Kiemelt témák

Sajnálom, talán a lombikbaba oldalon van info, h. hol van a közeledben hasonló szinvonalú intézet! Jaj, és tudom nem vígasztal, de én pl. mikor a Forgácsba jártam (az is itt van Pesten) akkor a határ mellől is jártak oda, sőt külföldről is, de úgy tudom a Kaáliba is sokan járnak külföldről, lehet, hogy megérné neked is eljönni Pestre ha úgy alakul, nem?! Jaj, most mennem kell iszonyúan fáj a gyomrom!:-(

Sziasztok,

Tücsi: örülök, h újra felbukkantál! igaz azt már sajnálom, h nem jó hírekkel és kicsit ,,rossz szájízzel,, jöttél!
Pogi legutóbbi táblájában 32 nap volt a nevednél. reméltem , h csak azért nem jössz, mert még kicsit korai lenne bejelenteni a jó hírt. kár, h nem így történt!
ne érezd magad egyáltalán selejtesnek!! én teljesen megértelek!!!
az inszemes topikban is írta egy lány, h volt vki, akinek több inszeme sem sikerült a petesejt kemény fala miatt és az első lombik viszont rögtön összejött és csodás , egészséges babája született!! és ez tényleg az ovostudomány fejlődése, csodája, nem a természet megerőszakolása, csak segítése!!!

én is tök kakukktojásnak éreztem itt magam, h stimuzok, az inszemes topikban meg azért, mert nem vagyok inszemes, csak spontán próbálkozunk. ez van!

sajnos az emberek mondanak néha dolgokat, amikkel akaratlanul megbántanak másokat. de lehet, h eltelik egy kis idő és már az ő véleményük is megváltozik.

én aki, a mai napig nem tudom nézni a vérvételt (sem saját sem más szúrkálását!) , a saját hasamat úgy szúrkálom puregonnal, mint egy vérbeli narkós! nem gondoltam volna! de a babáért megteszem!! és ha segíteni kell egy kicsit a természetet, h mi is átéljük a csodát, hát segíteni fogjuk!!!

szóval fel a fejjel Tücsi!!!!remélem jól vagy, a met-et jól bírod már?

Czinkeb, örülök hogy írtál és köszönöm a kedves szavakat!:-) Nem írtad, hogy hol tartasz a ciklusban, most is megy a puregon? Most úgy tűnik múlik a gyomor fájásom... jaj, igen: most 1000mg-os Meforalt kaptam a gyógyszertárban, és azóta egy egészet veszek be egyszerre egy nap ami ugye továbbra is csak 1000mg, tehát még mindig nem emeltem az adagot, de most ennek is örülök, hogy ezt így tudom szedni (teljes meggyőződésem, hogy az aloe vera gél segít abban, hogy nincsenek mellékhatások, de még mindig nem merek emelni az adagon, talán majd péntek eset bepróbálkozom... )
Sajnos otthon nincs most netünk (lemondtam, és az új szolgáltató meg csak januárrra ígéri, hogy bekötik:-(), szóval péntektől megint eltűnök majd január 2-ig!

Monee!

Hát tudod, ha ezen múlna, akkor nem neked (meg nekünk), nem kéne szaporodni, hanem azoknak az embereknek, akiknek szinte az arcára van írva a több generáció óta tartó családi terheltség. Tegnap a vásárcsarnokban futottam bele egy ilyen famíliába. És ők boldogan szaporodnak, mint a nyulak.
Szóval ezen ne agyalj!
A mai világban túl sok olyan stresszor van, ami mind ellenünk hat. 200 évvel ezelőtt valószínűleg messze nem volt ennyi meddő pár, mert nem volt elterjedt ennyire a cukor, nem zabáltak az emberek ennyit, korábban is álltak neki a babagyártásnak, nem halasztották ilyen későre, nem volt ennyi stressz, ennyi vegyi anyag, ennyi hormon és antibiotikum a kajákban. Meg, ha vhol bajok voltak a férjjel, a szeretők vmelyike pótolta a dolgot (akkoriban ez jóval elfogadottabb volt, mint manapság, v. csak szemet húnytak fölötte, mert a házasságok jelentős része nem szerelmen, hanem érdekeken alapult). De korán is haltak, úgyhogy azért akkoriban sem volt minden fenékig tejfel!
Ma már egy csomó betegség gyógyítható/kezelhető, így a meddőség is.
Azt megérteném, h. ha vmi olyan fokú genetikai elváltozásban szenvednél, ami egyfajta átok lenne az utódaidra, akkor nem akarnál ilyen úton babát, de a metabolikus szindróma azért sajnos jóval elterjedtebb annál, h. emiatt ilyen jellegű agályaid legyenek.
Ezen az alapon az USA polgárainak jelentős részét sterilizálni kéne!

A Klinikán a Wilhelm és a Mánfai foglalkozik meddőségi kezeléssel. Állítólag jók, de inkább érdeklődj körül más topikokon is. A Megyeiben a Török a fő babagyáros, aki nem igazán van otthon PCOS-ban. Ő válaszolgat az Infertility honlapján és elég érdekes válaszai vannak, meg - ha jól tudom - ő van a tapolcai Kaáliban is és nem voltak igazán jók a visszajelzések róla.
Az én barátnőmnek a Krizsa csinált babát Pesten. Őróla többen tudnak itt a topikon a régiek közül, érdeklődj.

De szerintem még ne kapkodj! Te rendben vagy végre, a párod meg pláne. Most már csak idő kérdése. Mi Gergőre tökéletes ciklusok mellett is 7 hónapot vártunk.
Én ugyanezt a szitut nyomom. Tudom, milyen szar várni és újból, és újból csalódni. Én is nagyon el tudok keseredni, Rejo, Norka és Kavics szokott kivakarni magam alól.
De én bízom benne, h. előbb-utóbb csak sikerül!
Azt már tudom, h. nem lesz zebra a karácsonyfám alatt, mert éppen hipertaknyos voltam , de talán majd januárban (aztán nagy kicseszés lesz a két gyerekkel, ha egyszerre lesz a szülinapjuk! )

AKIT NEM ÉRDEKEL UGORJA ÁT!!!!

Többen lombik ellenesek vagytok, vagyis jelenleg elzárkóztok a témától, ami egyáltalán nem baj! inkább örökbefogadnátok (ami nagyon szép dolog!!!), minthogy megerőszakoljátok a természetet. de engedjétek meg, h elmeséljek 2 örökbefogadás ,,rémtörténetét,, , ami természetesen nem végződik mindig (v inkább csak ritkán!! – reméljük) rémtörténetként.

1, a középiskolás osztálytársnőm középisk korában tudta meg, h örökbe fogadták. Nem tudom h milyen körülmények között derült ki számára, de onnantól kezdve megindult a lejtőn! Dohányzott, ivott, bulizott ezerrel, tanulmányi átlaga teljesen leromlott (pedig jó eszű volt) , épph csak ki nem rúgták a suliból, a szüleivel (akik nevelték) teljesen megromlott a kapcsolata, elköltözött otthonról és mindeközben 17-18 évesen terhes lett. A babáját megszülte, a baba apja (szintén ilyen fiatal) otthagyta, a sulit nagy nehezen befejezte estin. Teljesen elkallódott és teljesen tönkretette saját életét , egy gyerek életét és a szüleinek az életét!

