Kellemes húsvétot kívánunk mi is mindenkinek! Tojással, nyulakkal, csirkékkel, locsolókkal - avagy igény szerint anélkül.
Nekünk nagyon vacak éjszakánk volt, kb. fél óránként keltem Lilihez, mert folyton felsírt - gondolom a foga lehet a ludas.
Tegnap anyáméknál voltunk, de nagyon felhúztam magam megint. Gyakorlatilag kifejtette, hogy én túlzottan szabadjára engedem a gyereket, mert mi soha nem játszottunk az étellel, nem kentük össze a falat, és hogy én vagyok a béna, mert a gyerek ki tudja verni a kezemből a poharat, és olyan szinten kapta ki a kezemből, mintha kb. én lettem volna a bébiszitter, ő meg az anya és bevitte a szobába. Utána azért volt kiakadva, hogy bevitte a nappaliba Túró Rudit enni, és amíg én be nem mentem a szobába, addig a gyerek ügyesen egy széken ülve evett, de ahogy én bementem, rögtön elkezdett vele járkálni. Rohadtul felhúztam magam, és azzal jöttünk el, hogy majd legközelebb akkor hozom ide Lilit, ha már késsel-villával eszik.
Azt is többször hallottam már tőle, hogy ezt vagy azt, majd ő megtanítja Lilinek. Ilyenkor mindig nyeltem egyet és csak annyit mondtam, hogy majd ÉN nevelem a gyerekemet, neki nem kell, de a századik már idegesítő... Ugyanezt a szöveget nyomta le kb. 15 évvel ezelőtt az unokatestvérem lányának is: majd én megnevellek, ha anyád nem bír veled.
Holott én úgy gondolom, hogy Lili olyan, mint bármelyik egyéves, nem szándékosan szórja szét a kaját, hanem azért mert ügyetlen még. Ja, közben meg az agyamra megy azzal, hogy egy csom mindent megenged neki: pl. tegnap is megyek be, és Lili két üvegpohárral járkál És miért? Mert "úgy szerette volna"....
Tudom, hogy anyám klimaxol, meg amúgy sem egyszerű eset, de most tele lett vele a hócipőm. Nem tudom miért vár el egy egyévestől háromévesre jellemző viselkedést....Amúgy meg mindent megenged neki, csak rendetlenséget ne csináljon - ezt már észrevettem.
És ma jön az anyósom, de jó lesz
Bocsi, hogy így kifakadtam, csak úgy felidegesített.
Na, Marsi Anikót pont láttam én is, még jó, hogy neki és a többi hasonló anyukának sokkal fárasztóbb a háztartás meg a gyerek is, mint nekünk halandóknak.
Liptai egyszer nyilatkozott erről, hogy a mai világban mindenkinek félteni kell az állását, mert a megélhetése függ tőle, azért ment vissza ilyen korán dolgozni, és ők a Gesztesivel amúgy is külön kasszán vannak
Ezen mindig olyan jókat szoktam csodálkozni, már együtt élők esetében is, de ahol gyerek van meg végképp, hogy megy ez? Ma te veszel ennivalót a gyereknek, holnap meg én?! Amúgy Liptainál nem tudom, hogy megélhetésről szól-e a kérdés, mert úgy hallom ő veszi át a Szulák műsorait, mert visszavonul babázni....
Ráadásul olyan jókat röhögök ezen a "megélhetés" témán, amikor korábban maguklat sz*rrá kereső hírességek nyígnak (pl. Medveczky Ilona, Antal Imre, Csala Zsuzsa), hogy milyen kevés a nyugdíja. Mi a jó édes anyjáért költött el minden vasat, nem hallott még olyat, hogy takarékosság?