Hahó!
Most fejeztem be a tornát
Végre. Két napot kihagytam, és tudtam, hogy ha most nem csinálom meg, akkor elúszhatok. Meg jól is esik, és eredményt is szeretnék. Viszont így délutánra maradt még egy kis munkám, de az már simán meglesz (remélem) alvásidőben. És az is igaz, hogy a lakásban semmit, de tényleg semmit nem csináltam.
Motiot! Azért nem lehet rossz az a por, ha ilyen jól bírod
vagy tényleg nagyon jól bírod
és még tornázni is tudsz mellette. Mennyire vagy különben éhes?
Tök jó, hogy jöttök haza. Már valamelyik nap is írtad, csak én bunkó módon nem reagáltam le, pedig olvastam és gondoltam is arra, hogy most kéne talizni.
Teszt: háát, kinek mi jön be. Irtóra nehéz kibírni, de talán jobb. De én is mindig elcsábulok
Ildi! Nekem jó, sőt, a legjobb, ha nálatok van és nem a városban
Hozzánk bonyolultabb jönni a komp miatt, bár már annyit is hívtalak benneteket, hogy nem mondom többször. No, majd nyáron, ha menekültök a hőség elől
Ritát fel tudom venni, csak kérdés, hogy hol. A múltkor hátul mentem Fót, Veresegyház felé. Valami tömegközlekedési csomópont kéne. Nekem a kék metró van viszonylag közel, szóval Újpest vagy Árpád híd. Esetleg az Örs lehet még. Viszont akkor kell egy gyerekülés. Azt lehetne még csinálni, hogy Ritáék kijönnek Hévvel Gödöllőre, és ott én elmegyek értük. Azt ott helyben még gyerekülés nélkül is vállalom, de a hosszabb úton szerintem muszáj lennie. Rita, mit szólsz?
Drukkok még mindig mennek ám!
Mira! Még korai arra gondolni, hogy nem tudod majd szoptatni Andrist. Még egy darabig menni fog azért
De lehet, hogy egy idő után nem is ébred majd.
Márti! Szerintem nem lesz gond az átfúvásnál, úgy érzem valahogy. Ott rendben vagytok, nálad valami hormonizé lehet inkább ezekkel a rövid ciklusokkal. Drukk megy holnapra! És gyertek majd talizni
Lányok, én ma olyan rosszul ébredtem, hogy őrület. Ugye ma van az álnévnapon, már hajnalban jöttek sms-esk. (Febr. 5-én tartom, mert a nagymamám is akkor tartotta). Egy darabig azt csináltam, hogy szóltam a gratulálóknak, hogy nem ma van. De akkor meg csak azt jegyezték meg, hogy nem ez az a nap, és az igazin a kutya se köszöntött meg. Mostanában nem szóltam, végülis a kedvesség számít, hogy eszükbe jutottam. Erre tavaly egy köszöntésnél egy ismerős beszólt vigyorogva, hogy nem is ma van a névnapod. Olyan szarul jött ki, hogy én itt fogadom a gratulációt, és tényleg nincs is névnapom. Most már nemtom micsináljak.
Aztán meg a hőm. Totyorog három napja 36,6-on. Ilyen még nem volt. Szombaton görcsöltem a bal oldalon, volt tojásfehérjém, szépen leesett a hőm, mondom, tuti pé, de klassz, hogy megint nem nyúlik el a ciklusom, mint a rétestészta. Szépen huncutkodtunk is, amikor kell. De hát most már semmit se tudok. A boltban meg egy ismerős srác most mondta, hogy jön nekik a harmadik, erre jön a másik, hogy tényleg, nekik is most jön szintén a harmadik. Nem irigy vagyok, csak bánt most már
Meg az uram is beszólt egy kicsit. Reggel mondom, hogy irtóra fáj a mellem (mert irtóra fájt, még akkor is belémnyilallt, amikor csak leültem a székre, nem ráfeküdtem meg hasonlók), erre mondja, hogy mit foglalkozok mindig ezekkel a dolgokkal (mert szokott nekem ciklus végén is, meg amikor Miksával terhes voltam akkor is, és néha mostanában mondtam neki, amikor nagyon reménykedtem). De én ezt egyáltalán nem azért mondtam, mert ezen eszelek, hanem tényleg azért, mert baromira fájt. Mindenki belebeszéli az emberbe, hogy csak ezen görcsöl, pedig nem is. De ettől mindig olyan rossz érzésem van, hogy valahogy úgy értik, hogy nem sikerül, de azért, mert túlságosan akarod. Szóval még oka is vagyok. Mondjuk a férjem ilyet sose mondott, hogy miattam, de mástól már kaptam ilyet. Szerinte csak nem kellene foglalkoznom a témával, de most már nem tudok nem foglalkozni vele. Namindegy, nemtom értitek-e,