2, a másik történet a mi családunkban az anyukám hugával és férjével esett meg. Ott sem lehetett baba a férfi miatt, és hát 20 évvel ezelőtt szerintem még nem tartott ott az orvostudomány , h segíteni lehetett volna az ilyen esetekben. Így hát az öcsém és én éveken keresztűl nyarakat töltöttünk náluk, h kiélvezhesség anyai és apai ösztöneiket! Aztán kb 13 évvel ezelőtt örökbefogadtak egy 3 éves kislány! A 3 éves gyerek csak pépeset evett , nem tudott rágni, nem volt szobatiszta, nagyon visszamaradott volt!! De ők olyan boldogok voltak, h nem vették észre az intő jeleket! A kislányban van 1-2 vonóhorog (nem gonoszságból mondom, ez tény!), és nagyon visszamaradott a korához képest! Nagyon megszenvedtek, h a kislány szobatiszta legyen, egyen rendesen…stb. aztán persze csak 2 év késéssel került iskolába, ami szintén nagyon rosszul ment neki. Már eltanácsolták őt vmi gyógypedagógiai isk-ba, hiába járt mindenből korrepetálásra! Aztán kiderült, h hiperaktív és ez is gondot okoz! Isk-t váltottak és most már a kislány 17 éves és vmi spec középisk-ba jár. A szülők nagyon sokat megtettek azért , h a lány eljusson idáig. De sajnos a lány nem hálálja meg mindezt, sőt megveri a nevelőanyját!! Egyik alkalommal a nevelőanya visszaütött, lekevelt egy pofont és a lány bemószerolta őt az iskolában, még a gyámügyön is meg kellett jelenniük!! Teljesen odavannak!!! Évekig nevelték tisztességesen a lányt, igyekeztek megadni neki mindent, és nélkülük lehet, h az utcán lenne! A gyámügy meg nem volt sehol, amikor a szülők kértek segítséget a taníttatásnál, orvosi vizsgálatoknál, most meg még ők a rossz szülők! És a 17 éves lány vmi 32 éves pasival csetel , valószínűsítem , h biológiai korrepetálás – szülők most rettegnek is !!
Persze ez ritka eset , de ilyen is van! Most akkor ne fogadjon örökbe senki?? Sajnos az örökbefogadás sem olyan egyszerű!! Éveket kell várni és persze mindenki újszülöttet szeretne és nemritkán akár szőke kékszeműt…stb. de ő is hozza a saját genetikai állományát, amit nem ismerünk!

Az inszemes lányoknál van vki , akiknek ffi donort ,,kell bevetniük,,! És szerintem ez is csodálatos, h a ffi belemegy ebbe, és azt mondja, h ez az ő gyereke is ! most ők is mondjanak le a csodáról, pedig nagyszerű szülők lennének?

Mindezt minden rossz szándék nélkül írom!! Ne értsetek félre! A természetet nem megerőszakolni kell, csak kicsit segíteni! Ki tudja , h mit hoz a jövő és mit fogunk majd a későbbiekben gondolni akár a stimuról, lombikról, örökbefogadásról. És minden éremnek 2 oldala van, fel lehet fogani a dolgokat neg-an és poz-an is , tőlünk függ, h melyiket válasszuk és meddig megyünk el!!


BOCSI, H HOSSZÚ VOLTAM!!

Rambóka!

Nem rosszból mondom, de tudod az egyik ismerősömtől hallottam azt a mondatot: hogy rájöttem hogy nekem kell kézbe vennem a életemet, mert a problémám rajtam kívül senkit nem érdekel.
Ezért nézek inkább előre, mint a jelenre, szeretném ha a jövővel kapcsolatban is lennének gondolataim, ugyanúgy mint amikor a PCOSt kezelték. Ha közben becsúszik a baba az lenne a legjobb, de a sültgalambot nem vagyok hajlandó megvárni.

Jaj, nem ugrok ám ki az ablakon, meg nem is a PCOSt gondolom az olyan meddőségi oknak ami esetleg lombikra "kényszerít" minket, de akármi lehet még, amit eddig nem találtak meg.
A múlt hónapban nem volt jó a ciklus végi progim, amikor az UH után megkérdeztem a dokit, hogy nem kell-e pótolni, kapcsiból rávágta hogy nem, mert a PÉ csinál nekem progit is. Mondjuk hogy elhiszem, de akkor miért kapott pl az itt levő lányok többsége progi pótlást ha minden olyan überfasza magától. Majd jövő hónapban ránéz. Oké, lehet hogy az a hónap amikor vért vettek pont pihenő hónap volt a petefészkeimnek, de ez majd csak a jövő hónapban fog kiderülni. És ha épp most voltunk olyan ügyesek hogy eltaláltuk az időpontot és megtörtént a randi, de nincs elég progi, akkor mire kiderül, meg dokihoz jutok, vérvétel, stb. addigra már mindegy lesz. Ha 8 hónap alatt nem sikerült teherbe esnem, ki tudja garantálni nekem hogy az elkövetkezendő 8 hónapban majd 100 méteren háromszor is terhes leszek, mert jó minden belül?!
Dobálózunk a hónapokkal, mindenki fusizik egy kicsit, de előrébb nem megyünk. Ezért gondolkozok egy szakorvosban. Az ortopédián is értenek mondjuk a kéz bajaihoz, de a specialista ez ügyben mondjuk egy kézsebész... de úgyis érted miről szól ez.

Talajmenti bőgés várható.
Görcsöl mensi görcsösen a pocim.

Monee

csajok karácsony van!!!

tessék kicsit vidámabbnak lenni!!! Puszi puszi mindenkinek!

Most nem mondhatjuk, hogy nincs mivel lefoglalni magunkat!

Hmm. tegnap nem fogjátok elhinni mit vettem. boooááát. hm. eddig 9 év közös karácsony alatt soha nem volt a fán. de most láttam egy tuti karifát kedvenc francia magazinomban, és volt rajta ezüst boooá és nagyon klassz volt. szóval vettem, nem tudom végül rákerül-e a fára, majd meglássuk hogy mutat valóságban... idén ezüst és piros lesz a fa.

Sziasztok!

Na, akkor az én véleményem:
Nem arról van szó, hogy 8 hónap múlva babás leszel, hanem inkább ugye azért mondjuk, hogy érdemes pl x hónapot várni, ha minden klappol, hogy legyen egy bizonyos idő intervallum, aminek leteltekor már el kell gondolkodni a továbbiakon. Szóval nem kell kétségbe esni, ha 4 hónap alatt sem jön össze. Viszont mindenképpen érdemes egy határidőt adni, hogy mondjuk meddig próbálkozol spontán, hogy aztán tovább léphess.
Nekem is van egy barátnőm, aki pcos és már egy éve minden rendben van náluk papírforma szerint, de mégsem jön a baba. Most elkezdtek ők is stimuzni, mert az inszemre még nem állnak készen lelkileg. Már most elgondolkodtak az örökbefogadáson, pedig még inszemük sem volt, nem hogy lombikjuk (nem akarják egyiket sem kihagyni).
Az ember barátkozik bizonyos dolgok gondolatával és lehet, hogy most valamit kizártnak tartasz, de amikor x év múlva is ugyanitt tart a dolog, akkor lehet hogy mégis belemész abba, amit most elutasítasz... Ez az élet rendje, változunk és bizonyos dolgokért hajlandóak vagyunk néhány elvünket, meggyőződésünket félretenni...

Monee: Hol tartasz most, hogy mensi előjelek vannak? Nem hétfőn voltál a 17. napon? Mintha a feltett görbéden azt láttam volna... Na, majd jól visszanézem

Tücsi: Te se vedd magadra, amit a lombikról írt valaki, mert emlékeim szerint csak a saját véleményét írta le, hogy ő miért nem akar ilyesmibe belevágni (ki is volt?).
Ettől még senkinek sem kell selejtnek éreznie magát, hiszen szerintem minden második embernek van valami baja az országban, ami miatt ő is ugyanezt érezhetné. Sajnos van, hogy annyira magunk alatt vagyunk, hogy mégis így érzünk, de szerencsére azért ez általában csak rövid ideig tart.
Sok kitartás kell sajnos ahhoz, hogy nekünk babánk lehessen, de nem lehetetlen küldetés, mint megannyi példát láttunk is rá.
Ha neked a lombik maradt egyetlen lehetőségként, akkor menni kell, mert másképp lehet nem sikerül utódot összehozni... Az pedig mindenkinek a saját dolga, hogy ki mit tenne meg azért, hogy összejöjjön a baba

Czinkeb: Szívemből szóltál az előbb. Az a 2 történet nagyon is jól példázza, hogy miért nem szabad elvetnünk egyetlen lehetőséget sem, akármiről is legyen szó. Persze azt se felejtsük el, hogy pl. van aki inkább a lombikot próbálja meg, mint örökbefogadjon egy gyermeket pont a fent leírt 2. történeted miatt...

