Vok,
Dr Kiával én is találkoztam és teljesen egyetértek. Ha mégis maradok a kórháznál, lehet, hogy őt kérem fel. Sajna máshova tartozunk, pedig pár száz méterre lakom a kórháztól és visszamennék.
Volt egy kis bömbi, most fejezem csak be...
Február 28án megszületett Szabi, nem is kellett vele sokat küzdeni, nem tartott olyan sokáig. Szülés után fel tudtam volna állni és besétálni a kórterembe, ha hagynak. De mivel ragaszkodtak a tolószékhez, hagytam. Csak kicsit viccesnek éreztem, hogy egy tolószékben vagyok, amikor semmi bajom nincs
Az elsőnél nem volt toliga, hosszabb is volt a szülés, ott szépen kisétáltam.
Nem sokáig inogtam meg abban a döntésemben, hogy akarok egy harmadikat, tehát azért nem volt halálos
De tény, hogy nem a kedvenc hétvégi programom, ahogy szerintem senkinek sem
Beavatkozásokkal egyetértek, HA kell és szólnak előre. Egy minimális döntési joghoz azért ragaszkodom!
A doki, annak ellenére, hogy nem épp az én elvárásaim szerint, de elismerem, hogy mindent megtett, amit helyesnek gondolt. Legalább egy negyed percig még a gátvédelemmel is próbálkozott, és kész öröm volt, amikor feladta. Kár, hogy napokig ülve kellett szoptatni és ezért megszenvedtem vele.
Abalord,
Ha ennél sokkal gyorsabb lett volna a kitolás, akkor a babó magától kiesik
Elizabeth,
Én sem találkoztam még nyákdugóval. Elég sok sztorit olvasva kb egy hét és pár óra között lesz a szülés
A szemet már nem mindenhol nézik, simán a rövidlátás nem gond. Nekem az első alkalommal a szülőszobán kérdezte meg a doki, hogy van-e valamilyen probléma a szememmel. Nem tartottam túl poénosnak a kérdést, mivel már egy ideje 5 perces fájásaim voltak, ha nem is olyan durvák. Meg szemüveges vagyok.
Rémtörténetek a szülésről:
Szerintem igazából senki nem menekül meg. Én még gyerekkoromból is emlékszem történetekre. De tény, hogy szülés előtt nem épp a legfelemelőbb ilyeneket hallgatni