szia Mikkavári,
én már szültem más kórházban, és ÉG és FÖLD volt a kettő!!!!!!!!!!!!!!
igen, lehet,h műszerezettség szempontjából pont olyan, mint a legtöbb kórház, de ugye NEM MINDEN a műszerezettség...
valaki itt irta, h úgy bántak a kismamával, mint egy ronggyal...nos, ez NEM JÓ!!!
az én szobatársamat is úgy lecseszték, mert elfelejtette lemérni a gyerekét, h csak úgy zengett a folyosó...én (ősi ösztöntől vezérelve
) szépen beirtam egy kitalált súlyt, mikor elfelejtettem megmérni a gyereket szoptatás előtt...szted normális az, h a gyereket ÁLLANDÓAN mérni kell????? mert sztem nem...
és ha egyszer (neadjIsten) kimarad, akkor minimum a fejedet veszik...
amit szerettem, h a férjem végig mellettünk lehetett az osztályon, aminek nem örülök, h este a bizonsági őr kisérte ki, mert már elmúlt X óra, de egyik nővérnek sem jutott eszébe, h szóljon neki, h menjen, hanem sunyi módon hivták a securitist...
(ja, és a férjem apukája a szekszárdi kórházban főorvos, tehát ha vele igy bántak, hogy bánhatnak a többiekkel????????????)
de leirtam már, h ezek ellenére a csecsemősökkel meg voltam elégedve, azért, mert az az idegesitő liba engem nem cseszegetett, talán a "befolyásosságom" miatt, és ált-ban egy NAGYON KEDVES CSECSEMŐS volt velünk. És olyan sokat segitett, h el sem tudom mondani...
továbbra is FÁJ, és évekig nem tudtam a szülésre SZÉP emlékként gondolni a RUTIN beöntés, borotválás, állandó ctg, oxytocin infúzió, burokrepesztés, gátmetszés, hasra nyomás szülés alatt (ez volt a legnagyobb fájdalmam, mert elvették tőlem a SZÜLÉS élményét), katéterezés miatt, és hogy azonnal elvágták a köldökzsinórt (mi is ennek az orvosi indoka?????), jött egy csecsemős, azonnal elvitte fürdeni (miért is???) és utána még egy fényképezés erejéig megkaptam, aztán szaladtak is vele (megszoptathattam????NEEEEEM!!!) és csak másnap reggel "kaptam" vissza a fiamat...
hát igen, nekem ezek nem voltak épp szép és csodálatos élmények, még akkor sem, ha utána egy gyönyörű gyerekkel oszthattam meg a mindennapjaimat...
a második gyermekem egy egészen más szemléletű kórházban született, ahol azonnal megkaptam a babát szoptatni, és a két órás megfigyelés alatt végig velünk lehetett...
sajnos itt is elvitték egy éjszakára mefigyelésre, de másnap reggel behozták, és utána már végig velem volt. Nem mondom,h nem fárasztó, mert AZ, de lelkem nyugodt volt, mert TUDTAM, h bármikor a rendelkezésére állhatok!!! Nem csak nappal...éjjel is!!!
és még valami: szted megmondták nekem ,h betápszerezték a gyerekemet, mielőtt kihozták Szekszárdon??? NEM...és beszéltem egy ottani dolgozóval (aki szintén rokon) aki szerint NEM IS KELL ELMONDANI A KISMAMÁNAK,h A GYEREKÉT BETÁPSZEREZTÉK!!!!!!!!!!!! Milyen szemlélet ez??????????????????? azt hittem, leszakad az arcom, mikor ezt hallottam...ja, és az én gyerekem nem keveset szopizott, azt is tudni kell, ált. egy alkalommal 100ml-et szivott ki (hogy ezt honnan tudom? hát az állandó méricskélésből
...mégiscsak volt haszna...
)
nekem ilyen élményeim voltak, nem akartam ezt megosztani, mert tényleg minden ember más, de ha megtapasztalod, milyen az, amikor minden úgy megy, ahogy MENNIE KELL, nem avatkoznak be feleslegesen, akkor talán érthető, h miért éli meg valaki rosszul az ilyen orvos-központú és nem anya és gyerek-központú bánásmódot!!!