No, munka még mindig. Vége lehetne már a hétnek....

Bettica!

Igen, ciklus közepe van, mindjárt megnézem, asszem a 19. nap.
A görbém hülye vagy én vagyok az, már nem is tudom. (Előre szólok, most el van borulva az agyam uh. nem tudok reálisan látni.) A mensi görcsöknek sincs itt az ideje, tegnap is fájtam már.

Felrakom, bár sok minden okosat erre nem lehet mondani.

Ha holnapra beírok egy 36,8-at mondjuk, akkor tegnapra szépen berajzolja nekem a PÉ-t. Megjegyzem, én azt gondolom hogy ez sokkal aktuálisabb lenne, mint a dokim 15. napi, már jóval korábbra mondott PÉ-je. De akkor mi a túrót nézett az én dokim? Vagy mi van már? Volt egy másik még nem repedt tüszőm is, most akkor az lenne ez? Vagy az első most nyomja még csak fel a hőmet?

Köszi hogy írtál! Kellenek a néha idióták (én!) mellé az ilyen harmonikus hozzászólások is.

Monee

EGYETÉRTEK RAMBÓKÁVAL ÉS BETTICÁVAL!!!
ÉS A STIMURA SEM BUZDÍTOK SENKIT, DE NE VESSEN MEG SENKI SE ÉRTE!
REMÉLJÜK MINDENKIT MEGAJÁNDÉKOZ A SORS EGY CSODÁS KISBABÁVAL ÉS MINDENKI CSODÁS SZÜLŐ LESZ!!!

Tücsi : 18. cn-on vagyok. bár sajnos olyan menszisféle vérzésem volt a hsg után 5 napig! kicsit ki is voltam. jan-ban folytatom a puregont, dupla adaggal!
az 1. hónapban egész jól hatott (bár nem volt az igazi) a puregon a 2. hónap olyan volt mintha nem is szúrtam volna! teljesen magam alatt voltam! de poz dolog a mostani hóban: átjárható vagyok!! egy kicsit megkönnyebbültem és szúrom magam tovább.

Nálad volt a kérdés a hőmérő-elem, ugye? Cserélted? Hm, nem lehet, hogy vmi más miatt görcsölsz mensisen? Egyébként van, akinek napok kellenek a pé utáni hő felkúszásához. Én is ilyen vagyok.
Mit írt a ferty átlag hőnek? Esetleg még ezzel lehet vmit okoskodni... A 36,5-höz, mint alaphőhöz képest szerintem a 36,8 pé utáni hő elképzelhető.
Mikor mész uh-ra legközelebb? Az a baj, hogy azok után amit a dokid mondott (hajrá a pé után?), nem biztos, hogy hinnék annak amit az állítólagos pédről is említett... Tény, hogy a hőmérőzés a kevésbé megbízható módszer, de hát akkor is.
Ez csak az én magán véleményem, fogalmam sincs, hogy hova-kihez jársz...

FANDI: REMÉLEM NEM FELEJTETTÉL EL!! VÁROM A JANÓ REFLEXOLÓGUS ELÉRHETŐSÉGEIT!!! KÖSZI

Czinkeb!

Nem szeretnék vitatkozni veled, félre ne értsd... csak én egy picit jobban belekósoltam anno az öribaba témába, komoly felkészítésen vegttem részt, és akkor Bogi megfogant.

A két általad felhozott példa. Az első: ott egyértelműen a szülők hibáztak. Mostmár mindenütt tanítják: egy örigyereknek kezdettől fogva meg kell tanítani, hogy őt másik anyuka hordta ki. Értelmes, felkészült örökbefogadó szülő ilyet nem tesz. Őszintén sajnálom azt a lányt, és szerencsére ritka példa, nem jó példa.
A másik eset: tegyük már őszintén a kezünket a szívünkre: szerintetek saját vérű gyereknél nem fordulhat elő ilyen "baleset"? Ez is egy olyan kiragadott példa, amivel nem szabad általánosítani. Belegondolok, hogy a saját családomban, mindkét ágon (!) van fekete bárány, akik ugyanazt a nevelést kapták mint a testvéreik, mégis vérszívók és megkeserítették a szülők életét.

Összességében, szerintem ez a két példa azon túl, hogy elrettentő, nem jó, nem igazságos, nem életszerű. Az örökbefogadásnak másféle nehézségei vannak, nem ilyen horror történetek.

Bocsi, de ez kikívánkozott belőlem. Láthatjátok nagyon ritkán írok már, de ha valami úgy adódik, megírom.

És még egy: szerencsére ma már újszülötteket, max 6 heteseket adnak örökbe, nem súlyosan hospitalizálódott, súlyosan elhanyagolt, nem fejlesztett pár éveseket. Ez már egyáltalán nem jellemző.

Norka: én pont azért írtam le, mert voltak akik hasonlóan ragadtak ki pl-kat a lombikra is! mindenhol vannak rossz pl! és ha olvastad a bevezetőmet és levezetőmet, nem csak a sztorikat, akkor ez benne is volt. lehet, h nem emeltem ki annyira, mint amennyire szerettem volna!
épp az a lényeg, h mindenki eldönthesse maga, h meddig megy el! stimu, pete v spermadonor, inszem, lombik, örökbefogadás, v éppen lemond arról h szülő lehessen. mindegyik nehéz döntés!

nekem van olyan ismerősöm, aki már 3. lombik után üvöltve küldte el a férjét és könyörgött, h váljanak el, mert nem tud neki gyereket szülni és a férje találhat magának nőt még, akitől ezt megkaphatná! mondanom sem kell , nem válltak el, most tartanak az 5. lombiknál és tovább reménykednek. ha nem jön össze , valószínű örökbe fogadnak.

belegondoltam abba, amit Rambóka is írt, h több száz éve is mi volt. nem tudott vki gyereket csinálni, hát jött a szerető!
mi lenne, ha a párom most király v mit tudom én mi lenne és kivégezne, mert nem tudok gyereket szülni neki! hát nem örülnék neki!

Tudom, h itt csak eszmecserét cserélünk , csak beszélgetünk, nem is sértődöm meg! sőt örülök, h megint éledezik , ha csak kis időre is a topik!

de szerintem az sem igazságos, ha vki elmondhatja a neg véleményét, neg tapasztalatokkal a lombikról, és én rossz vagyok , h ua teszem az örökbefogadásról. ezért nem is írtam inkább mostanáig!

az élet sajnos ritkán igazságos! talán csak a mesékben! - ez most elég negatív volt. ez van!

és még annyit , h az 1. történet főszereplője ma 30 éves, a 2. -é meg 17 (13-14 éve fogadták örökbe).
valószínű, h már másként történnek az örökbefogadások, nem tudom, de ezek is megtörténtek, még akkor is ha negatívak és rossz pl-k.

Czinkeb értem én hogy mit akartál, de bántotta a szemem, mert ezek tényleg nem jó példák. Egy élethelyzet nehézségeit (márpedig az örökbefogadás mindenképpen speciális élethelyzet) ne kivételes szörnyűségeivel szemléltessük, hanem a valóban tipikus nehézségeivel. Erről talán egy mostanság "szívszerinti" szülővé vált személy tudna hitelesen nyilatkozni egyes szám első személyben.

Egyébként a lombiknál ugyanez van. Mindenféle rémtörténetek keringenek petefészek megcsavarodásról, bevérzésről, rákról stb. Pedig nem ez a jellemző. A veszélye nem ez a lombiknak. Tulajdonképpen ha korrekt környezetben, megfelelően felkészült szakemberek végzik egy kvázi egészséges emberen, igazán nincsenek is veszélyei. A gond ott van, hogy szinte első lépésben, korrekt kivizsgálás és alapkezelés nélkül ágyúval lőnek verébre. És a hormonos megterhelés az mégiscsak megterhelés, pláne ha egy párszor részesül benne az ember lánya. Dehát ezt ti úgyis tudjátok.

