Sziasztok! Nagyon sokáig gondolkodtam rajta, hogy közzé tegyem e a Doktor úrral kapcsolatos szülés történetemet. Sajnos nekem sincs jó tapasztalatom vele kapcsolatban.
Mikor még nem vártam babát évente csak egyszer látott, szakszerűen és tökéletesen vizsgált (soha nem volt kellemetlen, fájdalmas a vizsgálat, mint az előző orvosomnál). Így szépen-lassan már négy éve jártam hozzá, mikor kiderült, hogy babát várok.
A terhes gondozás alatt annyira
laza volt, hogy nem is mindig válaszolt a kérdéseimre (nem volt sok). A szüléssel kapcsolatban a szülésznőhöz irányított (benne azonban nem csalódtam!). Minden vizsgálaton azt éreztem, hogy alig várja, hogy becsukjam magam mögött az ajtót. Az utolsó vizsgálat időpontját már nem a rendelőjébe beszéltük meg, hanem a SOTE II-re. Reggel 7-re. Egy kicsit csodálkoztam rajta, mert még a 34. hét környékén jártam. A méhszájam egy újnyira nyitva volt már a 30. hét óta.
Reggel a vizsgálaton az első kérdése az volt, hogy elvégeztük e a házi feladatot? Azt sem tudtam, hogy miről beszél!!! Kiderült, hogy az esti szex-re gondolt. Mondtam, hogy hónapok óta nem nyúlt hozzám a párom, valószínűleg jól megmogyoróztam volna, ha megpróbálja. Örültem, hogy élek, nem hogy szexeljek
Erre azt válaszolta, hogy akkor majd ő elintézi. Annyira sikeres volt a "vizsgálat", hogy szinte nyakig véresen ott hagyott a vizsgálóasztalon, nem kérdezett semmit, csak az ajtóból vetette oda, hogy irány a szülészet, mert ma szülünk, vetessem fel magam. A megalázottságtól egy nyikk nem jött ki a torkomon. Nem volt oka ezt tenni velem!!!!
Ezután az ügyeletes orvosról, aki megvizsgált inkább egy szót sem szólok. A vajúdás szépen haladt egészen odáig, mig délben a Doktor úr úgy nem döntött, hogy burkot repeszt. Aztán óránként jött a fájások alatti vizsgálatra (mostmár tudom, hogy akkor éppen tágított). Legszívesebben összevarrtam volna magam, hogy ne találjon bejáratot, de már nem volt választásom. Délután négy után mikor már a fájásoktól nem láttam, viszont felkelni nem tudtam, mert romlott a szívhang, úgy döntött, hogy császár.
Anya boldogan kérte az altatást, baba csodálatos lett, ép és egészséges. A szülés után a Dr. úr mondta, hogy kétszer a nyaka köré volt tekeredve a köldökzsinór, azért nem állt be rendesen a szülőcsatornába (jelzem, hogy a burok repesztésig minden rendben volt, a gyerek a helyén, ő mondta). A következő arcul csapás a Dr. úrtól akkor ért, mikor megláttam a zárójelentéseket. Varrat szedés után megkérdeztem, hogy ez biztosan az enyém, mert nem az van benne ami aznap történt. A válasz az volt, hogy ez csak egy papír, nem kell sehová sem. Fizettem és eljöttem.
Hát ez az én csodálatos szülés történetem. Persze jöttök majd azzal, hogy ekkor, meg akkor orvost kellett volna váltani, de én is úgy voltam vele, mint sokan mások: jó reklámja van a Dr. úrnak. Varratszedés óta nem voltam nála. Nagyon hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ne gondoljak fájó szívvel az első gyermekem születésére. Most már okosabb vagyok. Új orvost kerestem és bizony kiállok a saját (és, ha lesz, akkor a Pocaklakó) érdekeiért.
A SOTE II. szülészete külön sztori. Nekem biztos, hogy nem ott lesz a második szülésem.