Sziasztok!
Lorca:
Köldökcsonk 6-7 hetesen esett le, állítólag 2 hónapos volt a dokim rekordere, ezt nem sikerült megdöntenünk, de azt hiszem így is szép helyen futottunk be.
Az én testvéreim elég messze állnak tőlem korban, én vagyok 32, a húgom 20, az öcsém 16.
Nekem Szilvi miatt szokott lelkiismeretfurdalásom lenni, mert én bizony keményen leteszem őt ha Zsuzsával kell foglalkozni, akkor is ha üvölt. Főleg mivel ő "rászoktatott" minket arra, hogy az üvöltéseivel gyakran nem lehet mit kezdeni, ezért általában első nyűglődésnél fogom és lerakom. Ha a kezemben is nyűgizik, akkor annyi energiával Zsuzsával is tudok foglalkozni. Szóval néha azért van lelkiismeretfurdalásom, hogy nem foglalkozom eleget Szilvivel, csak ellátom, aztán lerakom. Úgyhogy mostanában próbálok figyelni arra, hogy neki is jusson "foglalkozás" főleg hogy most már jó viselkedésre is sikerült őt bírni, (olyannyira, hogy ma David kissé csodálkozva jegyezte meg, hogy ezt is megértük, hogy Zsuzsa volt ma fárasztóbb mint Szilvi), magyarul sokat mosolyog, gügyög, vagy egyszerűen csendben szuggerálja az ökleit vagy boxolja a játékait. Szóval kezd jó baba lenni belőle.
(Vagy csak kezdjük megszokni az üvöltéseit
)
Nekem azért nincs rossz érzésem, hogy Zsuzsa máshoz is kötődik, örülök hogy ragaszkodik az apjához meg a nagyijához is. Pont most ért egy olyan korszakba, hogy hirtelen minden idegentől fél és sír ha úgy érzi, belezavartak a köreibe. A baj az, hogy mindenki idegennek minősül, aki nem én, David vagy anyukám. Még a húgom is, akit azért hetente-kéthetente lát. A nagybátyám épp látogatóban van itt Amerikából, igaz még sose találkoztak, de Zsuzsa frászt kapott mikor megpróbálta lefényképezni! Pedig én azért elég rendszeresen fényképezem! És úgy sírt mint akit nyúznak. Szóval érdekes korszakát éli.
Már próbál "segíteni" Szilvivel, ringatja (ill löködi) az autósülést ha Szilvi sír benne (ezért aztán mindig be is kötöm, nehogy egy-egy lelkesebb lökettel kiboruljon belőle - edzett gyerek lesz!), megpróbálja beletömni a cumit a szájába, simogatja, ma meg megpróbálta magához ölelni. Annyira örülök, hogy nem haragszik rá azért hogy elveszi tőle a figyelmünket, és hogy semmiféle agresszivitást nem mutat iránta. Ettől féltem.
Timocska:
4800 "csak"??? Ilyen hurkákkal? Szilvi 5350 és messze elmarad hurkák terén. Azt nem tudom ugyan, milyen hosszú, de ő még mindig 56-os ruhákat hord többnyire.
Csongria:
Valóban én sem panaszkodhatok hurka ügyben, de a sajátjaimról inkább nem teszek fel képet!
Május:
Drukkolok hogy nektek is hamar összejöjjön a hosszú alvás!!! Mint írtam, a picik alvásszokásai rendkívül változékonyak... Zsuzsa ilyen idős korában átaludta az éjszakát, aztán elkezdett újra kelni, aztán hol csak 1-2-szer ébredt éjszaka, hol pedig óránként, és mindezt egy éves korán túlig csinálta... mindig mikor már úgy tűnt, na végre végigalussza az éjszakát (a hajnali 5-ös kelést én már végigalvásnak minősítettem), akkor valami bezavart és újra elkezdett sokszor ébredni.
Milyen beutalóra gondolsz? Én nem kaptam semmit, de azt hiszem azt a gyerekdoki adná amúgy is, kórháztól függetlenül. Az én dokim nem küldött el se koponya se hasi UH-ra. Igaz, Zsuzsával elküldtek (más orvosunk volt), de nem mentem el... valahogy totál elmaradt.
Timi:
Éhesnek is tűnik utána Lilla? Megpróbátad átrakni a másik mellre, hogy kell-e még neki? Asszem ti Suttogóztok, nem? Sztem próbáld meg átrakni a másik mellre, és ha kell neki még, akkor biztos eszik. Egyébként pedig van ilyen, hogy egy ideig kevesebbet eszik, és ehhez igazodik a kínálat. Aztán mikor többet enne újra, akkor fel kell tornázni megint a mennyiséget, úgyhogy mikor megint elkezdene többet enni, érdemes igény szerint mellre rakni és két mellből szoptatni.
Kami:
Sorstárs. Én sem kaptam semmit a lányok nevében.
David egyszerűen nem veszi ezeket a lapokat, pedig jólesett volna!!! Felköszönteni felköszöntött, de se virág, se csoki se semmi.
Csütörtök jó!
anyával
két férfi az ágyamban
délelőtti szieszta
talpak
Na jó..., mielőtt rossz színben tüntetném fel az apucit, én említettem ezt neki kb. egy hete! 