Szió!

Bocsi, belekotyogok!

Öribaba téma: Környezetem tapasztalataiból kiindulva, bizony elég gyakoriak a negatív ill. pozitív példák. Sorolhatnám ... pl. kolléganőm egy pár hónapos fiút fogadott be, felnevelte, imádta és 20 évesen skizo lett...váratlan Mint kiderült, örökletes, az édasanyjától "kapta". A fiú ma 24 éves, intézetben él...sosem lesz teljes az élete. Lehetne ez rosz példa, de én így látom: volt a fiúnak 24 boldog éve, egy szép szerető családban. MEGÉRTE! Szóval nézőpont kérdése. Vagy volt egy kis diáklányom, akit anno örökbefogadtak. 15-16 évesen kezdett csak látszani rajta, hogy roma. Szerető szülők, gondoskodás...meg lett az eredménye. Igaz, rossz tanuló, nehéz felfogású kislány volt, de ma már boldog 18 éves, állandó baráttal, szakmát tanul. Így járt volna intézetisen is??? Pedig ez is lehetne nega példa, hisz a szülők nem roma babát akartak..csak "megbarnult". ( mellékesen imádtam a kiscsajt )

Lombik téma: Itt valamiért nem értem ezt a "természet megerőszakolása" kifejezést. Hogy több petesejt képződik egy ciklus alatt?? Nemá..van belőle elég, és a javát "elpazaroljuk". Szerintem ez is csak egy csoda, a modern orvostudomány egy csodája, ami legalább részben kompenzája a modern világ meddőséget okozó hátulütőit ( mint Rami írta: stressz, késői babavállalás, környezeti ártalmak, rossz étkezési szokások... ) De mindenkinek azt kell eldöntenie, vállalja-e a saját szervezete "hormonturbózását". Mert nem kellemes, és nem 100%os. Sok statisztika vizsgálta a lombik babák és a term.fogant babák egészségügyi állapota közti különbséget, és %osan kimutatható különbség nincs! Kivétel az ikerterhesség kockázata ... de ez ugye nem betegség Ám nem azt írom, lombikozzon mindenki! Ez azoknak van, akik nem látnak más kiutat és lelkiekben ill testiekben fel vannak rá készülve.

Mi a párommal a lombiktól sosem féltünk, bíztunk, hittünk benne. Igaz, nem pár hónap várakozás után szántuk rá magunkat. Az öribaba már más téma, azt valószíbűleg még évekig nem vállaltuk volna ( vagy soha). De ez mindig legyen az apa és anya jelölt közös döntése.

Remélem nem voltam félreérthető.

Puszi!

Gina

szerintem a negatív pl is pl. és életszerű , amiket írtam, hiszen megtörtént mind2.
de mint írtam is , remélem kevés hasonló neg eset van!

egyébként én már inkább nem is írok, csak ha kérdezni szeretnék vmit, mert én mindig nagy vihart kavarok (stimu, egészségügy, lombik - örökbefogadás témák).
amúgy is teljesen kakuktojás vagyok itt a stimu miatt.

de amúgy azt szokták mondani, h soha ne mond h soha! nem tudhatjuk , h mit hoz a jövő és lehet, h az, aki most azt monja, h soha stimu, soha inszem, lombik stb, az később beadja a derekát a cél érdekében! és amikor a babáját tartja a kezében azt fogja mondani, h bolond lettem volna , ha feladtam volna félúton és ha ettől megfosztottam volna magunkat ettől a csodától!

Czineb!

Irj csak, arra van a topic. Senki sem akart szerintem bántani..egyszerűen mindenki hozzáteszi a asaját véleményét!

És nem csak te vagy itt stimus!

Ki bánt téged a stimu miatt Czinki?

Szerintem senki... mintha védekeznél, úgy beszélsz, pedig nincs rá okod, hidd el.

Én is stimuzok. Puff neki, és akkor mi van? Vállalom, azért nem írom csak le, mert vannak jóakaróim, akik ismernek a fórumon keresztül és nem kötném az orrukra. De leírom, hogy lásd, nem vagy kakukktojás.

Czinkeb!
Írj nyugodtan!!!!!!Olyan jó volt ennyit olvasni, és most leírom az én meglátásom:
1. Írásban sokminden érzékenyebben érinti az embert, mint egyébként, és nem is mindig lehet tökéletesen medfogalmazni a gondolatainka4!
2. Én is azt írtam a múltkor, hogy nem szeretnék lombikot(bár megindokolni nem tudtam ) DE! Minden elismerésem azoké, akik bevállalják azt a sokmindent, ami ezzel jár, tényleg!
Úgyhogy TÜCSI!
Egyáltalán nem vagy selejt, SŐT!!! A selejt akkor már inkább én vagyok, mert én jelenleg úgy érzem,nem tudnám bevállalni. Legalábbis előtte valahogy ki kellene hogy gyógyítsanak a pesszimizmusomból, és abból, hogy rendszerint sokkal katasztrofálisabbnak látok dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Erre nagyon jó példa a mostani eredményem.Egy napig lelkes voltam, valami "csakazértis" volt bennem, vasárnap óta viszont teljes letargia De remélem, túl leszek rajta
Örökbebaba sem könnyebb téma, mint a lombik, sőt... Nekem ez is iszonyú nehéz, hogy a férjem kislányát neveljük ketten(tudom, más szitu, de akkor sem az enyém),egyáltalán nem könnyű!

Szóval fel a fejjel lányok, és a legfontosabb:senki ne sértődjön meg!!!Nem hiszem, hogy bárki meg akarná bántani a másikat!

Sziasztok

Nem tudom mennyire emlékeztek rám. Kértem egy párszor tanácsot tőletek pco-val kapcsolatban.

Örülök neki, hogy visszaolvastalak most benneteket mert én is azért nem jöttem , mert nem igazán esett jól (vagy ha úgy tetszik )nem tetszettek a hozzászólások.
Azok alapján én is full selejtesnek éreztem magam a 36 évemmel, és 2inszem és 5 lombikkal a hátam mögött.
A kis pingpong agyammal ezen gondolkoztam egy napig, és arra jutottam hogy nekem nem arra van szükségem hogy ˝˝úgymond ˝˝ leselejtezzenek, hiszen én sem így terveztem az életem, de nekem/nekünk ez adatott.

Tücsi sorstársam örülök neki hogy te tisztázni akartad a dolgot, és ezért írtál.

Czinkeb nem a te írásod volt erősen félreérthető!!
Szerintem bárki írhat akár negatív dolgot is , csak vegye figyelembe mások helyzetét, és érzéseit. Hiszen itt szinte mindenki azért ír , mert úgy van vele hogy különösebb rizsázás nélkül is megértik, akár lelkileg akár fizikailag.

Bocsi hogy kicsit hosszúra sikeredtem, és ezzel én ezt a témát le is zárom magamban.

jók legyetek, puszi

Lányok, könyörgöm, senki nem mondott ilyet, hogy selejtesek vagytok!És biztos vagyok benne, hogy nem is gondolt!!!!Igenis azért vagyunk itt, hogy segítsük-támogassuk egymást, hiszen sorstársak vagyunk!!!!Mondtam, én is azt gondolom(MOST!), hogy nem lombikoznék, de ezért inkább inkább nekem kéne szégyellni magam, ti pedig igenis legyetek büszkék, hogy ilyen bátrak, erősek, kitartóak vagytok!!!!Minden elismerésem a tiétek!!!!!

Hé..itt senki nem selejtes! Csxak esetleg nekünk tovább tart, vagy máshogy sikerül. MERT EGYSZER MINDENKINEK SIKERÜL!

Zazzy!

