Csajszik akkor én belövök közétek jóóóó???
Én júniusban mentem férjhez.
:)
Érdkes volt, mert 3 évig nem jött a babó, nagy sírás közepette lemondtam róla, hogy ok, akkor fogjunk neki az esküvő szervezésének, és majd utána megyeünk szakorvoshoz, meddőségibe stb..... Erre föl, egy hónapra rá kopogtatott a két csíkom. El sem hittem, én aki lemondott már róla, aki azt hitte soha nem lesz anyuka, tessék......!
Életem legboldogabb hónapjai voltak. Természetesen az egész lakodalmat lefújtuk ugy ahogy volt ( szó szerint mondom csajok már a birka a pörköltbe is ki volt fizetve ). Áprilisban történt ami történt sajnos
. Lakodalom lemondva, kisfiunk a mennyekben, mi meg álltunk ott ketten mint fa...s a lakodalomban. Két hónap múlva úgy döntöttünk legyen valami jó is ebben az évben, gyorsan szerveztünk egy szűk körű esküvőt. Nagyon kalandos volt, majdnem lekéstem róla, a tanum elvesztette az iratait, anyu kiégette a menyasszonyi ruhámat, gémkapoccsal tűztük fel a vőlegény kitűzőjét...........! Szóval majdnem kifogott rajtunk megint a sors, de nem jött össze neki, boldogan kimondtuk a boldogító igent.
Kemény hat fős esküvő volt, végig vigyorogtuk az egészet.
Aztán meg sírtunk.
(természetesen az anyakönyvvezető elfelejtette hogy mi történt velem, annak ellenére hogy szóltam nek, elkezdett a meg nem született gyermekeinkről, a közös családról stb....beszélni, hát akkor majdnem felkelltem a székről, és bőgtem, aztán rájött szegény hogy ezt elbaltázta, és elkezdett ő is sírni a ceremónia végén, a legvégén meg már mindenki bőgött, aztán megittuk a pezsgőt, és megkönnyebülve jöttünk ki.
Hát rövidke történet. Most olyan írhatnékom volt csajok, bocsássátok meg a litániám.
:)
Puszi Mindenkinek!!!
Csók
Nyusz