folyt..
Doktornéni csak 11 től van, úgyhogy tudok reagálni is.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást a bölcsitémához.
Az az igazság hogy mindegyikben van igazság és tartalom.
Prüntyi!
Teljesen igazad van ha úgy éreztétek mindketten hogy még nem álltok készen rá.
Ezzel kapcsolatban 2 megjegyzésem lenne.
Először is, hogy azért irhatod ezt (és én is indokolhatom ezzel, ha kimaradunk a bölcsiből), mert ugye nekünk nincs "kényszerünk", hogy be kell adni mindenképpen a gyereket a bölcsibe.
Ha igy vesszük akkor egy 2 éves sincs készen arra hogy elváljon a szülőtől, és ugyanúgy ahogy Thomasanne irta, a szülő is elbizonytalanodik az első komolyabb sirásnál, és máris kiutat keres, illetve más megoldást arra, hogy ne kelljen bölcsiztetni a gyereket.
A második dolog az, hogy irod, hogy Tüncsi mennyire lefáraszt egész nap.
Nos Léna dettó, eddig sem volt egy "magányos" alkat, de mostanában extra módon lefoglal, mindig van mondanivalója(rengeteg) non-stopp énekelnem és mondókáznom kell,egész nap feladatokkal lát el szüntelenül, nincs egy 5 percem sem.
Illetve ha van, akkor csupa olyan dolgot csinál aminek nem örülök..
(most pl a kis ollóval(gyerekolló) a TV újságot vágja szét)
Nos képzeld el hogy Tüncsi intenzitása, érdeklődése, stb csak nőni fog és nem csökkeni.
Én úgy érzem hogy a kistesó is megérdemel majd annyi figyelmet és gondoskodást amennyit csak lehetséges, viszont Léna mellett valahogy ez olyan elképzelhetetlen egyenlőre.
Ugyanakkor észreveszem amit Juci is irt, hogy érdeklődő a bölcsiben, jól érezné magát, izgalmas számára a gyerekek közössége, csak ugye az elválás ami nem fekszik neki.
Tehát a velem való egész napos együttlét(ami a pici születése után még inkább csak fokozódik a helyhezkötöttség miatt) szóval hogy az már meglehetősen ingerszegény számára. Én gátolom őt a kibontakozásban, a "fejlődésben" ő gátol engem a feladataim elvégzésében.
Lehet hogy régebben ennek nem tulajdonitottak nagy jelentőséget, de valahogy én nem érzem helyesnek, hogy Lénának 2-3 órákat kell olyan izgalmas feladatokhoz asszisztálnia, mint vasalás, főzés, bevásárlás, különböző ügyek intézése.
Ez elment még 1 éves korában, amikor egy áruházi blokk is hatalmas újdonság volt, de valahogy úgy veszem észre Léna érdeklődése, és kiváncsisága túlnőtt ezeken a dolgokon.
Persze leszögezem hogy természetesen vannak teljesen más tipusú gyerekek is, akiket maximálisan kielégit az anyukával való együttlét a nap 24 órájában.
A családi helyzetem meg már ismert, férjem látástól mikulásig dologzik, utazik, anyukám a világ végén, anyósomat meg nem akarom már ismertetett indokokból, tehát segitségem tendál a nullához.
Juci!
Sajnálom a bölcsi dolgot.
Most beszéltem a gondozóval telefonon, kikértem a tanácsát hogy hogy viselkedjünk Lénával, mert egész addig nálunk nincsen baj a bölcsi témával, amig el nem jut oda a beszélgetés ,hogy: "és akkor anya majd elmegy pisilni és közértbe, Léna pedig addig játszik és anya visszamegy Lénáért..mert ebben a percben eltörik a mécses.
Na erre azt mondta a gondozónő hogy ebben az esetben a pozitiv dolgokat, a játékot, az élményeket kell emlegetni és a negativat nem.
Nem tudom hogy mennyire jó taktika ez, nem vagyok pedagógus.
De szerintem ezt Te is bevetheted Marcinál, hogy a pozitiv dolgok erősödjenek benne.
Vesetéma:
Húúúúúúúú ez komolynak hangzik.
Nekem is hasonlókat mondott a doki, sok folyadék, sőt egy tornát is mondott, ami kisértetiesen hasonlit ahhoz a pozicióhoz amit a kismamák végeznek akkor ha be akarják forditani a haránt vagy popsivégű babákat fejjel lefelé.
Mert állitólag akkor kiegyenesedik a húgyvezeték, és felszabadul a nyomás alól a vesetájék és stb..
Egyenlőre még csak egyszer volt éjszaka egy nyilaló fájdalom kb 5 percig, és múltkor délelőtt egy enyhébb fájdalom a bölcsiben ücsörögve, ami elmúlt hogy itthon lefeküdtem Léna mellé.
De azért majd nagyon résen leszek.
Gondolom észre lehet venni ha nagyobb a baj, és antibiotikumot igényel a dolog....
Amúgy köszi hogy leirtad a Te esetedet....legalább tudom hogy kb miről is van szó.
Thomasanne!
Remélem innentől már felfelé ivel Tomi bölcsis pályafutása
M.