Sziasztok lányok!
Elõször is Boldog Új Évet mindenkinek!
Virág! Lehet, hogy elirigyeltem tõled a megpróbáltatásaidat. Három-négy hete én is fájdalomcsillapítókon élek, annyira fáj a fogam, pedig elég magas a fájdalomküszöböm. Tegnap este már annyira fájt, hogy felhívtam a fogorvosomat, de az asszisztense vette fel, merthogy õ persze külföldön van. Mindenesetre úgy néz ki, én sem úszom meg életem elsõ gyökérkezelését, de már nem érdekel, csak lennék túl rajta. A párom meg teljesen behisztizte magát, hogy megint egy 20-as el fog menni fogászatra, miért nem jó nekem az SZTK, meg hogy húzassam ki... Hiába magyarázom neki,hogy az SZTK-ban általában elbarmolják az ember fogát, meg hogy inkább egy gyökérkezelés, tömés, mint egy pótlás. Már anyagilag is. Egyébként tény, hogy nem tudom, mibõl fogunk ezek után megélni ebben a hónapban, de maximum nem eszem...
Abban úgy is király vagyok. És rengeteget lehet vele spórolni.
Ági, Verus, CsKati, Kanga, Iboly! Jó volt végre hallani rólatok! Kismamákoknak gratula (már a fiatalabbjának
), meg csak nyugiiiiiii.
Zsóka! Ne légy már depi!!! Még a végén én is elkapom.
Anikó! Férfiember meg betegség??? Jesszus, te nem láttad még az én páromat haldokolni.
Olyankor még a mézes teát is képes meginni (fõleg, ha bemesélem neki, hogy nem, nem mézet tettem bele, csak cukor van benne, bocs, lehet, hogy túlcukroztam.
) Ja, meg ilyenkor gyötri a belsõ láz, és szerinte minden hõmérõnk rossz, amikor 40 fok helyett csak 36,5-öt mérnek.
Ilyenkor rendszeresen végrendelkezik, stb.
Pele! Bábi ügyi! Költözéssel kapcsolatban: ti mennyiért akarjátok eladni a házat?
amúgy az a 100 nm télleg nem hangzik rosszul 6 millkáért... Hajjaj, álmok, álmok, édes álmok...
Nálunk is nagy volt a hajtás karácsony elõtt. Ezerrel készítettem az ajándékokat, Baileys-t csináltam, üveget marattam, szappant, gyertyát öntöttem, fûszerolajat, mézescsemegét készítettem, bonbont kavargattam, decoupage-oltam, stb. Jó volt... Aztán 23-án még a párommal volt egy kis balhénk, a kedves testvére átvágta ezerrel, mire hazaértem, túl volt egy fél üveg whisky-n, faltól-falig, aztán még össze is vesztünk a tesója miatt, a végén meg öngyilok akart lenni, éjjel fél egykor úgy hívtam át apámat, hogy állítsa le. Szerencsére lehiggadt, és belátta, hogy nem akartam én neki rosszat, csak félreértett... Aztán a karácsony már egész jól telt, az ajándékoknak nagy sikere volt.
Bori kb. százféle vinnyogó szörnyedvényt kapott: Tinky-Winky figura, ami énekel, beszél, mikrofonos magnó (kb. 5 napon keresztül hallgattuk Bori repertoárjainak remixeit, és reremixeit totál hangerõvel, totál hamisan... Isteni volt.
), olyan baba, amit ha megpöccintesz, már hangosan üvölt... Na, ebbõl véletlenül kiesett az elem.
Azért kapott értelmes dolgokat is, játszóházikó, játékkonyha (ezt tõlünk), edények, kiskosár, Babar mesekönyv, mesekazetta...
Na, nekünk meg volt nagy meglepi. A nagyim 20-án jött ki a kórházból, így nem volt ideje se ajándékot venni, ennek ellenére egy hatalmas doboz várt minket. Kiderült, hogy még októberben, amikor itt volt egyszer vigyázni a Borira, a kisasszony csoki vágyát kielégítendõ, lementek a sarki közértbe, ahová szinte mindennap járunk. Vettek ezt-azt, aztán fizettek. Mivel itt mindig van valami nyereményjáték bizonyos összegû vásárlás felett, a pénztáros szólt neki, hogy írja rá a nevét, címét, és dobja be. Õ nem akarta, de a pénztáros ráírta neki. Két hét múlva nyert egy tévét, ezt kaptuk mi.
Nem semmi az öreglány, mi??? Mondtam neki, hogy vegyen már egy lottót is...
Szilveszter öregesen telt, mivel karácsony elõtt egy náthát nyalt be Bori, szilveszter elõtt meg egy hányós-fosós vírust.
27-én elkezdett miértezni... Azóta meg egyre gyakrabban... Jaj, nekem...
Na, megyek, megpróbálom felhívni a fogorvost, drukkoljatok.
Puszi:
Dia