Ne má hogy szégyel magad Mindenkinek más út vezet a sikerig. Szerintem neked a met + diéta hozza meg a sikert

Gina: Úgy legyen

Figyeljetek lányok!

Hadd öntsek már egy kis lelket ebbe az elkeseredett csapatba!

Engem nagyon sokan félreértettek, félreértenek. Azt hiszik például, hogy nagy antilombikos és nagy antidrillinges vagyok. Ami igaz, de csak bizonyos szempontból.
Aztán amikor én ezt erőszakosan-kevésbé erőszakosan hangoztattam lépten-nyomon (1-2 éve), ez az egész elment olyan irányba, hogy aki lombikozik meg drillingezik, az egy hülye. Nyáron volt itt egy kis számvetés, vissza lehet olvasni, én is hamut szórtam a fejemre, mert felelősséget éreztem abban, hogy a hangnem ilyen irányba ment el (remélem nem tartotok túl nagyképűnek).

Nos, én egyszerűen nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem ott van szerintem a gond, hogy valaki lombikozik, hanem ott, hogy esetleg nem tájékozódik előtte, nem keresi az alternatív lehetőséget, hanem hagyja, hogy becsalizzák úgymond. Én is ilyen voltam, azt hiszem ettől vagyok hiteles, hogy ezt az utat megjártam. A PCOS-nál nem az a gond, hogy valaki lombikozik, mert mi a fenének várjon az ember évekig arra, hogy teherbe essen, ha egyszer nem esik teherbe. Hanem ott, hogy előtte - és nagyon sokan vannak így - előtte ki se vizsgálták, IR-jét nem nézték, ha túlsúlyos, meg se próbál diétázni stb. stb. stb.

Nem értem, hogy jutottunk oda, hogy valaki már-már szégyelli, ha valaki stimuzni jár. Ugyanez a terhesen szedjünk metet vagy ne szedjünk, diétázzunk vagy ne diétázzunk témakör.

Szerintem mindenkinek szíve joga azt csinálni, amit csinál, és amiben hisz, azt csinálja, senki másnak nincs beleszólása. Finoman tájékoztatni, véleményt cserélni, figyelmeztetni olyan jelekre - ha az illető azoknak nincs tudatában - amelyek biztosan hátráltatják az illetőt a sikerben, azt lehet. A határt nehéz megtalálni, amin belül még nem vagyunk erőszakosak.
Ugyanígy senkinek szerintem semmi köze hozzá, hogy valaki szed-e metet terhesen vagy sem. Nehogy valaki már rosszul érezze magát a döntése miatt!

Én sem ragadok le egy fórumnál, szoktam sasolni körbe néha, ha van kis időm, próbálom követni a közhangulatot. Kicsit már külső szemlélődő is vagyok. Tényleg az a gond, hogy sokan eleve elmenekülnek a pcos topikokról, mondván, hogy kirekesztettnek érzik magukat, mert ők inkább a konzervatív kezelést csinálják előbb. Pedig meg kell próbálni egymással toleránsnak lenni. Az élet úgyis kiprodukálja, hogy az illető jól járt-e vagy sem, hogy így döntött. De ezt sose fogjuk megtudni, ha nem elég "színes" a társaság. Aztán, ha meg mégis kiderül, hogy rosszul döntött, mert nem esik teherbe vagy elvetélt, vagy súlyos cukorgonddal küzdött terhesen, akkor biztos megfogad utána ezt-azt.

Uff.

Sziasztok!

Átolvastam miről írtok és nagyon sokat morfondíroztam, hogy szóljak e hozzá.
Norka annyira jól elmondott mindent, hogy csak erősíteni tudom a véleményében.

Én a "selejt" szónál ragadtam le. Én nem érzékeltem soha, hogy bárki ilyen jelzővel illetett volna topikostársat.

De ez az érzés szinte minden itt megforduló lányban feltört.
Bennem is. Hullámzóan.

De felejtsétek el ezt a szót! Itt senki sem selejtes!!! A selejt azt jelenti, hogy hulladék. Kidobni való! Hát mi a PCOSsel nem azok vagyunk!
Felnőtt nők vagyunk, hatalmas belső értékekkel, baba után vágyakozva és nem adatik meg könnyen.
Ennyi!
Gondoljatok arra, hogy a PCOS és sok más nőgyógyászati betegség ma már kezelhető!
Persze az út a célig kinek hosszabb, kinek rövidebb. De az út végén ott vár a baba

Karácsony közelében sokkal nehezebb ezzel az érzéssel együtt élni.
Két évvel ezelőtt Karácsonykor, amikor tudtam, hogy PCOSm van és Clostys sikertelen cikluson voltam túl végigbőgtem az egész Karácsonyt.
Tavaly viszonylag jobban viseltem, de valahogy olyankor mindig jobban fájt! Fájt a baba hiánya.
Úgyhogy megértelek!

Fel a fejjel lányok! A selejt szót mindenki törölje az agyából és szótárából! Mert itt senki sem az!


- Mi az abszolút selejt? - Az Alföld! - És miért? - Mert erre se-lejt, meg arra se-lejt....

27+1

Norka anyánk!

Ámen!

Lányok Pogi írta anno azt a bizonyos hsz-t. hogy ő és a férje átbeszélték, és úgy döntöttek, ők bizony nem fognak soha lombikozni. pont.

ne felejtsétek el, ő is el volt/van keseredve. ő is ugyanannyira szeretne gyereket mint itt bárki. el is mondta, milyen példa volt előtte, látták évekig szenvedni a baráti lombikos házaspárt a beteg babával. ezért is a döntésük.

Monee is negatív példát látott maga körül a lombikkal kapcsolatban.

ennyi. most éppen, jelenlegi élethelyzetükben, a jelen tudásukkal és környezetükkel így gondolják, hogy no lombik. valaki vallási megfontolásból mondja ezt.

az a baj, hogy mindenki nagyon érzékenyen reagál, mellégondol, érez dolgokat néha... mivel engem most nem érint a téma, nincs babaprojekt (higgyétek el, nekem is vannak gondjaim, elég nagyok és súlyosak, csak teljesen más természetűek)ezt látom rajtatok.

nem beszélhetnénk inkább a karácsonyról!

ja, ja Rambóka, annak idején, mikor egy alkalommal jegyesoktatáson voltunk a tündéri papunknál, (a nagytávolság miatt többre nem volt lehetőség) kedélyesen elbeszégettünk. mondta is az öreg, régen gyakran volt a faluban olyan eset, hogy ..."Apám én szeretem a szomszéd Juliskát, elveszem feleségül! Ajajj fiam azt nem kéne, mert ő az én lányom. Fiú elkeseredve elsírja bánatát az anyjának. "nem baj fiam, ne aggódj, vedd el nyugodtan, te sem az apád fia vagy!" tudom ezt egyszer már régebben elsütöttem...

Mondjuk ma már nagyon ritkán lehet ezt a fajta hozzáállást látni, hogy megpróbálunk csinálni ezt azt, de ha nem megy, elfogadjuk a sorsunkat, életünket...régebben valahogy jobban el tudták fogadni az emberek a sorsukat.

Szia kavics!

te is megpróbálkoztál egy kis viccel? Hümm-hümm!

rejo..."Apám én szeretem a szomszéd Juliskát, elveszem feleségül! Ajajj fiam azt nem kéne, mert ő az én lányom. Fiú elkeseredve elsírja bánatát az anyjának. "nem baj fiam, ne aggódj, vedd el nyugodtan, te sem az apád fia vagy!"

Én nem emlékszem, hogy elsütötted volna... de nagyon jó!!!

Karácsony!

Templom, kocsonya rengeteg ecettel, sütik, karácsonyfa és egy hosszú utazás van előttem. Rengeteg hó.
Most ezek a képek villantak be!

Basszus. Fetrengek.

Rejo, ez mostanság a legjobb volt, amit hallottam.

Sziasztok!

Huhh, kicsit meglepett a délután keveredett közhangulat... Remélem ma már mindenki kicsit pozitívabb!

Czinkeb.!

