Sziasztok....
Visszaosonhatok közétek egy pár percre ?
Rossz a lelkiismeretem,persze, mint a fene. Mindig olvastalak egyébként benneteket, legalább 3 naponta... átmentem fórumozóból csendes olvasóba, szurkolóba.
Zsebiéknek nagyon örülök, és várom, hogy mihamarább személyesen jelentkezzen, boldog anyaként.
Ne haragudjatok az eltűnésemért!
Nehezen tudom megmagyarázni. Inkább azt mondhatnám, szétforgácsolódtam. Sok topikon követem az eseményeket, hogy segíthessek főként PCOS lányoknak, de lassan már nem tartozom igazán sehova. Képtelen vagyok megjegyezni a sok sorsot, nincs erőm ahhoz, hogy mindenkihez személyesen szóljak. Pedig csak úgy az igazi. Hát így jártam.
Bogival sokat kínlódtam mozgásügyben, és csak december eleje után, féléves kora betölte után jött az áttörés. Novemberben kezdtem besokallni, mert csak cipeltem mindenhova 9,5 kg-osan, de szinte semmit nem csinált a stabil kis zömökös ülésen kívül. Rendesen még mindig nem volt nyújtva a bal keze, spiccelt, feszült, nyaka féloldalt, nem fordult oldalra sem fektében, borzasztó volt.
Már azt hittem, irány a Pető Intézet. S aztán egy karácsonyi előtti szombaton hirtelen elkezdett hemperegni a kanapén, majdnem leesett, mert csak álltam ott a döbbenettől (FarkasJudit, azon a szombaton, amikor össze is futottunk!! nem vagy te véletlenül boszi?? )... és ez lett belőle
:
Szóval csak azt tudom mondani: minden elismerésem a Dévény módszer iránt! Nagyon kemény, és mi már túlvagyunk a 20.alkalmon, és még menni kell mikor Bogi lábra áll, de megéri, hogyne érné meg.
Hála égnek, a mozgása beindultával a súlynövekedése is lassult, mostmár "csak" 10 kg.
és 73 cm. Még mindig barokkos combjai vannak. Azt kell mondjam, ő nincs még 8 hós, de a 11-12 hós ismerős kisfiút lazán felöklözi.
Egyébként még soha nem voltunk betegek (2 napos taknyolást leszámítva), ez ahhoz képest, hogy csak 5 hós kor végéig szopizott, elég szuper. Eszik már mindenfélét, válogatni is elkezdett őnaccsága, a céklát ő is utálja, Kriszta.
Kriszta, írtad, hogy Máté érdeklődése milyen, hát Boginál szakasztott ugyanez van. Internetes modemet szerel, elosztót nyaldos, meg még a macskát is tépkedi, de a játékai nem érdeklik egy cseppet sem. Lehet, ez a normális.
Ami engem illet, nem tanítok. Tanítottam az őszön heti kétszer, elég volt, nagyon elfáradtam, meg aztán mindig azon aggódtam éjszaka, nehogy Bogi felébredjen hajnalban, hogy aztán már reggelig ne is legyen értelme visszafeküdni, mire mennem kell suliba. Elő is fordult ilyen, a diákok mosogatórongy, tikkelő szemű tanárt kaptak.
Helyette maradt az alkalmi cikkírás, a PCOS ügy. Ez utóbbiban azért vannak fordulatok, mert éppen holnap hozunk létre alapítványt, hogy ne csak honlapon legyen róla információterjesztés. Viszem Bogit ügyvédhez.
De megszokta már, azért mi nem vagyunk otthonülős típusok, és szerencsére nagyon jól viseli. Szeret tütűzni, városban levegőzni. Csak ne lenne olyan nehéz a kis feneke.
Ja, a nappali alvás már nekünk sem nagyon megy...
olyan kis alvások vannak, maximum 40 percek, ami pont arra elég, hogy elkezdjek valamit csinálni, de aztán már pittyeg is a bébiőr. Semmiféle napirendhez kötött alvás nincs így, ahogy esik úgy puffan, csak az evés időpontok állandóak. Ahhoz ragaszkodik.
Kriszta, részvéttel figyelem az éjszakázásos kalandjaitokat. Megvallom őszintén, nálunk is ez volt, a 7 évvel fiatalabb öcsém éjjeli bagoly volt 2 éves koráig. Azt mondja mindenki, hogy a fiúk ilyen szempontból sokkal rosszabbak, mint a lányok.
kitartást kívánok! Sajnos tanácsot nem tudok adni, én sem vagyok az a keménykedős, sírva hagyós típus!
Unique, nem akartam belekotyogni sosem, de így utólag mondom, hogy jól teszed, amit mostanában elkezdtél. A gyermeknek nem érdeke egy teljesen kisajátított, elzombisodott anya, mert nem attól lesz jó anya.
Bár kicsit önmagam ellen beszélek, ugyanis nekem sincs Bogit egyáltalán senkire se hagyni, nagyszülők messze vannak, férjem állandóan dolgozik. Teljes szimbiózisban vagyunk, de nekem attól könnyebb, hogy elég sokat viszem magammal mindenfele. Bogi szerencsére rugalmas, és hát, nem sok választása van. néha előfordul, hetente 1-1szer, hogy a férjemre hagyom, amikor olyan ügyek szólítanak, de az inkább este van (olyankor ő fekteti le).
Na mennem is kell, babáknak pusszantás: Norka