Solya!
Ha a saját dokid azt mondta, hogy nem kaptál semmilyen altatót és fájdalomcsillapítót, akkor az úgy is van.
A nõgyógyászod, ha már a kórházban van és találkoztatok, akkor olyan mértékben is felelõs érted, hogy csak az õ tudtával kaphattál bármilyen ilyen jellegû szert. Aminek a nevét, ha pontosan nem is tudja, mert az anesztes kezében volt esetleg, de azt meg tudja mondani, hogy anesztes járt-e a közeledben. Ha igen, akkor lehet, hogy az anesztes ugyan pontosan nem emlékszik, hogy milyen gyógyszert adott milyen adagban (ha pl nagyon kellett sietni, mert mondjuk atóniás vérzésed volt méhlepény-darabka bennmaradása miatt, szóval életveszély) azt viszont akkor is tudja, hogy milyen gyógyszereket szokott használni ilyen esetben.
Mónika!
Tényleg nem fáj. Hidd el, ki is próbáltam.
Az érzéstelenítõ injekciót éppen azért adjuk, hogy utána már ne kelljen ugrani a páciensnek. Az érzéstelenítõ szurikor én is ugrottam, pedig kifejezetten figyeltem, hogy ne tegyem. Teljesen reflexes volt.
Ha a tû nem pont a "jó helyre" megy, az sem jár külön fájdalommal. Ha újra kell szúrni, az még semmi fájdalmat nem jelent, hiszen már zsibbadt a csigolyaköz az érzéstelenítõtõl. Ha másik csigolyaközben szúrnak, akkor azt egy újabb érzéstelenítés elõzi meg, ami ugye szúrás, de vékony tûvel és nem mélyen.
Mélyebben az ED tér keresése közben csak tompa nyomást, matatást lehet érezni. Amikor a kanült helyezik be, akkor amennyiben hozzáér a madzag valamelyik ideghez, akkor annak mentén ingerület fut tova, ami villámlásszerû érzéssel jár, de nem fájdalom. Ettõl is lehet ugrani, de ez jobban megakadályozható akaratilag, mint az elsõ, másrészt akkor már megvan a jó hely és a tût éppen senki nem mozgatja, így, ha mozdulsz, akkor a tû veled együtt mozdul, ezért kevésbé csinálhat bajt.
Snoopy