Már tegnap is akartam írni, ha így vesszük, én is kakukktojás vagyok a csapatban. Bár terheléses cukron nem voltam mostanság, de a PCO szerű tüneteim mind egy szálig megszűntek. Félve mondom, de talán már nem is vagyok PCOs ha ez egyáltalán meg tud gyógyulni. És mégis ide járok, mert szeretek veletek beszélgetni. Ilyen nagy horderejű dolgokról is mint a lombik és az örökbefogadás. Nem érzem magam kívülállónak, jó hogy van akinek elsírhatom a bánatom, mint ahogy tegnap is és örülök neki hogy ezért itt engem nem utálnak, mindenki tudja hogy miről beszélek.

Norka!

Én az örökbabával kapcsolatban meg szeretném kérdezni mert sosem értettem (megírhatod priviben is) hogy egy gyereknek miért okoz lelki törést az ha évek múltán kiderül hogy nem vérszerinti szülei az anyukája és apukája? Mindenféle film szólt erről már és a valódi okot a mai napig nem értem. Nem mindegy hogy ki hozta világra, ha azok az emberek a sajátjukként felnevelték? Ha tudsz ezzel kapcsolatban valamit, lécci írd meg nekem!

Bettica!

Nem cseréltem ki az elemet, szerintem nem a hőmérő rossz, hanem én nem működök példa-szerűen. 36,8 ma. A hő szerint PÉ a 17. napon, az alaphő vonala meg 36,5-ön.
Franc se tudja ezt a hő emelkedés dolgot, mert még sosem lett végigkövetve a ciklusom UHval is, hogy belülről is látszódjon hogy mi a helyzet. Ha valóban így van hogy lassan megy fel a hő, akkor eddig nagyon elszúrtuk egy együttléteket...
Nagyon kedvelem a dokimat, de asszem ha addig nem történik jobb fordulat, akkor januárig kap időt a kezelésre, utána megyünk meddőségi dokihoz. Ez gondoltam már korábban is, de valahogy egyre erősödik bennem az elhatározás.

Rejo!

Ezt én sem hallottam még. Nagyon idevág!

Karácsony:
Kaja ügyben ma megyek nagybevásárlásra délután. Már csöngnek a szemem előtt az ezresek amit a boltokban fogok hagyni. Viszont ennek a fényében nagyon remélem hogy a családi (anyukámék, anyósomék, mi) szentestei vacsora kiválóan fog sikerülni. Egy csomó mindenféle kajával készülök. A szarvaspörköltemnek és a citromtortámnak kéretik szurkolni, kicsit izgulok miattuk.

Tegnap meg elromlott a vasalónk, uh pár napig kölcsön kell kérnem egyet, mert nem tudom Kata szobájába megvarrni a függönyt... Pont a legrosszabbkor romlott el...

Szép napot mindenkinek!
Monee

Monee!

Az a baj, hogy az ilyenféle dolgok, ha a szülők titkolták, úgy derülnek ki, hogy nézegeti magát a tükörben hogy ő másképp néz ki, gyanút fog, esetleg valaki elkottyintja magát a környezetében stb. Ez azért hatalmas törést okoz, hiszen a szülei egészen addig hazudtak neki. Ezek után hogyan érezze úgy, hogy megbízhat bennük? És a gyerekek, főleg a kamaszok amúgy is sérülékenyek. S ha úgy élik meg az örökbefogadott voltukat, hogy azt titkolni kellett, akkor azt szégyenként, stigmaként élik meg, illetve azt gondolják: lám, ő nem kellett a vérszerinti szülőnek sem.

A felkészítéseken már eleve azt sulykolják belénk, hogy pici kortól mondani kell nekik a szitut. A vérszerinti anyát sokszor néniként emlegetik. "A néni, akinek a hasában/ szíve alatt nőttél, de nagyon szegény/fiatal volt, ezért nem tudott volna felnevelni. Viszont mi a szívünkben vártunk." Döbbenet, hogy 2 évesek is milyen jól tudják kezelni ezt a szitut. Olvasom topikokban, hogy még az is előfordul, hogy nyílt öfogadásnál megmarad a távoli kapcsolat az anyával, és megnézik a néni fényképét, vagy a néni a szülés után levelet hagyott a gyereknek, azt felolvassák stb. Viszont ha később, 6-7 évesen szembesülnek a valósággal, az nagyon gáz. Régebben ez így volt, a szülők megfelelő lelki felkészítése híján.

Azt azért még el kell mondjam a tegnapiak kapcsán, az örökbebébi nem azért nehéz eset, mert olyan defektek fordulhatnak elő, mint amit Czinki írt. Hanem nagyon sokszor a környezet hozzáállása nehezíti meg a dolgot (rokonság, védőnő, ovónő stb.). Meg az, hogy kamaszkorban, amikor amúgy is meghülyülnek a gyerekek, ellenünk fordíthatják a helyzetet: "Nem vagy az anyám, ne parancsolgass nekem."

De nem offolok tovább.

Sziasztok lányok!:-)

Látom felborzoltam a kedélyeket!;-) De nem kérek bocsánatot, mert így legalább sokat írtatok! Nyah, szóval az van hogy én leírtam az érzéseimet a hozzászólásaitokkal kapcsolatban, de nem voltam ám úgy neki keseredve, hogy a Dunának menjek(hülye lennék: úszni sem tudok és hideg a víz is! ), szóval mindenkinek köszönöm a megértését, de tényleg nem bántódtam meg vagy ilyesmi, csak úgy éreztem le kell írnom milyen érzéseket váltott ki belőlem az amiket a lombikkal kapcsolatban írtatok! Ezzel kész is ennyi, jól vagyok! Szóval remélem szent a béka! Ez egy nagyon jó csapat és pont azt szeretem benne, hogy nem vagyunk "homogének", mindenkinek van valami "specialitása" stimu, lombik, pco- de mégsem? stb. szerintem pont ez a jó az egészben, tök uncsi lenne ha mindenki egy séma szerint működne és gondolkodna! Engem egyáltalán nem zavar az sem ha néha a béka popsija alatt van a topic hangulata, mert tudom, hogy azért van a topic, hogy itt kiöntsük a lelkünket és így nem a párunkat/ szeretteinket kergetjük őrületbe a parázásainkal!;-)

Ölelés mindenkinek!!

Hű-ha, az előbbi volt a 666-ik hozzászólásom!

Tücsööööööök!

Tááávozz tőlünk! :D:D

Norka!

Köszi, mostmár értem.
Egen, szerintem is ez sokkal súlyosabb probléma minta valaki "befeketebárányul", mert az a vérszerinti kapcsolatoknál is előfordul a családokban. Bár én a saját kamaszkoromra visszagondolva azt gondolom, hogy egy idő után kinövi ezt az ember. Én is szerintem néhány éve sokkal közelebb érzem magam a szüleimhez (elválltak), mint korábban. Jobb gyerek lettem felnőttként azt hiszem. De tényleg fejezzük be az OFFot.

Többiek? Karácsonyi készülődés?

Monee

sziasztok, erősen gondolkodtam, írjak, ne írjak.
Hát írok. Sokan ismeritek már a sztorim, de az újaknak leírom, csak hogy lássák, lehet sőőőt kell a saját döntés mert az életet mi éljük magunk és nem a topikok, fórunok alapján kell élni.

Érdemes, amit Norka is írt visszaolvsni úgy nyár elejére, ott voltak kemény hszek....

Szóval én abszolút lombik és drilling párti vagyok mettel egybekötve. Vagyis, nekem volt drillingem, tudatosan csináltattam meg azzal, hogy csak akkor lesz megcsináltatva, ha szedhetem a metet, egy perccel sem korábban.

Előtte tipikus pcos, closty-kúra stb, no mensi stb.

