sziasztok!
szánom bánom bűnömet, de még mindig nincs story
illetve most írok majd magamról, de ez egy másik story.
szóval a nyaralás jó volt, semmi extra helyen nem voltunk anyóséknál Szentesen( az all inclusive-t nem lehett kihagyni) meg pár napot szhlyen. de jó volt nagyon, többek közt azért is, mert taliztam Mónival és az ő Ramónájával, meg Vicával és az ő Attijával, sőt egy másik topicból egy lánnyal is, szóval nagyon szuper volt minden! Kivéve egy dolgot, amit most írok le.
Júli 24-ére voltunk írva nyaki redőmérésre. és mivel az én dokim szabadnapos volt, egy "idegen" doki mérte meg. háááát...őszintén megmondva megijedtem. az A magzatnál 0,9 mm volt a B-nél, meg 2 mm, de volt hogy 2,5mm-t mért, egy óráig voltam benn, hangosban gondolkozott, Down kórról, magzatvíz-vételről meg ilyenekről. aztán végül is azt mondta hogy 3 mm alatt van, és semmi más nem utal rá, 1 óráig voltam benn, tényleg nagyon alapos volt, azt mondta nem kell genetika sem, mert végül is rendben volt minden.és a magzatvízvétel ikreknél nagyon kockázatos. hát köszi!!! én mindezt végighallgattam, és rendesen beleültette a fülembe a bogarat. végül is nem az volt a gond hogy 2 mm, mert az még a 3 mm alatt van, hanem az hogy miért van a két magzat közt ekkora különbség.... de elég szarul érztem magam. na aztán alig vártam felhívhassam a dokim. meg is történt, ő sem nagyon nyugtatott meg, sőt mondta hogy menjek el genetikára, de a telefonba nem tud semmit mondani... egy hét múlva menjek el, és akkor megbeszéljük. na most kedden mentem is, megkaptam a genetikai tanácsadóba a beutalóm.a múlt hetet nem kívánom senkinek. mondjuk a uracskám, mondta hogy nyugi nincs itt baj, csak hát biztos ami biztos alapon megnéznek. tegnap megint voltunk, megnézte az én dokim is. Az A magzatnál 1,1 mm, a B magzatnál, meg 1,3 mm, és azt mondta hogy amit az ultrahangon lát az teljesen normális, de azért elküldött genetikára, de onnét szó szerint két lábbal rúgtak ki, mert hogy az ég világon semmi baj nincs, tök természes ez kétpetéjű ikreknél! szóval nagyon nagy kő esett le a szívemről!
egyébként sokat nőttek a picik, össze vissza kalimpáltak, és ma vagyok pont 15+0!! és szinte semmi különbség nincs hosszban köztük!!
szóval végül is ez is happy end-el végződött, de azért voltak álmatlan éjszakák, főleg anyám akasztott ki nagyon, én parázos vagyok, de ő 1000-szor jobban fél. mindig csak azt kérdezgette, hogy "mi lesz ha...." és ettől az őrületbe kergetett...a párom már le is tiltotta hogy beszéljünk, mert csak ideges lettem mindig, mikor ő már megnyugtatott. szóval nem volt könnyű.
én még dolgozom, nagyon sok a melom, nagyon nem küldenek senkit a helyemre-pedig megvan már- betanulni, nem tudom majd mi lesz ha már nem tudok jönni...na mindegy is, amíg tudok addig jövök. de legkésőbb október végéig. húúú de utálok tervezni...
most búcsúzom, azért lett történet meg nem is, de majd legközelebb megírom azt is. jó lenne ha otthon lenne gép és akkor meg tudnám írni, de ott csak papírra tudnék írni tollal, aztán max itt bescennelném
na tényleg léptem...
szép napot mindenkinek!