Sziasztok!
Na, megvagyunk. Reggel fél 6 óta fenn vagyok, tömegközlekedtem
a MÁV Kórházba a terheléses cukorra, ill. 8-kor randiztam a dokimmal, aki adta a beutalót, majd soronkívül labor (1. vérvétel), majd vissza a dokihoz, aki megnézte a babát uh-al (minden rendben, 521 g és továbbra is kisfiú
), látta milyen állapotban vagyok és felírt nyugtatót, amit szedhetek napi 1-et, mert az állandó idegeskedés, sírás, aggódás nagyon nem tesz jót a babának. Aztán vissza 10 körül a 2.vérvételre a laborba, majd átrongyoltam (gyalog
) a Szabolcs u-i kórházba a nukleáris medicinára, és ott találkoztam Vikivel meg férjjel. Peti (férj) azt mondja, reggel Viki az összes ajtót végigdöngette hol vagyok, nagyon keresett szegényem.
Vagy egy bő félórát vártunk, addig kimentünk cicát nézni, meg gyönyörű idő volt. Képzeljétek, bemehettem. A vizsgálatot végző gyermekorvosnő nagyon kedves volt és azt mondta annyira kevés izotópot kap a lányom, hogy nyugodtan bemehetek én is, ami nagyon jó volt, mert Petinek kellett lefognia én meg szórakoztattam. A fejébe akarták beletenni a branűrt
, de tiltakoztam, és így az lett a vége, hogy 2x szúrta meg a drnő a karját (azaz kézfejét), egyszer az izotóp miatt, amikor beadta, aztán pedig a vízhajtó miatt. Összesen 20+15 percig kellett feküdnie szegényemnek mozdulatlan alsótesttel, cumizta az ujját, meséltem meg énekeltem neki, meg vittem zenélő játékot, nem is sírt, csak a szúráskor. Szóval rosszabbra számítottam. Persze így sem volt egy leányálom..
A doktornő azt mondta ha 1 óra múlva ha visszamegyek, akkor megcsinálja a leletet. Máshol 1 hét mire kiadják, itt meg másnap 10 után lehetett volna menni, de tényleg nagyon emberségesek voltak. Kis családom hazament, Viki aludt egy jót az ágyikójában, én meg próbáltam elütni azt az 1 órámat, hullafáradtan, farkaséhesen, persze a környéken semmi kávézó, hogy beüljek vagy valami. Úgyhogy vissza a MÁV-ba (ott leülős tökjó büfé van), ettem melegszendvicset, pihentem, aztán séta vissza a Szabolcs u-ba, lelet kezembe, majd taxival át a Bethesdába a nephrológushoz. Ott 20 perc várakozás után bejutottam soronkívül azt mondta a doki a lelet alapján, hogy ezt operálni kell egész biztosan.
Vikinek 12.5 perc alatt ürült ki a veséjéből (amivel a gond van) a pisi, és 17-nél azonnal operál a sebész. Itt az a helyzet, hogy határeset az azonnali és a halasztható között. Ezt a sebész fogja eldönteni, hogy vállalható-e a várakozás fél évig, hogy nem károsodik a vese azzal, hogy 6 hónapot várunk a műtéttel vagy febr. elején megoperálja. Sebésszel pedig jan.31-től tudok beszélni, Szóval szar a helyzet, mert már biztos a műtét.
Ja, a napom vége, hogy hazabékávéztam a Bethesdából.. Hullafáradt vagyok, nagyon fáj a lábam. Vikinek tökjó kedve van. Legalább egyedül neki a családban.
Bocs a litániáért és köszi mindenkinek, aki szorított nekünk!!