Sziasztok!
Tegnap beállított anyós két naranccsal, hogy a gyerekeknek hozta, Bálintnak (28 hó) és Bencének (holnap 12 hét). Valószínûleg kicsit hülyén bámulhattam rá, mert megkérdezte: "hát nem választod még el?" Hú, mit fog szólni vajon 3 hónap múlva?
Férjem megjött, most itthon van, meg elég jól is megvagyunk egymással. Most így könnyebb a dolgom. Egyébként én sem hittem volna, hogy egyedül elbírok ennyi mindennel, de úgy látszik az anyaság megsokszorozza az ember energiáit. Persze, ha van rá módom, lazítok ezerrel. És úgy várom már a tavaszt!
Bálinttal kapcsolatban van egy kérdésem: gyakran keveri a pirosat és a zöldet, a többi színt teljesen jól tudja. Félünk, hogy nem színtévesztõ-e, volt valakinek ilyen tapasztalata? Néha emlékezetbõl is keveri. De olyan is van, hogy egy piros dologra azt mondja: "Piros. Nem zöld." A szemorvos azt mondta, hogy ilyenkor még nem lehet megállapítani, meg hogy anyai ágon öröklõdhet (nálunk nem tudok ilyenrõl). Csak azért gyanús, mert pont ez a két szín.
(A barátnõm, Bálint keresztanyja azt mondta, hogy akkor biztos keresztanyai ágon öröklõdik, mert néha õ is keveri emlékezetbõl
).
Pele!
Nem semmi kalandjaitok voltak.
Köszi a szopis tanácsokat. Azt hiszem a szopási pozíciói jók Bencének, kivéve, ha mondjuk Bálintnak kell közben segíteni felrakni egy építõkockát meg ilyesmi. Vagy amikor a múltkor félálomban a baloldalmra feküdtem, és bosszankodtam, hogy miért nem szopik rendesen ez a baba a jobb cicimbõl (ide egy vicsorgó fejet tennék, ha tudnék). Viszont nem mindig kakil eleget, van, hogy napokig nem, utána meg pár napig igen. (Pisilni azért gyakrabban szokott
). Akkor most mi van? Egyébként a legutóbbi méréskor 155 g-t nõtt egy hét alatt, ez azért jobb, mint az elõzõ 85.
Pele, Verus, költözködés miatt nem irigyellek, bár legalább annyi haszna van, hogy az ember megszabadul a felesleges lomjaitól. Én el sem hittem, mi minden elfér egy kicsi lakásban, mikor kipakoltunk az egyszobásból.
Dia, nálunk még csak az "az mi?" korszak tart, akkor nemsokára számíthatok én is a "miért?"-ekre?
Virág!
Fogad
, de legalább jófej gyerekeid vannak!
Évi!
Ötösökhöz gratulálok! Én sem mertem úgy elmenni vizsgákra, hogy ne tanultam volna rendesen, mert féltem, hogy akkor semmit sem fogok tudni. De azért nem kaptam mindig 5-öst.
Momo!
Van még ideje irányba állni. Úgy emlékszem nekem ekkor még mindkét gyerekem forgolódott összevissza. (Igaz, Bence nem is állt be rendesen a fejével, ezért lett arctartásos, de azért mégiscsak fejvégû.)
Erika!
Elhiszem, hogy be vagy tojva, én is be voltam. Sokkal jobban, mint Bálintnál, mert már tudtam, hogy mire számítsak. Bálintnál még olyan bátran készültem a szülésre, mondván, hogy elég teherbíró vagyok. Végülis Bencénél is ugyanúgy fájt, de sokkal gyorsabb volt, és utána rögtön nagyon fitt voltam. Másnap meg már szívesen vállaltam volna újabb babát. Ne félj, biztos ügyi leszel!
Jamina!
Pihenj sokat, vigyázz magadra! A beszéd Bálintnál is késõn, 2 éves kora után kezdõdött, de akkor aztán nagyon gyorsan, olyan hihetetlen volt, hogy jé, ez a gyerek tud beszélni!
PZsM!
Üdülésért irigy vagyok! Jó pihizést nektek! Zsófi nemalvásáért éjszaka kevésbé, de legalább szépen gyarapodik!
Bigacsiga!
Azért van olyan gyerek, aki szereti elrágni az orvosságot. Az enyém ilyen, direkt örül, ha kap "fehér orvosságot", pl. C vitamint, de még a széntablettát is elrágtaaa! Hát nem tõlem örökölte, az biztos!
Megyek aludni, nektek is jó éjszakát!
Ági