Sziasztok!
Heti jelentkezésemet olvashatjátok.
Évi: gratula az újabb vizsgákhoz!
Lenocs: neked meg a munkához!
Edó: lesz ez még ígyebb... Én bírtam két évig, hogy meló, meg gyerek meg háztartás, meg szeretnék néha mást is, aztán rájöttem, ez nekem nem megy. Én is mindegyikben maximalista szerettem volna lenni, ezzel szemben állandóan azt láttam, hogy egyik sem tökéletes. Most amióta tanulás címén alig járok be, mintha ki lennék cserélve.
Evey: ovi rémes. Szerintem is elsõnek megpróbálni megbeszélni, ha kell vezetõóvónõvel, aztán jöhet a csak délig (ebéd elõttig) bent levés, vagy más ovi. De semmiképp ne hagyd annyiban. A teljes ovimentesség meg szerintem is veszélyes, mert összeköti, hogy rossz élmény volt és utána nem kellett menjen, és ha majd muszáj lesz, akkor a rosszra fog emlékezni. Legalábbis én ilyen alapon nem hagytam anno Gergõnél egy darabig abba az úszást.
Gazdaság nem olyan óriási, mert az egész telek házastul van vagy 580 nm, szóval maga a mûvelendõ olyan 100-150 nm lehet. Vetésforgó... hááát nekem olyan van, hogy minden évben egy terület komposztos, oda ásom be a komposztot, és akkor az egy darabig kimarad. Egy-másfél-két év, és akkor újra bekerül a menetbe. De én még itt a hó alatt nem csinálok semmit. Majd a paradicsom ültetés jön nekem elõször, de tavaly a jan. végi ültetésem korai lett (sokat kellett várni, mire kertbe mehetett), most febr. közepére gondoltam, az a motiváció, hogy ha megcsinálom ezt a fránya szigorlatot, akkor utána ültethetek, és remélem így nem halogatom a végtelenségig...
LÁnyok, Pele és egyéb szakemberek, kéne némi tanács. Adva van egy 7,5 éves, nevezzük úgy kiskamasz leányzóm. Akirõl már írtam, ha valamit nem akar, akkor nem használ neki semmi. Történetesen van egy rossz foga (a fene vigye el). A fogorvosunk szülni volt, különben már fél éve vittem volna, így meg most fog sorra kerülni (szégyelhetem magam, de csak kibekkeltük másik fogorvos keresgélés nélkül amíg visszajön). Történetesen amikor utoljára voltunk (és még semmi rossz foga n em volt) már akkor azt csinálta a leányzó, hogy nem volt hajlandó kinyitni a száját. Most viszont látom én laikus is, hogy rossz a foga (szerencsére még nem fáj vagy ilyesmi) szóval mese nincs, meg kell csináltatni. Természetesen már most tiltakozik. És mint írtam, mostanában rém makacs, lehetnek észérveim, fenyegetéseim, erõszak, nem használ semmi. Ráadásul nyakamon az is, hogy viszik õket a suliból fogorvoshoz, ha nem viszem el külön, akkor nélkülem éri ki tudja milyen élmény az iskolafogásszal, szívesebben intézném úgy, hogy ott vagyunk. Tanácsokat kérnék, mivel lehet egy ennyi idõs gyereket rávenni olyasmire, amit nem szeretne???? Hiába okos gyerek, valamennyire kell hogy értse, hogy miért muszáj, de ha beveszi a fejébe, hogy nem.... szóval elõre félek (3-ára van idõpontunk, addigra el kéne jutnom odáig, hogy legalább otthon azt mondja oké, bõven elég, ha a helyszínen bepánikol).
Ugyanezen lánykám tegnap 6-ost kapott magatartásból....
És csak a gyerkõc vette észre és vitte vissza az üzenõt a tannéninek, hogy nem stimmel. Ha nem ilyen alapos, akkor hazahozza aláíratni..
Hiába no, mondott már rá sok szépet és jót a tannéni, muszáj volt fokoznia.
Gergõ meg tegnap egy két mondatos (7 soros) verset kb 30 perc alatt, kb 40-edik elmondásra bírt megtanulni... Valahogy ez a szó szerinti megtanulás nem erõssége a gyermeknek, még szerencse, hogy egyelõre nem frusztrálja magát miatta, végig röhögte, de ezzel együtt asszem nem vicc volt, hanem tényleg nem ment addig. persze addigra rajta kívül mindenki tudta...
Na, hogy Bálintról is legyen valami: rászánta magát, hogy menni akar nyáron táborba, ottalvósba. Tavaly még hallani sem akart ilyesmirõl, most meg jött, hogy menni akar (15 ezer pénz 6 napra, szerintetek ez milyen ár? Kaja, utazás, szállás minden benne van.) Persze az összes haverja megy, azért a nagy indulás.
Ja, még Gergõrõl: szombaton egyedül ment boltba. Lehet, ez nem nagy szám, nekünk az. Anno BÁlint is ilyentájt kezdte, aztán az ikrek eddig csak Bálinttal voltak, most a téliszünetben voltak már kettesben. Most meg úgy jött össze, ogy Ilcsi nem akart menni, Gergõ meg elvállalta (Bálint is utálja az egyedül menõsöket). Jött a párom, hogy merje-e engendi. Mondom, ha Ilcsi lenne, engednéd, mi? Válasz igen. Merthogy szegény Gergõ ugye amilyen picike, valahogy az ember kicsinek is érzi. Pedig már közelebb van a 8-hoz mint a 7-hez! (Utcán is megnézték páran, honnan tévedt el ez a gyerek... legalábbis ahogy mesélte)
Babócáról, hogy õ is legyen: mocorog rendesen. Ami új, és nem volt az elõzõeknél, az az érzés, amit a friss kismamásban valaki úgy mesélt, hogy olyan, mint mikor a bicikli ülés feltöri a hátsód és izomlázad van tõle. A fene se gondolta, hogy még 3. terhességnél mennek majd szét a csontjaim...
Sziasztok:
Ildi