Sziasztok!
Köszönöm a névnapi jókívánságokat és a sok aggódást is!
Már jól vagyunk. Marci ma reggel még kapott antibiotikumot, de már sokat eszik, viccelődik, huncutkodik, szóval újra a régi. Sajna Anyukáméknak is nekem is jutott a bacikból és senki nem bír kilábalni belőle. Azért nálam nem vészes (egy jó kis arcüreggyulladás), de anyuékért aggódom, mert ők idősek, és nem túl jó náluk az orvosi ellátás, hogy finoman fogalmazzak... Reméljük, minden rendben lesz velük is.
Majd teszek fel néhány képet a karácsonyi örömködésről és a szilveszteriről is. Szilveszterkor feldiszítettük Marcinak a lakást és felfújtunk neki 20 lufit. Nagyon örült! Főleg annak, amikor elkezdtünk az apjával lufikardozni. Egyre csak azt hajtogatta, hogy "hangos legyen" a lufikardozás
. Egyébként baromi sokat fejlődött beszédben a betegsége, vagy inkább azt írom, az ünnepek alatt. Reggelente csak azt hallom, hogy lemászik az ágyról, próbál kijutni az ajtón, de nem éri el a kilincset. Ekkor ezt mondja magának: "Nem érem el kijincset. Anya eléji." Majd jön hozzám: "Anya, felkelek" (mármint én
). A csúcs az volt, amikor meghallottuk, hogy a kedvenc mondókáját motyogja magában: "Gyejekek, szejetik a pejecet, sósat, jopogósat". Szóval mostanában Apával csak fülelünk és jókat kuncogunk, persze csak halkan, nehpgy észrvegyen minket és abbahagyja
.
Próbáltam visszaolvasgtani, de nem túl sok sikerrel.
Tamesz,
a földrengés tényleg ijesztő lehetett. Nálunk (Zugló) csak áramszünet volt 20 percig, a fűtés leállt, mi meg azt sem tudtuk, hová menjünk a beteg gyerekkel, ha nem áll helyre az áramszolgáltatás. A szomszédasszonyom érezte a földrengést, mi nem. Lili nagyon csini nagylány lett, Marciról pedig az ausztrál kalapos kép tetszik nagyon-nagyon!
A karácsonyi fotók nagyon jók lettek. A lányok: Adri, Fanni, Lizike igazi is hölgyek lettek a szebbnél szebb ruhácskákban! A fiúk, a sok Marci pedig igazi nagyfiúk már. Kíra pedig már igazi nagylány. Mironnak a bukósisakos képe tetszett a legjobban
.
Timka,
remélem Fanni már jól van és Te is rendbejöttél!
Nyuszko,
látom Te most vagy a 28. hét körül, remélem nálatok nem így lesz, de nálam ekkor derült ki, hogy mégsem kislányunk lesz, hanem Marci. Bár én nagyon örültem, mert elsőre fiút akartam!
Juc,
Ti elemes Thomas vonatot vetettek Marcinak? Láttam, hogy itthon horror árak vannak. Ausztriában sokkal olcsóbbak?
Csilla,
a cicás kép nagyon tetszik!
Én nem válogattam ki túl nagy sikerrel a karácsonyi ajándékokat. Kapott Marci csúszdát, IKEA-s egyszemélyes libikókát, IKEA-s favonatot, mindegyikkel játszott kicsit, szenteste örült is neki nagyon, de azóta hanyagolja. Leginkább az igazira megszólalásig hasonlító kínai szerszámkészletet szereti, amit Anyuék angyalkájától kapott. Egyébként folyton házat épít (ennek örülök), fa építővel, de semmivel nem játszik egyedül. 5 percig sem. Na, jó, egyedül a bejárati ajtó kulcsával, de azt kis tudja nyitni. Szerencsére nem megy ki, egyelőre
.
Ennek és a betegség ellenére azért nagyon meghittre sikeredett a karácsony, nem tudtam betelni az érzéssel, hogy igazi család vagyunk.
Szép napot Nektek, ha elég sokáig alszik még Marci, talán tudok képeket feltenni!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MI IS MINDENKINEK!!!
Eveka