Aztán december drillin, akkor már 4 hónapja nem volt mensi, nem is hozattam meg, mert mi van ha baba van, hát nem volt, persze.
Szóval drillin, met mindez egyszerre és már iratkoztam be a Kaáliba, és volt időpont az első inszemre is májusra, a Mágus arra időzítette, mondván, adjunk időt a metnek és a drillingnek, a kettő együtt hatnia kell, na persze a férjemmel is gondok voltak, ő evett mindenféle kütyüt addig.
Aztán január mensi, aztán 30 napra mensi, aztán 28 napra mensi és az első pé!!!!Aztán április 15 pé és action...május 1 pozitiv teszt.

Nem kellett inszem, semmi sem, és mégis, mindent tudatosan felépítve, végiggondolva csináltam:drilling, met és már időpont a Kaáliba!

És akkor, idén nyáron bevallottam a topikba, hogy ez volt a sorrend, mert hogy nem mertem elmondani a drillinget....
de rájöttem, nem kell "hazudni" mert mit szólnak a többiek...SEMMIT!!!Ez az én életem és utólag, jól csináltam!

Mint mindent, erős voltam, harcoltam a terhesség alatt is és harcolok ma is, diétázok majd ha végre begyógyulnak a sebeim és készülök egy jobb, egészségesebb életre!!!!Hazugság nélkül.

Szóval drilling, met, inszem, a terhesség alatt met, ha szoptatnék akkor is met, nem szoptatok sajnos, de én akkor is szedném...

Nincs mit titkolni, az én életem, az én döntésem.

Sziasztok,
Valóban végre megint feléledt egy kicsit a topik, bár sajnos a téma nem volt éppen szerencsés! Na mindegy!

Nem sértődtem meg, nem tartok senki beképzeltnek, nem haragszom senkire, inkább kicsit csalódott vagyok. Néha úgy érzem, h mintha nem is sorstársak lennénk. Amikor elkezdtelek titeket olvasni és csatlakoztam hozzátok hónapokkal ezelőtt , nagyon örültem, h itt van egy kis összetartó, egymást bátorító, támogató csapat, milyen jó közösség. De sajnos mostanában néha éppen az ellenkezőjét érzem. Igaz már igencsak megcsappant a kis csapat, hiszen hála a jó istennek időközben több kismami, anyuka lett (szívből örülök neki!), akik már csak egyel feljebb irogatnak, és sajnos 1pár újonnan jött emberke lemorzsolódott elég gyorsan és a régiek is inkább pihennek és olvasgatnak csak. Most néztem meg Pogi tábláját, amit egy hete rakott fel , érdemes megnézni! Igaz vannak olyanok , akiket már én sem ismertem, de nagyon kevesen vagyunk aktívak már a táblából!

Amúgy meg lehet eltérő véleményünk, hiszen tényleg unalmas lenne az élet, ha mindenki ua gondolkodna. de ne ,,korholjunk,, le senkit az ellenkező és esetleg neg gondolatok, tapasztalatok, tettek miatt. Engem inkább ez bántott.

Emlékszem, amikor bejelentettem, h puregonozni fogok, mindenki lebeszélt és mindenki türelemre intett (ki finoman, ki ,,keményebben,,). én kérdeztem a véleményeket, elolvastam őket , meggondoltam és döntöttem. Lehet, h jól lehet, h rosszul, majd az élet eldönti . de egyedül Rejó volt , aki ,,kiállt mellettem,, és ,,lerántotta többekről a leplet,, , h amikor még nem volt anyuka, kismama, ua a kétségek között hánykolódott, mint én és ua tette amit én.
Tudom a kismamák, az egy gyerekes anyukák , akik a másodikért küzdenek, attól dühösek, ha azt monják nekik, h nekik már könnyű. De tegye mindenki a szívére a kezét, nem könyebb már tényleg nekik? Ua görcsösen akarjátok a második gyereket mint az elsőt? V már ,,lazábban veszitek,, egy fokkal? Szerintem nem mindegy h ,,beéred,, 1 gyerekkel, v lehet, h soha nem lesz gyereked.

Valószínű, h majd megnyugszom, ha már nekem is lesz gyerekem és lehet, h azt fogom mondani, h milyen bolond voltam, h ennyit idegeskedtem. De addig a remény mellett mindig ott fog kísérteni a kétség, és a rengeted idegeskedés.

Czinkeb, csak idézni tudom magam: a te életed, a te döntésed és kész!!!Ha te ezt puregonnal vagy nélküle teszed, te teszed és nem én, nem más!És láthattad, én is tudatosan készültem és csináltam az életem, és ma is így tennék, szedni kell a metet, mert jót teszel vele, de én is stimuztattam volna magam 5hónap met szedés után, ha arra került volna a sor!

Szasztok banyákok!!!

Kicsit megdöbbentem............ De jó ez most, csak az időzítés....... Vagy én vagyok ennyire érzékeny!

Monee! És 13 évesen, a kamaszkorom közepén tudtam, meg, hogy anyám, apám nem akartak engem anno, mikor anyám velem terhes lett. Váratlan, szilveszteri összeborulás eredménye vagyok..... Apám 23 évvel volt idősebb anyunál, már volt 4 gyereke, két volt felesége, a háta közepére sem kívánta az újabb gyereket. Gondolhatod, ott állt anyám az utcán sírva, és várta a taxit, mert neki én kellettem. (De minek, bár ez már másik történet..... ) Így is nőttem fel, csak nem értettem sosem az okát, hogy apám engem nem akar, nem szeret. Nagyon befordultam mikor megtudtam az igazat, pedig nem örökbefogadott, csak nem kívánt gyermek voltam. Ezt tedd össze azzal, mikor valaki arra is rádöbben, hogy nem elég, hogy valakik nem akarták, de még akik nevelték, azok is hazudtak egy életen át...... Nem könnyű.

Czinke! Az én imádott, gyönyörű Nóra lányom stimus baba!!! Hallod????? STIMUS!!!! Semmit nem von le az értékéből, szerethetőségéből, söttörö..... És úgy hidd el, hogy olyan ember bíztatott rá, akiről ezt el sem hinnéd!!! Kell a stimu már akkor, amikor átgondoltan, bizonyítottan nem elegendő a metformin+diéta+mozgás kezelés, megállt a javulás, viszont hormonilag akár kihordható lenne a baba!!! KELL!!!! Lelkileg, fizikailag, a kapcsolatod miatt. Ezt nehéz megmagyarázni, de én ezt így érzem! Viszont azt is, hogy előtte egy tükör előtt a kérdéseket igenis fel kell tennie magának az embernek, hogy mindent megtettem már és biztosan nincs jobb megoldás? Ha igen a válasz, akkor hajrá, bele kell vágni! Itt sosem mondta neked senki, hogy ne tedd. Emlékszel, mindig is azt mondtam, hogy vágj bele, bármilyen eredmény is lesz, mi itt leszünk!!!! Ez vonatkozik mindenkinek a döntésére, bármilyen kérdésben!!!

Árnika! Mikor olvastam a történeted, teljesen padlót fogtam...... Vérzett a szívem, hogy orvosok, hogyan packázhatnak életekkel. És belegondoltam, hogy ha nincs szerencsém, valószínűleg már a lombikosok sorát gyarapítanám magam is, és azon gondolkodtam, vajon túl éltem volna-e, akár csak kettő sikertelent is! Gyere, és mesélj! Aki PCOS, vagy gyanús, annak itt van helye, akármilyen segítséget is kér ettől a kiscsapattól. Van aki orvost keres, van aki lelkierőt, van aki csak ötletet, sokan csak olvasgatnak minket! Gyere bátran!

