Sziasztok irigylésreméltó Kismamák!
Ezt azért írom, mert imádtam kismamának lenni! Sajnos én lecsúsztam a profi pocakos fotók csináltatásáról, mert pont azon a héten döntöttem el, hogy csinálunk, amikor Dániel megszületett!
de nem baj, mert megvan örökítve sk.
Apropó Niki Drága! Elmondod nekem priviben, hogy hogyan tudok képet feltenni a Daniról, meg hogyan tudnék kis képet magamról felrakni. Én ehhez sajos nem nagyon értek és most időm sincs rá kísérletezgetni...előre is nagyon köszönöm! Hihetetlen szép kismama vagy! Gratulálok Nektek!
B79andi! Nagyon szépek vagytok Ketten Majával! Dani hasonlóan viselkedik mint Maja! Lassan beáll nála is a 3 óránkénti szoptatás és éjszaka is tudtam már mellette aludni...
Cumit én is vettem tarcsiba, de képzeljétek amikor már nagyon éhes és éppen rakom tisztába a szopi előtt - rátalált az ujjacskájára- alig hittem a szememnek! A védőnő azt mondta, hogy 2 hétnél előbb véletlenül se adjunk cumit.....megpróbálom kihúzni addig....bár jó lett volna, ha nincs szükség rá....de a cumit később el lehet tőle venni, az ujjacskáját sajnos nem....
Még tartozom a születés történetével, (most van egy kis időm...Dani alszik, anyukám és a férjem főz....
)
23.-án éjszaka lefekvéshez készülődtünk. 23 óra 52 perckor éreztem egy pukkanást. Olyan érzés volt, mint amikor egy vízzel teli lufi kilukad....vagy valami hasonló. Először azt hittem a baba rughatott meg, de gyanakodtam. Aztán jött egy meleg érzés és már tudtam miről van szó. Ugrás a kádba....és akkor ment fel a pulzusom 200-ra! Apának mondtam: reggel születünk! Hihetetlen érzés volt!
Aztán felhívtam a dokit, ő azt tanácsolta lassan induljunk a kórházba....1-re beértünk. HÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁt...a felvételi procedúrával nem voltam igazán megelégedve....egy kicsit jobbra számítottam. Egy ügyeletes szülésznő volt, akinek szinte ideje sem volt velünk foglalkozni, felcsatolta a CTG-t és 1,5 óra hosszat ott ültem fájások közepette....senki ránk sem nézett
A felvételem kb. 4 órakor történt meg. Az ügyeletes orvos Kovács dr. annak rendje módja szerint megvizsgált én persze csillagokat láttam, mert nem találta azt amit keresett....ehhez mondjuk ismernie kellett volna az előzményeiment, én hiába mondtam....aztán jött Pálmai doki, aki segített rajtam....a belső méhszáj hegesedés miatt nem tágult úgy mint a külső, így a vajúdás még eltarthatott volna "pár napig", Ő valamit megnyitott, de utólag kiderült nem sok sikerrel....meg kellett várni az én dokimat, aki fél hétkor jött meg. Na miután ő elvégezte, amit el kellett beindultak az események.....
Az volt még nagyon rossz, hogy éjszaka 1 órától fél 5-ig ott lébecoltunk a szülőszoba előterében...nem tudtam, tudtunk a vajúdásra nyugodtan koncentrálni, elvonulni stb. A légzéstechnika viszont nagyon sokat segített!!!!!Nem is gondoltam volna hogy mennyit!!!!!(volt szabad szülőágy amúgy)
Tudom, hogy csapongok, de bocsássatok meg érte!
Tehát már hajnalodott, amikor bevezettek minket a legbelső szülőágyhoz, ahol az újszülött ellátó is van....itt rá tudtam ülni a labdára ami szintén nagyon jó volt. Ha a férjem nem lett volna ott és nem masszírozta volna ezerrel a derekam......a világ legjobb fájdalomcsillapítója!
Természetesen a vajúdás utolsó fázisában én is elértem ahhoz a ponthoz, amikor kijelentettem, hogy nem bírom tovább és szeretném kérni az Edát, de senki nem foglalkozott ezzel a kijelentésemmel. Ez mondjuk utólag jó is volt! Biztos, hogy mindenkinél eljön ez a pont!
Hogy ne legyen egyszerű a szülés végkifejletéhez hozzátartozik, hogy fájásgyengeségeim voltak. Vagyis nem volt hosszantartó a fájás, hiába nyomtam nem haladtunk előre. A baba szívhangja, meg egyre rosszabb lett és egyre több ember lett körülöttem...aggódó tekintetek, fejrázás stb....közben egyfojtában az járt a fejemben, hogy biztos én nem csinálok valamit jól! Nagyon rossz érzés volt ez a tudat, a fájdalom mellett!
De eljött a világ legszebb pillanata, amikor előbújt a mi "nem pici" gyönyörű, kreol bőrű, fekete hajú babócánk és végre ott tarthattam a karjaimban! A férjem vágta el a köldökzsinórt, amit nekem sikerült lefotóznom!
Mondta is a szülésznő, hogy ilyen nem szokott lenni, hogy rögtön a szülés után a mama fotóz!
Most sokat írtam egyszerre, de még rengeteg élményem van!
A terhelésem mégis tök jó lett. Azt mondta a dokim, hogy 99% hogy soha nem leszek cukorbeteg. A terhelés előtt 4,8 voltam és utána ugyanerre az értékre állt vissza a lötty megivása után. Amúgy én nagyon édességes vagyok. Azt nem érzem, hogy most terhesen többet kívánnék. Én mindig is ennyire édesszájú voltam. A férjem persze folyton piszkál. 
de nem erdekes, mindent a minikem erdekeben 
De mi a rossmanban találtunk egy krémet, babydream a neve, és ha nem is csodát tesz, de már nincsenek csillagok. Pedig még csak pár napja kenem. Nem tudom kinek mi jön be, azért én elküldöm a papát a kenguru goldba a Kerekpocak által leírt krémért. Jobb, ha több is van, mint egy sem. Próbálgassunk!!!!! Alig várjuk már Dánielről a képeket. Kéne neked már egy új vonalzó!!!!!
)
Még az is lehet, hogy együtt szülünk, 2 hét különbség nem sok! És Emma baba is ikrek lesz, vagy Tarek is rák, nem?
