam magam, az sem érdekelt, hogy félrecsúszik a korong, majd megőrültem
Aztán nemsokra rá befutott dr. Balogh és a férjem és onnantól kezdve a szülésznő nemis érdekelt tovább, innentől kezdve úgy ment minden, mint a mesében
Anyukám még utólag mesélte, hogy vele is bunkó volt, de nem érdekes már....csodás kislányunk van és a doktorúr fantasztikus volt, mint orvos és mint ember egyaránt
Barbi