SELEJTES kérdés: No, ezt azért nagyon oldalbarúgom, mármint ezt a szót! Nem és nem vagyok selejtes, nem vagyok hajlandó annak érezni magam, én NŐ vagyok!!! Lassan battyogok az egészséges középkorúság felé, és boldog vagyok, hogy kiderült, és LEHET rajtam (sokunkon) segíteni, és ha minden jól megy, szép, őszhajú nagymama lehetek, aki még tud mesélni az unokájának, és nem az lesz az élete, hogy hol mi fáj, és kivel találkozott a rendelőben!!! Magam részéről, hangsúlyozom, MAGAM részéről, az elhibázott, elnaggyázott, nem odafigyelős, ridegtartásos nevelésemnek "köszönöm", hogy ide jutottam, de megtehetem, hogy azért is változtatok rajta. Mert erős vagyok, és a kezemben a lehetőség! És lett gyerekem, és ha Isten, vagy a sors, vagy az Idő, vagy akármi engedi, még bizony lesz még egy babánk, mert van rá lehetőségem, max nehezebben fog menni. No és aztán! Amíg méhem van, lehet gyerekem! (Itt nem törnék újfent pálcát a lombik, nem lombik kérdésben, ez annyira szuverén magándöntés...) Szóval csajok!
Karácsony van! Van méhünk. Hülye cisztás, vagy már nem cisztás petefészkünk. Lesz peteérésünk, ez egy hihetetlen ajándék ám, amire kevesen döbbennek rá. És baromira el fogunk még egy párszor keseredni, de ezek is mi leszünk. Van férjünk, párunk, kinek mi. Akadnak boldog pillanatok is, és borzasztó rosszak is! Mindentől többek leszünk, minden nap egy út megismerni az odabent rejlőt. Van egy képünk magunkról, és nagyon nem tetszik, ha változik, pedig változik, ezt el kell fogadni. Ma így látjuk helyesnek azt a dolgot, amit egy év múlva másként, de ettől nem vagyunk kevesebbek! Csak a fontossági sorrendek változnak!

Van egy mottóm, a ruhásszekrényem belsejében van felragasztva az ajtóra: AKARNI NAGYON VESZÉLYES! Én hiszek benne, de nagyon nehezen valósítom ám meg magam is!

Most megyek, mert megint hegyibeszédet írtam..................
Sok ölelés nektek!


(Zazzy! Nem felejtettem el! Már egy részét összeöntöttem hirtelen, holnap legkésőbb küldöm!!)

Sziasztok

Huhh, de sokat írtatok, és közben míg olvastam, elgondolkoztam azon, hogy ez már lehet a mindig belénksulykolt Érzékeny karácsonyi hangulat.

Én nem haragudtam senkire!! és ha elgondolkozunk rajta, biztos hogy csak egy rosszul megfogalmazott mondat volt, ami ennyire felborzolta a kedélyeket.

Karácsony van!!! és én örülök nektek ismeretlenül is hogy vagytok nekem.

Ja, és ilyen lesz jövőre a fa alatt Mindenkinek:

Tücsi: az 1000-t tudod felezni is! nem kell 1* e bevenned, el tudod osztani! én is 1000-t törögetem , 3*500 szedek!

Monácska: nehéz lehetett !

Árnika: úgy legyen!!!!

köszönjük mindenkinek a hozzászólását, kedves, bátorító szavát!
kívánok mindenkinek békés, de egyben lázas készülődést a Karácsonyra!

Czinkeb szívem!:-) Tudom, hogy el lehet felezni, az 500-t is elfeleztem annak idején, de most így is jól bírom, és azért nem akarom elfelezni mert péntektől szeretném emelni az adagot és akkor majd estére beveszek még egy felet pluszban a délelőtti egész mellé!;-) (nekem jobb így mert azaz igazság, hogy már nem tudom tartani a napi 5* étkezést:csak délelőtt/dél folyamán van egy nagyobb étkezésem és este, szóval ilyenkor veszem be a gyogyit is)

ja
én sem tudok 5* enni

Akkor jó, mármint tudom, hogy nem jó, de megnyugtat, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal!;-)

udom a kismamák, az egy gyerekes anyukák , akik a másodikért küzdenek, attól dühösek, ha azt monják nekik, h nekik már könnyű. De tegye mindenki a szívére a kezét, nem könyebb már tényleg nekik? Ua görcsösen akarjátok a második gyereket mint az elsőt? V már ,,lazábban veszitek,, egy fokkal? Szerintem nem mindegy h ,,beéred,, 1 gyerekkel, v lehet, h soha nem lesz gyereked.

Czinkeb!

Ha tudnád, mekkorát tévedsz!
Nem, sajnos semmivel sem könnyebb!
Ezen az alapon én is mondhatnám, h. végülis bárkinek lehet gyereke örökbefogadással és akkor nyugodjon meg, mert már van egy? De ez hatalmas sarkítás!
Én csak magamról tudok beszélni, de hidd el, én ugyanolyan görcsösen szeretném a másodikat is!
Miért kéne "beérnem" egy gyerekkel?
Én szeretném, ha a fiamnak lenne egy kistesója.
Nem szeretném, ha egykeként nőne fel.
És ugyanúgy kiborít minden mensi, mint annakidején. Semmivel sem jobb!
Mert már van egy, én innentől üljek a babérjaimon és ne kepesszek, mert másnak még egy sincs? Várjak a soromra, h. ha majd a többieknek is jutott, akkor talán csurran-cseppen nekem is?
Tudod ez nem így megy!
Én is mondhatnám, h. veletek ellentétben én már tudom, h. mi az konkrétan, amire vágyom, én már tudom, milyen terhesnek lenni, milyen érzés érezni a mocorgást odabenn, milyen a kezembe fogni, amikor picike.....
Annyira hiányzik, h. azt el nem lehet mondani!
Nehogy azt hidd, h. az első megszületése után az embert nem fogja el a sóvárgás!
Megértelek téged, mert annakidején én sem értettem, h. akinek már van 2 gyereke, az miért dolgozik annyit a 3.-on. Én sem értettem, h. miért szüli vki sorba a gyerekeket. Ma már értem.
Én is, mint mindenki, reménykedtem a lelkem mélyén, h. szülés után minden megváltozik, elmúlik a PCOS-m, nem lesz semmi gondom, a 2. gyerek pikk-pakk össze fog jönni. De aztán nem.
Pedig én még kb. rendesen is működöm: van mensim, van PÉ-m. De nem sikerül.
Én már nem tudok hova "javulni"!
Képzeld én irigykedek azokra, akik itt javulásról számolnak be, mert ők legalább látják, h. haladnak vmerre. Én meg itt topogok egyhelyben.
És nem tehetek semmit, csak várhatok.
Mire Clostyzzak, amikor van szép PÉ-m?
Progiszintem is jó, azon sem lehet már javítani. TSH-m, prolaktinom szintén.
Én csak várhatok, h. mikor találkozik végre a két sejt és mikor ágyazódik be.
És semmit, de semmit nem tudok tenni, h. ezt elősegítsem.
Hidd el, h. ez sem jobb!

Ezzel most nem szeretnék megbántani senkit, és nem szeretnék sem viszályt szítani, sem veszekedést generálni. Megírtam és igen sokáig gondolkodtam, h. elküldjem-e. De végül úgy gondoltam, h. elküldöm, mert különben sosem értitek meg, h. az anyaságra vágyás az nem egy átmeneti állapot, amit az első gyerek megszületése kielégít és onnantól az ember már csak "megszokásból" szüli a következőket.
De ha zavar vkit, h. mit rinyálok én itt, amikor nekem már van, akkor szóljatok és nem zavarok itt többet.

így kezdtem:

b]Tudom a kismamák, az egy gyerekes anyukák , akik a másodikért
küzdenek, attól dühösek, ha azt monják nekik, h

és ezt nem mondtam (írtam ) és nem is akartam ezt érzékeltetni, mert nem is gondolom így:

�n innentől üljek a babérjaimon és ne kepesszek, mert másnak még egy sincs? Várjak a soromra, h. ha majd a többieknek is jutott, akkor talán csurran-cseppen nekem is?

és remélem mindenki megtapasztalja saját bőrén, nem csak a te írásodból:

z anyaságra vágyás az nem egy átmeneti állapot, amit az első gyerek megszületése kielégít és onnantól az ember már csak "megszokásból" szüli a következőket.

és én sem akarok ,,vitatkozni,, senkivel és senkit nem akartam megbántani!!

pusz mindenkinek!!!!!!