Sziasztok!
Gondolom, most már ideje, hogy ide is írjak, ne csak a levlistára.
Valamennyit sikerült elolvasnom a legutóbbi írásaitokból.
Edóka, nehogy lelépj ám innen!
Andi, úgy irigyellek az ír sztepp táncért! Arra jársz most is, igaz?
Virág, én karácsonyra vettem egy szalvétatechnikás füzetet Andrisnak, nálunk õ a "készítõs", úgyhogy hamarosan mi is kipróbáljuk. Most majd só-lisztezünk, fûszerolajat készítünk, mézes-magost, meg ami még idõközben eszünkbe jut. A srácok jelezték, hogy szeretnének gyertyát meg szappant önteni, már csak arra vagyok kiváncsi, milyen edény kell az ilyesmihez?
Nem tudja valaki, hogy kell Play-Dough gyurmát fõzni?
Lenocs, szia, mi még nem találkoztunk! Teljesen normális, hogy még van tejed, tényleg nem kell aggódni miatta.
Képzeld, van egy hölgy (le merem írni, talán nem etikátlan, ugyanis nem Magyarországon történt az eset), akit 17 éves korában megerõszakoltak, várandós lett, a kisbaba a szülés után meghalt. Az anyuka fejte a tejcsit, leadta az anyatejgyûjtõbe. Most huszonvalahány éves, két örökbefogadott gyereket szoptatott, rengeteg tejet adott le mellettük, és most, amikor már rég nm szoptat, nem fej, ömlik belõle a tej. Egyszerûen nem apad el, sem természetes, sem gyógyszeres hatásra! Azt nem állítom, hogy ez még a normális kategóriába sorolható, valószínûleg alaposan felborult a hormonháztartása, nem vetném el a lelki okokat...
Ildi, ha rúg a baba, akkor a lábát legalább be tudod azonosítani!
Gratulálok a védéshez! Jó fejek a kis házi mikulásaid.
Cory, szorítok neked a fõzéstanuláshoz. Biztos, ami biztos, szerezd be azt a hûtõmágnest, amire az van írva: a csókom finomabb, mint a fõztöm. Egy barátnõmnek jól jött...
Diához hasonlóan, nálam is a fõzelék volt a rettegés tárgya. Ma már tök jól megy, bár néha levesnek néz ki.
Jamina, szia itt is, végre nem csak sms-ben vagy elérhetõ. A levlistán átírattad Napocskával az emailcímed? Jössz a csoportba szerdán?
PZSM, a vajevés nálunk is ment ezerrel, engem a hideg ráz tõle, ha meglátom, brrr.
Ildikó, persze, hogy megmaradnak Kriszti fogai, tudod, hányan drukkoltunk neki?
Snoopy, ez úgy lehet Zsombinál, hogy nehogy már különlegesnek érezd magad, hogy csak a te pocidban van hugi, õ meg kimarad a jóból!
Vezetés: fog az menni, nyugi! Én 13 éve vezetek, állítólag igen jól, de rosszabb napjaimon bénázok rendesen. Ha olyankor sikerül szemkontaktust kialakítanom egy éppen anyázáshoz kezdõ hím soviniszta disznóval (hihihi), csak megmutatom neki a hajamat és rögtön elnézõ lesz szegény buta szõkével szemben.
Evey, végre egész jó hangulatban írsz! Ne depizz, jó?
Pele, de ügyes Áron!
Évi, ne keseregj a hármas miatt, a jegyek nem feltétlenül tükrözik a tudást.
Kata, megszakadtam a mikulásos képeidtõl! Vagyis a nevetéstõl.
Ágota, próbáltál párásítani? Legegyszerûbb módja, ha kiteregeted a kimosott ruhákat a szobában.
Dia, nagymamádnak jobbulást!
Magunkról: Suli nagyon jól megy a lurkóimnak, Isti(11,5) hozza az ötösöket, Andris(7) pedig meghozta a kitûnõ negyedévi bizonyítványt. Gergõ(3) hihetetlen ügyességgel rajzol és le tudja írni a nevét, a számítógépen rendesen, papíron pedig összevissza-sorrendben rajzolja a betûket, amelyek egészen jól felismerhetõk. A hosszú õ tökéletes.
Andris ügyesen furulyázik, a kis zseni legutóbb megfigyelte, hogy az énektanárnõ hogyan játssza el a "Szólj síp, szólj"-t és tökéletesen leutánozta. Bár az ilyen bonyulultabb daloknál, ahol több ujját kell használni, nem mindig sikerül rendesen befognia a lyukakat és fals lesz egy-egy hang. Van ötletetek, hogyan lehet azt megtanulni, hogy a kis ujjacskája tökéletesen fedje be a lyukat?
Egyik nap úgy jöttek haza a srácok a suliból, hogy rettenetesen lógatták az orrukat. Meghalt Isti egyik osztálytársa. Festettek a házukban, egy helyen ki volt szedve az emeleti lépcsõ korlátja és éjjel a kissrác le akart menni vagy szólni a szüleinek (inni akart vagy pisilnie kellett, ki tudja?), és pont a nem létezõ korlátba akart megkapaszkodni (gonsolom félalomban). Fejjel elõre lezuhant. Azonnal kómába esett, agysérülés, nyakcsigolya-törés, amennyire tudom. Csak gépek tartották életben egy ideig, aztán le is vették róluk.
Csütörtökön az utolsó elõtti órán tudták meg, az utolsó órájuk, a technika, el is maradt. A tanár (nagyon szimpatikus) elbeszélgetett velük arról, mi történt és segíteni próbált nekik abban, hogyan lehet ezt az egészet feldolgozni. Sokan sírtak, másnap mindenki vitt be gyertyát, virágot, a többi osztályból is mentek, elborították virággal a padját és egész nap égtek a gyertyák. A hideg ráz, ahogy ezt most írom nektek, nem bírtam sírás nélkül megállni, fõleg amikor Isti a vállamon zokogott. Azóta a férjemmel is rengeteget beszélgettünk errõl, sok mindent végiggondol az ember ilyenkor, hiszen bárkivel megeshet hasonló. Istenem, hogy érezhetnek most a Tomi szülei! Valami nagyon nem jól van elrendezve a világban, egy ártatlan kisgyerek elmegy, miközben szemét, bûnözõ emberek élik világukat!
Hogy valami jót is írjak, ma van a 13. házassági évfordulónk. Kaptunk magunktól egy társasjátékot, Angyal vagy ördög a címe, igen izgalmasnak ígérkezik. Elhatároztuk, hogy a barátainkkal együtt fogjuk kipróbálni, az lesz csak az igazi mulatság.
Ja, és ha van kedvetek, nézzétek meg az IBCLC vizsgabizottság európai oldalán a magyarországi laktációs szaktanácsadókat: [url=http://www.iblce-europe.org/Deutsch/Start%20G/start_G.htm" TARGET="_top]http://www.iblce-europe.org/Deutsch/Start%20G/start_G.htm[/url]
Na, mostanában ritkán írok, de akkor kisregényt. Most legalább egy hónapig nem jövök, nehogy kiutáljatok.
Puszi mindenkinek
Iboly