Barbus:
Hozzátenném a jótanácsokhoz amit a felkészítőn mondtak, hogy fájás közben ellazulni nehéz... és szinte csak akkor lehet ha az ember szabadon mozoghat és nem érzi magát feszélyezve és igenis vokalizál... magyarul minél nagyobbra nyitja a száját és adja ki magából a mindenféle hangokat. Mert ugye a fogösszeszorítás ellentéte a száj hatalmasra nyitása.
Ezért nem felesleges energiapazarlás a kiabálás... illetve ez a fajta kiabálás nem, amikor tudatosan nagyra nyitott szájjal engeded, hogy jöjjön belőled a hang...
A csípődet meg riszálással, sétálással, labdázással tudod ellazítani. Szerintem az, hogy az ember háton fekszik, "fegyelmezetten" csendben van, de közben tudatosan lazít... hát szerintem ilyen nincs.
Én tanultam autogén tréninget, és lehet hogy valamennyit segít, de a lényeg a szabad mozgás és a száj nagyra nyitása... és ezen felül a tudatos elengedés.
Timocska:
Nekem se esett jól ha hozzámnyúltak fájás közben, sőt... elhessegettem a kezeket. Szerintem ezt apukának meg kell értenie, hogy ez k*****ra fáj, és tegye azt, ami a feleségének jól esik, nem azt amiről ő úgy gondolja, hogy jól esik... ha ez így érthető. Ha ő ezt nem tudja feldolgozni, hogy az ember ilyen állapotban esetleg elhessegeti mert valami nem esik jól, akkor tényleg inkább ne legyen bent. De azért felnőtt ember szerintem ezt fel tudja dolgozni, hogy ha valaki szarul van, annak elnézzük hogy másképp viselkedik.
Rólunk:
Hát Szilvi baba még elég káoszos beosztást diktál nekünk. Napközben tök szépen elalszik, akár 3-4 órákat is, de éjjel gyakrabban fent van, és tegnap új próblémába ütköztünk.
Túl sok a tejem.
Ugye erről írtam egyszer mint a fejés veszélyéről. Mivel én most napi +300 ml felé araszolok hogy Zsuzsa igényét is ki tudjam elégíteni, ezért Szilvi igényéhez képest túl sok a tejem, túl gyorsan jön, ömlik a szájába.
Hogy ezt honnan tudom? Mert éjjel rákapcsolódott a mellemre, bekapta, kiköpte, bekapta, kiköpte, ráharapott az ínyével, bekapta, kiköpte, aztán úgy berágott, hogy alig lehetett megvigasztalni. Pedig éhes volt. Aztán sikerült megszoptatni (mindjárt elmondom hogyan), de akkor meg komfortszopizni szeretett volna hogy elaludjon, na akkor viszont teljesen kikelt magából, hogy még mindig ömlik a tej.
A bekapás-kiköpés tipikusan akkor történik (egy olyan babánál aki már tud szopizni), ha túl gyorsan ömlik a szájába a tej, így próbálja szabályozni hogy mennyi jut neki, vagy ráharap és úgy "zárja el a csapot."
Úgy kell megszoptatni, hogy a bimbóhoz képest ő legyen felül, tehát mondjuk szopipárnán felhúzott térddel, hátradőlve, hogy ne ömöljön a szájába a tej.
Igen ám, de álomba szopizni nem tudta magát, úgyhogy szívás volt... kb egy órát fent volt 2 és 3 között amit vagy nyöszörgéssel, vagy aktív méltatlankodással töltött... az apjáról nem is beszélve, aki tandem méltatlankodott vele.
Lehet hogy sokat várok az 1 hetes gyerekemtől, de olyan jó lenne ha már bevesszük magunk közé az ágyba, hogyha ténylegesen aludna is
Viszont Zsuzsa tök aranyos volt tegnap este. David lerakta aludni, már ki is jött a szobájából, mikor Szilvi elkezdett sírni. Erre egyszerre csak Zsuzsa "BABA!!!" csatakiáltását halljuk a csukott ajtó mögül.
Olyan édes volt, aztán egy mukk nélkül elaludt.
, de az a lényeg, hogy a ctg-re felébredt Lilla és mindent rendben találtak! 
Az előadás után elmentem az Árkádba nézelődni, aztán elmentem a férjem elé 
Lehet, hogy vakulok is? 
Nógrád megye topicba 
