Jujj, Mandala, de szép voltál!!!! Nekem különösen tetszik az a fátyol a kontymegoldással és a ruha is olyan (ami hasonlóan az izlésem) nem hivalkodó, nem túldiszitett, egyszerü de mégis csodaszép. Nekem sosem tetszettek pl. a túlságosan csupacsipke ruhák meg az agyondiszitett, flitterezett, gyöngyözött esküvői csodák..... valahogy sokkal jobban vonzz egy ilyen ruha. Meg az a véleményem, hogy akkor mindenki a ruhát nézi és a menyasszony úgy eltünik benne, nem érvényesül. Nnanaana, megint úgy hangzott, mintha én marhára akartam volna érvényesülni
dehogyis....
legszivesebben eltüntem volna (utálom, ha én vagyok a középpontban), talán azért is választottam énis a lehető legegyszerübb ruhát, hogy ne nagyon keltsek a kelleténél nagyobb feltünést, de nem ment, mert kapásból a nagynéném és anyai nagymamám zokogva jöttek felém, mikor megláttak, hogy atyaég kiscsillagom, olyan vagy mint egy királynő.....
pedig pont ezt akartam elkerülni.....
Wera és Vera!
ez jó
A Taylorban vettem énis a fejdiszt meg az apró rózsákat a hajamba, meg a koszorúslány kék virágait amivel aztán feldiszitettem egy kék hajráfot. Teljesen elfogadható áraik voltak akkor és nagyon kellemes a kiszolgálás!!!!! Pedig sokat válogattam, mire megtaláltam amit kerestem. Mi is (vagyis én) magunk szerveztük az esküvőt, terhesen kissé megerőltető volt és mint utólag kiderült fölösleges
.... de ezen már kár rágódni. Bár tavasszal vár még rám is egy esküvő, remélhetőleg megkapjuk a baba születéséig a válás határozatát és akkor mehetünk, tán még odaérünk a magzatviz elfolyásáig a házasságkötőbe.
Igy most ruhám sem hiszem, hogy lesz, sem szép hajam, sem vendégseregem.....
de azt hiszem, másodszorra már nem is szeretném világgá kürtölni, nem vágyok felhajtásra, csendben akarunk boldogok lenni..... Persze, ha úgy esik, hogy lesz rá idő, azért megadom a módját, de max. a szülők lesznek ott meg tán a nagyi és a legjobb barátnőm. Velük megosztom, de mint anno, 60 ember, nekem most nem kéne....
Jujj, nem akarom senki kedvét elvenni a nagy esküvőtől!!!!!
Szép és jó érzés, csak mi most nem érezzük rá a késztetést, pedig szerelmes vagyok, életemben először talán, hogy szavakat nem találok rá, mennyire!
Na, nem is beszélek tovább hülyeségeket!!!!!
Ági