Szóval itt vagyok! Igen, elég erõs "egyéniség" a fiam, minden téren!
Õ már elég korán elérte a 10,5 kilót, na arról mostanság nem is tágít, bár az is igaz hogy sajnos az utóbbi 3 hónapban szinte egyvégtében betegeskedett, köszönhetõ a lányok által hazahurcolt ovi-vírusoknak.
Tényleg ne izgasd magad hogy hány kiló, a lényeg hogy eleven, jókedélyû kissrác, igaz? A fogak miatt sem érdemes aggódni, több hasonló korú gyerek mint a mieink tart ott fogilag ahol Csani. Ha nem meri a lépegetést az esések miatt, akkor tényleg nem érdemes erõltetni, majd megbátorodik, nálunk pont az ellenkezõ véglet van! Ez a Tita is nagyon édes, bár nálunk is úgy van, hogy én nagyon nem szerettem volna ha a keresztnevemen szólítanak a gyerekeim, mert láttam olyan családokat ahol direkt erre tanították õket. De ha egyszer így nevezett el, akkor nála ez vagy Te, és majd fogja azt is mondani hogy Anya, ne félj! Fõleg ha hallja Tõled hogy magadra mondon hogy Te Anya vagy. Igen, mi is úgy voltunk vele hogy ha Bánk lány lett volna akkor igencsak meg lettünk volna lõve hogy milyen neve legyen, de a Bánk név már a lányoknál is ott volt, csak akkor még második névként. A lányaim gondoskodtak a beceneveirõl, így lett õ Bánkóca meg Bánkuci, meg szoktuk Bánkocskának is hívni. Köszi, Nektek is jó szünetelést!
Norcsi
Igaz?
