Megpróbáltam visszaolvasni.Amint időm engedi,hozzá is szólok az elhangzottakhoz.
Általánosságban annyit, valami ördögi keringhet a levegőben,hogy ennyi rossz dolog megtörténik...,demindig az élet és mindig a jó győzedelmeskedik (megvettem magamnak Benedek Elek összes meséi kétkötetes változatát karácsonyra
).
Anyukám december 21-én kórházba került,mert elhalt egy érszakasz az agyában,aminek következtében időlegesen lebénult a jobb oldala.Beszélni,lélegezni alig tudott.Most már jobban van.El tudja látni magát,és szépen megy,nagyokat beszélgetünk,épp "csak" a vérnyomása (200/110) és a vércukor szintje (8,8 és 16 között ingadozik,de volt már 22 is a diéta ellenére) magas.Most keresik a számára legmegfelelőbb gyógyszerkombinációt.Lehet,hogy inzulinos lesz.Amint megvan jöhet haza,csak még Sopronba kell elmennie egy több hetes rehabilitációra.
És,ha ez nem volna elég,Nikol hugim két napja kórházban van,mert balesetet szenvedett otthon,és kettészakadt a lépe:meg kellett műteni.Kivették a lépét.Az utolsó pillanatban nyitották fel,csaknem elvérzett;már tele volt vérrel a hasa...Mára ő is sokkal jobban van.Ahogy anyuskánk,már ő is egyedül jár illemhelyre,és bár fáradékony (sok vért vesztett) jókedvűen,üldögélve beszélget.Sokan látogatják,s ez erőt ad neki.
Anyusomat pedig az unokái tuningolják.Az én két iperedő-cseperedő csimotám,s a bátyám gyönyörűségei,három kis orgonasíp (a legkisebb másfél hónapos).
A bajban mutatkozik meg egy család összetartó ereje,s azt hiszem,mi jól vizsgáztunk.Ez az igazi karácsonyi ajándék...Kár,hogy az igazi közelség megmutatkozásához csaknem tragédiáknak kellett történni.
Az elmúlt hetek felnyitották a szemem:megértettem,hogy mennyi jóban van részem,s mi kincsek tulajdonosa vagyok.Remélem,sose feledem ezt az érzést,s nem szűnök meg szeretni,ami az enyém.
Kívánom,hogy sose legyen nagyobb bajotok a hétköznapok apró bosszuságainál,s egészségetek sose rendüljön meg!
A karácsonyi fotók nagyon meghatóak.Egytől-egyig gyönyörűek,és megmosolyogtatóan kedvesek a csöppségek.
A nagy kavarodásban nálunk sem készült nagy családi fotó,azért teszek fel néhány újabb képet rólunk.Nehogy elfelejtsetek a hosszú hallgatások idején.Azért értesítsetek,ha tali van kilátásban.Még bízom abban,hogy eljutunk egy kiadós személyes csevegésre.
Mimi karácsonyi ajándéka
Anyukám a két legkisebbel
Csintalankodó unokatesók
Pihenő unokatesók
Marcus karácsonyi ajándéka
A legnagyobb és a legkisebb unoka
Gábimtól megkaptam a hőn áhított akváriumot-az én karácsonyi ajándékom
Szia Nektek!
Ahogy szoktam:majd jövök!
Kriszta