Sziasztok drága Lányok!
Jelentkeznék, hogy élek, megvagyunk, csak nagyon összejöttek a dolgok.
Először is MINDEN NÉV ÉS SZÜLINAPOSNAK NAGYON SOK BOLDOGSÁGOT KIVÁNOK! (Elnézést, hogy ismét csak utólag!)
Minden gyermek tüneményes, az összes fotót megnéztem!
Naponta többször is jártok a gondolataimban ám, de néha tényleg nem tudom hol áll a fejem.
Egy kis történet az utóbbi időkből és a jelenből, ha nem terhellek benneteket vele (és nem panaszkodni akarok)
Fiúk három hétig voltak itthon betegség miatt. Ez alatt a szüleim is influenzásak lettek, így nem tudtak rájuk vigyázni, egy időre kiestünk a munkából.
Aztán fiúk meggyógyultak, anyukám rosszul lett, de nagyon, ha apa nincs vele, szerintem nem ér haza, ott esett volna össze, ahol voltak éppen.
Kórházba nem kellett mennie, otthon fekszik, lábadozik. (valszeg epeműtét utóhatásai)
Közben anyósom is kórházba került, volt egy 5 órás szívműtéte, és meg jelenleg is ott van.
A melóhelyról áthelyeztek egy kolleginát igy még kevesebben vagyunk, szóval tényleg nem tudom hol áll a fejem. Munka után ma is a kórházba mentem, mert a nővérek nem csinálnak semmit, elláttam anyósomat (fürdés, etetés - mert még az ételt is magára rántja olyan gyenge, és asztal sincs. Szennyes haza, tiszta cucc be, stb. Hol én, hol Ati megy, de mindennapos program ez.
Egy hete járok Danival gyerekfogászatra, Matit a jövő héten vissza kell vinni allergiavizsgálatra, Daninál szivzörejt találtak, irány 9-én a kardiológia.
De hogy jót is irjak, a fentieket leszámitva minden rendben, imádjuk egymást, tündérek a fiúk, olyan nagyok már!
Képzeljétek és úszni és járunk velük hetente kétszer (szerencsére nagyon közel van), Mati nagyon élvezi, nem fél. Dancsi kicsit visszafogottabb, de ő is szivesen megy már.
Máté vízilabdázni szeretne!
Dancsi meg "csak" úszóbajnok akar lenni!
Dani imád szinezni, nagyon szépen csinálja, nem megy ki a formából (rajzolni még nem nagyon akar, de azt mondták az oviban, ne erőltessem)
Matit is megdicsérték, mostmár nemcsak a játék áll a középpontban, egyre több dologba (tanulási folyamat) kapcsolódik be, csinálja, és különösen szereti, amikor a természetről tanulnak. Csillog a szeme, mikor mesél róla.
Hű, bocsánat, hogy sokat irtam, de ezek történtek velünk, és nem akartam teljesen eltűnni sem.
Nem tudom, mikor jövök újra, de azért majd igyekszem.
Addig is mindenkinek sok puszi és szép álmokat mára!