Sziasztok!
Végre újra köztetek!
Már hiányoztatok...
Épp ezért jó hosszú leszek...
A héten kicsit hűtlen voltam hozzátok, de mivel itt volt Anitám is, csavarogtunk, kirándultunk nagyokat. Igaz csak egy napos kirándulások voltak, de mindenki élvezte.
Voltunk Kassán, ott vásárolgattunk is, na meg nem lehetett kihagyni a nagy zenélő szökőkutat. Aztán kirándultunk egyet Ukrajnába. Az tényleg csak kirándulásból és kocsikázásból állt. A csajok vállalták, hogy elférnek hátul 3-an, úgyhogy nem számított a marha nagy meleg, mentünk.
Dodó még kukucsolt is a határőrrel. Azt hitte, hogy azért néz ki a kis ablakon a bácsi, hogy vele kukucsoljon és hangosan kiabált neki, hogy KUKUC-KUKUC!
Az ukrán vámos meg vette a lapot és visszakukucsolt!
Majd teszek fel képeket mindjárt.
Rólunk: Dodó szókincséről már nem is merek írni, mert még nekem is meglepő amiket mond. Tisztán kimondja, hogy HINNNTA. Sőt egész nap hintázni akar, mert ugye most már összeköti a dolgokat. Meglátja az ajtófélfán a szobahinta kampóját és már megy is a hintáért.
Most már érthetőbb és tisztább minden szava. A cici már tényleg CICI, Anita már ANITA, a gom már GOMB, a tea már TEA.
Megkülönbözteti a pisit a kakitól, bár még mindkettőt kakának mondja. De ha megkérdezem, hogy milyen kaka? Bűdös? Akkor mondja, hogy IGEN vagy, hogy NEM. És tényleg a valóságot mondja.
Igaz az anyát meg a világért nem akarja mondani.
Bárki próbálja vele tanítani, odajön hozzám, megbökdös az ujjával és mondja, hogy TE.
Reggel mindig ott van ő is amikor kávézom és látja, hogy keverem a kanállal, aztán a kanál mindig az övé. Délután nem volt ott, megkevertem a kávét és beraktam a kanalat a mosogatóba. Bejön a konyhába, kihúzza a kanalas fiókot és mondja, hogy KAÁL, KAÁL. Kérdezem tőle, hogy minek a kanál? Mit akarsz a kanállal? Erre mutat a kávémra (amiben már nem volt kanál). Szóval
belerakatott egy kanalat amit utána megkaphat.
Ügyesen eszik kanállal nem folyékony ételt, bár elfér még a segítség.
A villájával viszont már nagyon ügyes. Igaz sokszor nem a villára szúrja a kajcsit, hanem az ujjára és úgy kapja be. Viszont a nagy bánatom, hogy bal kézzel ügyesebb.
Pedig a családban mindenki jobb kezes. Előre félek...
Gyöngyöske!
Nem is tudtam az anyatejes napról...
Jobban van már Hanga???
Zsuzsa!
Előd biztosan úgy gondolta, hogy az ünneplésből ő sem maradhat ki, nem?
Ismerkedik APÁVAL?
Tényleg édesek lehettek...
Ja, és mi az, hogy csak magatokról írsz?? Én arra vagyok kíváncsi! Azt tudom velünk mi van, rólatok csak azt tudom amit ide leírsz...
Tessék nekem írni!!! Irgum-burgum!!!
Szopizásunk most már teljesen lecsökkent napi 1-re.
Panda!
Köszi a dícséretet!
Ennyire nem ismerhetsz???
Tényleg kissé brutálisnak tartom azt az alvástanítási módszert.
Nem baj, jó lesz a könyv a lányaimnak (az unokáimnak)...
Végülis a módszer nem rossz, ezt elismerem. Viszont nekem csak az elalvással van bajom. Én úgy gondolom, hogy később ha már megérti, hogy aludnia kell majd próbálkozom. Nem is biztos, hogy szükség lesz az alvástanításra.
Dodó is cicin aludt el eddig, de most, hogy hanyagolja a cicit, mellé kell feküdnöm. Na jó befogom a számat mert nála az elalvás max. 10 perc, de az átlag 3-4-5 perc. Szóval én nem hiszem, hogy nagy gond lesz később vele, de kíváncsi voltam a könyvre.
Létramászás? Nem semmi! Nem elég, hogy éjszaka légy ÉBREN miatta, nappal légy ÉBER miatta!
Lókötő egy fiad van! Attól még imádnivaló!!!
Inkább ilyen legyen mint beteg, nem?
Ezzel kapcsolatban el kell mesélnem egy sztorit: Nálunk az erkély most még teljesen biztonságos Dodónak, de biztos ami biztos alapon (annyi szörnyűséget hall az ember mostanában), ha nem tudok ott lenni vele, akkor egy rács van az ajtóhoz szorítva, hogy ne tudjon kimenni. Na ez a rács be van szorítva a nyitott ajtóhoz, a másik vége pedig a radiátor háta mögé éppen befér. Dodó ha rázza, nem mozdul el, mert ahhoz oldalra kell tolni. Mondom apának valamelyik nap, hogy meg kellene már zárhatóra csinálni, mert a ki-be rakása elég macerás.
Azt mondta, hogy fölösleges furkálni miatta az ajtót, mert most úgysem tudja átmászni, mire meg átmássza majd, ki is tudja nyitni. Ok, ennyiben maradtunk. Ma hallom, hogy csobban a víz: Dodó valamit beledobott az erkélyen a kismedencébe. Megyek oda, hát nem beledobott valamit, hanem ő maga csapkod benne (pelussal
). Lazán félre volt húzva a rács...
Végülis látja, hogy mi, hogy csináljuk.
Majd teszek fel képet róla.
Már így is hosszú vagyok, de még valami: hogy oldjátok meg ebben a melegben, hogy ne izzadjon be a gyerek a pelusba? Akármilyen légáteresztő, akkor is izzad alatta. Gondolom kisbugyi és kisgatya, ugye? Akkor viszont mindent összepisil...
Na én ma óriási baromságot
találtam ki, de remekül működik.
A szülés utánra jól bevásároltam egy csomó puha és jó nedszívó betétet. Mivel császárral szültem alig kellett valami, és mivel utálom a betétet meg is maradt belőle bőven. Szóval ma eszembe jutott, hogy mi van akkor ha én ebből ragasztok be Dodó bugyijába...
A pelushoz képest kicsi, nem melegít annyira és a pisit tökéletesen felszívja.
Ma délelőtt elég volt egy bugyika 2 betéttel.
Tudom kakinál ez nem működik, de azt ő általában megoldja reggel még az éjszakai pelusba. Viszont ígérem arról is beszámolok ha megtörténik.
Most már tényleg befejezem. Megyek benézek Áfonyához, de előtte még teszek fel pár képet.
Jó éjt! K: