Sziasztok!
Gyorsan eltelt az ünnep. De idén nem bántam valahogy. Már elfáradtam és elegem volt.... szép volt, csillogó, fincsi kaják meg minden, de fárasztó, nagyon!
Képek természetesen nem készültek, össz egy videot csinált Zoli, de a gép nem engedi feltölteni valamiért...
Mi is mentünk szenteste, de csak dédilátogatásra egy-két órára anyuékkal, szerencsére kocsival, aztán anyuék jöttek hozzánk...
25-én a fiúk mentek apuval meg öcsémmel a másik dédiékhez vidékre, én már nem préseltem be magam, sem Zoli, de legalább kicsit kettesben voltunk... már ez is hiányzott nagyon! 26-án meg Zoli anyujáékhoz mentünk. Most itt van Zoli lánya is, úgyhogy három gyerekkel küzdök naphosszat.... nem egyszerü.... Zoli dolgozik. Természetesen, mi mást csinálna? Holnap lesz szabad, ez is csoda.
Szilveszter nálunk még kérdés, ma beszéli meg Zoli anyujával, hogy vállalják-e a fiúkat, mert ha igen, akkor mi anyumékkal lemegyünk vidékre nagynénémékhez. Ha nem vállalják, akkor maradunk itthon. Apjuknak nem adom őket oda úgy, hogy én nem vagyok pesten, marhára nem lennék nyugodt, főleg szilveszterkor. Amilyen kretén még kivinné őket az utcára... amennyi esze van... Zoli is azt mondta, akkor gyerekekkel szilveszterezünk, nem gond, de az apjuknak ő sem akarja, hogy odaadjuk... de ez ma este kiderül.
Csak azért is jó lenne kimozdulni idén, mert jövőre tuti ezer százalék, hogy sehova nem megyünk, hacsak nem bizzuk a fiúkat mégis az apjukra és a törpét pedig anyósomékra vagy anyuékra. Akkor végülis lehetne házibulit csinálni.... de ez még a jövő zenéje!
Tegnap este nagy élményben volt részünk. Bár főleg Zolinak... Zsófi nekiállt bukfencpartit rendezni odabenn, de olyanokat rúgott, hogy kivülről simán lehetett látni a dudorokat
gyorsan szóltam Zolinak, hogy jöjjön, mert ilyet azért még ritkán csinált a kisasszony. Végre valahára Zoli is látta, mit müvel a lánya, odarakta az arcát, kapott is egy rúgást
meg utána a telefonját rakta a hasamra, majd lerúgta onnan Zsófi...
nem tudom, miért zavarta annyira, hogy van valami a hasamon, de veszettül rugdosta és csak a telefont!
De láttam Zolin, hogy nagyon élvezi a látványt. No meg annyi puszit kapott a csajszi apától, hogy én nem tudtam követni...
Örültem, hogy végre részese volt a mocorgásnak, mert eddig szinte alig-alig érezte-látta, miket produkál a lánya....
Ági