Hahó,
Szia Ildikó,
Nem baj ha megnéztél az iwiwen
köszi
te is fent vagy?
Mindkét gyerekem császáros volt, Tamás nem tudott megszületni mert nem tágultam, vele 15 órát vajudtam és ő is sokat szenvedett velem, ő lila volt rendesen, úgy nézett ki, mint egy kis padlizsán
de szerencsére semmi baja nem lett tőle, nagyon okos kisfiú, jövőre iskolás lesz már - hú, nagyon megy az idő
Laura így már csak császárral születhetett, bár titkon reménykedtem sima szülésben. De az orvostól azt kértem, hogy ha császár is lesz, legalább ne tervezett... Várjuk meg amíg ő akar jönni. Így aztán vele is sikerült 6 órát vajudni, jó volt, vágytam rá.
Na a beszédfejlődéstől nem félek
Tamás 10 hónapos kora óta beszél, gyakorlatilag folyamatosan, még álmában is
Laura már kezdi, mondja, mondja, hő hő heő heő eeeee, meg ilyeneket és ha énekelek neki ő is szeretne utánozni nagyon
Eszter, szia
tök jó lehetett a karácsonyotok kengyel nélkül! Rólunk leghamarabb január végén kerülhet le ha addigra lesz csontmag. De mindegy is mikor, az a nap ünnep lesz mindegy mikorra esik majd
Igérem, igyekszem megbarátkozni a szíjjal, valóban nehéz, legalább annyira a gyerek ellenségének tekintem, mint barátjának de tudom, hogy enélkül akár sánta is lehetne az pedig nem lenne jó, sőt iszonyú lenne ha egy ilyen aranyos kislány bicegne. Én is próbálom serkenteni a mozgásokra amikor nincs rajta a kengyel. Ó ma elfelejtettem hasra fordítani!
Na majd holnap bepótoljuk...
Jó pihenést mindenkinek, és ne feledjétek: mától hosszabbodnak a nappalok!
Mamacica