kataa
szerintem félreértetted, amit írtam. természetesen nem köhögünk, amikor hosszabb időre vidékre megyünk.
csak amikor kiköltöztünk a belvárosi levegőből, utána pár hónapig ürültünk kifelé.
kutya
amikor a párom szüleinek volt kutyája (szegényke még szeptemberben elköltözött az örök vadászmezőkre
), őt mindig úgy vitték le sétálni, hogy csak a ligetben engedte el magát, addig nem is piszkított be. ez csak szoktatás kérdése. anyósom folyton szedte utána a kaksit. Dani is mindig utánaszól másoknak, ha otthagyják, néha ciki
, de legalább ő is tudja, hogy nem kellene otthagyni. A kutya nem tehet róla, hogy hová kakil, a gazdája már annál inkább. persze amikor öreg lett, akkor otthon sokszor bepisilt, de sosem volt kutyaszag vagy pisiszag a lakásban. Dani nadrágpelusait megörökölte a kutya és idős napjaira abban flangált, nevetséges volt, a farkának kiv otl vágva egy lyuk, de még mindig jobb, mintha folyt volna a pisi, és nemcsak gyereken szuperál jól a pelus. anyósomék napi 3x vitték le, reggel 7körül 1 órára szaladgálni a ligetben, délben uez, és este egy hosszabb sétára még. azokat sosem értettem, akik csak leviszik a kutyát pisire kakira, aztán kész. a lakásban sem ült fel mindenhová, volt egy kis kuckója, oda pihent le, egyébként meg mászkált, ahol lehetett. Dani mellette nőtt fel, mindig védte a kutya, aggódott érte. amikor hazajöttünk a kórházból egyből megmutattuk neki a babát, szépen leültette anyósom és messziről szaglászott, persze nem közel. ő olyan kutyus volt, aki nem nyalta, ugrálta össze az embert, később már Dani is sétáltatta, ami nagyon nevetséges volt.
szóval minden csak szoktatás kérdése. mondják is, hogy a kutya olyan mint a gazdája, ami hellyel közzel igaz is. ja és a Peggy minden este fürdött. volt egy matraca, amit a kádba kellett teríteni és ott a lábát, fenekét száját szivacssal babafürdetővel lemosott anyósom, külön törölközője volt és fürdetés után már bevackolta magát és aludt, sokszor horkolt is
. a kádat utána anyósom mindig kitisztította. ellenben a szomszédban, grrr... folyton büdi volt a kutya, nem fürdették minden nap, meg mindent felzabált amit talált a ligetben, a Peggynek ezeket nem engedték meg. macsek is volt, na az már gázosabb, folyton hullott a szőre, ahogy nyalakodott. azért a kenel az más, mint a lakás... egyáltalán nem ugyanaz.
kataa
nagyon édi ez a kis ducis kép!
nekünk ez a január még szép a karácsony után, 3 szülinap, 2 névnap + 1 házassági évforduló (ez a miénk, idén már az 5.
) ennél már csak a július jobb, ott 3 szülinap, 2 névnap és a hugomék is most júliusban tartják az esküvőt. remélem fiacskám nem gondolja majd azt, hogy nagy buli van az 5. szülinapján
na, mennem kell, ismét bútort szerelünk
Dani alszik.