Szia Ibi!
nekem is van kint Angliában jó pár ismerősöm és barátnőim közül is kettő. Csökmei Dani neve nagyon nagyon ismerős. Ha látnám, biztosan megismerném. Nagyon rossz az arcmemóriám. Mióta élsz kint?
Az egyik barátnőm egy rehabilitációs központban ápolónő. A másik barátnőm a férje után ment ki, aki kamionozik. Barátnőm meg a kislányával van otthon.
A terhesség közül a 2. nagyon rossz volt. Az első 4 hónapot feküdtem szinte végig, mert semmi nem maradt meg bennem. Még a víz is sokszor távozott. Legyengültem nagyon. És sokat is fogytam. De az egész terhesség nehéz volt. Fulladtam, ha mentem egy kicsit, vagy ha bedobtam a ruhákat a mosógépbe. Főzni sem tudtam nagyon, mert hamar befulladtam, vagy a pulzusom ment magasra. A vége is nehéz volt, mert eléggé fent volt a pocakom és nyomta a gyomromat és a tüdőmet is. De ezt mondják, hogy akislányokkal jobban megszenved az ember. Lehet benne valami.
A szülés nehéz kérdés.
Az első gyermekemet 12 óra alatt szültem meg. De nagyon kimerített és úgy érzem megszenvedtem vele nagyon. Zsófit nem egész 2 óra alatt szültem meg. Sokkal jobban fájt, de nagyon gyors volt. Mégis azt mondom, hogy inkább így szültem volna az elsőt is. Hiába fájt sokkal jobban, annyira gyors volt, hogy nem szenvedtem meg vele.
Én nem is a vajúdástól tartottam, hanem a gátmetszéstől és a varrástól. Na meg a varratszedéstől. És magától a felépüléstől. Gerivel 2 hónap alatt épültem fel és 3 hétig menni is alig bírtam. A beleim nem akartak helyre jönni. Nagyonnehéz volt.
Most a gátmetszést szintén nem éreztem, de a varrás az fájt. Két napig kínlódtam csak, de menni is tudtam és a 3. nap már jöhettünk is haza. A beleim már a 2. nap helyrejöttek.
Szóval sokkal jobban és gyorsabban felépültem most. Meg is lepődtem rajta. A varratszedést alig éreztem. Nem fájt!
Így azt mondom, hogy összességében a 2. szülés és a felépülés sokkal jobb volt, mint az elsőnél.
Ne félj, mire jön a 2. baba, el is felejted a szülési fájdalmakat.
Mikor szeretnétek 2. babát?
Nekünk Zsófi meglepetésbaba volt. Noha egyszer mondták, hogytalán kislány, azért nem éltük bele magunkat. És amikor megszületett, annyira boldog volta, hogy van egy kislányom is, hogy sírtam nagyon sokat örömömben.
megyek,mert lassan kel a mininőm és enni fog.
Puszi!
Anikó