Sziasztok!
Szilvi, Laura! A mikulásbuli jól sikerült, de így utólag azt mondom, erõsen túldimenzionáltam a dolgot.
Úgy készültem, mint az elsõ randimra, még a fülbevalómat is beleerõszakoltam a félig beforrt lukba a fülemen, ettõl persze az egész fülcimpám lángvörös lett.
Felvettem a hozzá illõ láncot is, így Lacikának egész este volt mit tépkednie rólam. A piacon vett új pulcsit vettem fel lapszoknyával, alá persze pocifogós harisnyát, és magassarkú cipõcskét, amiben alig tudtam menni, de magasabbnak, és ettõl vékonyabbnak látszottam benne. Nem vagyok komplett. Fél óra késéssel értünk oda, Lacika azonnal rávetette magát a baba-sarokra és a többi totyogó korú gyerkõcre, úgyhogy én is lehorgonyoztam a sarokban. Ott megismerkedtem Laci egyik kollégájának a feleségével, és rajta kívül egész este senki mással. Hamarosan kezdõdött a mûsor, odafelé menet még futtunkban be lettem mutatva egy nagyobb csapatnak, de hamar elveszítettem a fonalat, hogy ki kicsoda. Az elsõ Magdi keresztnevûnek megörültem, hogy vele telefonon már beszéltünk, erre kiderült, hogy az nem õ. Égtem, mert hiszen tudtam is, hogy két Magdi van, úgyhogy inkább fellõttem a legkedvesebb mosolyomat, és befogtam a számat, nehogy további hülyeségeket beszéljek. Azután volt egy táncbemutató, édesen amatõr kicsi gyerkõcök ugrabugráltak, nem nagyon tudtak táncolni, de csuda aranyosak voltak. Végül jött A Mûsor, voltak enyhén kopottas krampuszlányok, volt sünpostás, ármánykodás és varázslat, egész jó lett volna, ha Lacika nem utálná nagyon a sötétet, és a veszteg maradást. Télapót úgy még nem vártak, mint ezt most én.
Szerencsére megúsztuk nagyobb cirkusz nélkül, pedig közben még el is hívták Életem Párját, úgyhogy egydül kellett megküzdenem a gyerkõccel, hogy inkább mégse oldja ki Laci fõnökének a cipõjét, és az elõttünk ülõ kislány haját se tépje ki, ha nem muszáj. Végre visszaért Laci, utána hamarosan megjött a Mikulás (nem nekem, mindenkinek!
), és osztogatta az ajándékot. A foszladozó piros palást alól kilógó farmer kicsit sem zavarta benne.
Mikor az én kicsi fiam nevét mondta, akkor Apa és Fia büszkén kivonult, Laci a színpad szélén a saját lábára állította a gyermeket, hogy menjen szépen oda a Mikuláshoz az ajándékáért. Lacika állt néhány másodpercig, gyanakvóan méregette a Mikulást, és úgy nézett ki, mindjárt menekülõre fogja. Ekkor a "tapsztalt öreg" felé nyújtotta a szép színes ajándékzacskót, és a gyermek döntött. Futólépésben indult zsákmányt szerezni, majdnem hasra rántotta az Apját. Az egész közönség kacagott, és "De édes!" felkiáltások hallatszottak több felõl, az én anyai keblem meg csak úgy dagadozott a büszkeségtõl!
Sajna mire végetért a mûsor, és minden ajándék kiosztódott, nagyon eltelt az idõ, és rohannunk kellett már haza. Lacika vacsorája így is majdnem egy órát csúszott. Szóval a nagy görcsöléssel kialakított megjelenésemmel a program 95%-ában a sötét nézõtéren ülve birkoztam a vadul unatkozó, kicsit félõ, és mindenáron rosszcsontkodni akaró gyermekemmel.
Zsuzsi! Én azt a könyvet látványos ceremónia keretében, rituális dobolás kíséretében máglyára vetném!
Tényleg egyenes az út a szektákhoz!
PiciLaci pl. amióta kijött az a fránya két foga, alig-alig ébred fel éjszakánként. Pedig pont ugyanúgy (ugyanolyan rosszul a könyvek szerint) csinálok mindent, mint eddig...
Danimama! Köszi az érdeklõdést, amiket kérdeztél, azt már pont leírtam, azért az éjszakákat részletezem még. Szóval kijött az 5. és 6. foga Lacikának, azután még kinlódtunk pár napot, mire helyreállt a biológiai órája, és újra éjjel akart nagyot aludni, de azóta... lekopogom...
Maximum 2-3 ébredés van egy éjszaka, de már többször is elõfordult, hogy egy se volt. Az ölemben alszik el, szopizás után, de nem a cicin. Amikor leteszem, akkor felnéz, az oldalára fordul, és már alszik is. Éjjel ha felsír, akkor felveszem, 5-10 perc dajkálás után visszaalszik. Õ is elég korán ébred, hajnali 5 és 6 óra között kezdi a mûsort. Eddig az bejött, hogy átvittem közénk, és ott még hajlandó volt aludni 1 - 1,5 órát, de amióta megtanulta kapcsolgatni az olvasólámpámat azóta még álmából is felébred, ha a mi ágyunkba kerül. Azonnal fordul a hasára, és indul lámpázni. Így aztán pl. ma hajnalban 5-tõl 6 óráig az õ szobájában a szopifotelban dajkáltam, de az ölemben se aludt el igazán, csak felszínesen szendergett. Dani hogy áll most a fogakkal? Lehet, hogy nálatok is új fogacskák jönnek, és az okozza megint az éjszakai zûröket?
Szila! Nem voltál véletlenül szombaton délelõtt 10-11 óra körül a Cora-ban? Találkoztam egy anyuka-társsal, aki akár te is lehettél volna. Lehet, hogy butaság, nem is mertem ott mindjárt megkérdezni a gyanús högytõl, hogy te figyu, te nem a Szila vagy a Babanetrõl?!
, de valahogy volt egy olyan érzésem, hogy te vagy.
BMárti