Sziasztok LÁnyok!
Nosztalgiázva olvaslak Titeket, pedig csak 4 hónapja szültem.
Remélem, hamarosan ismét tevékeny részese leszek a nemsokára szülő csajok topicjának.
Minden szuper volt a kórházban, nagyon profik voltak, Dömötör Margit egy "Istennő", Takács doktor pedig csúcs.
Mondjuk jó könnyű szülésem volt, fél háromra érkeztem meg a kórházba, 5 perces fájásokkal és 7 óra 00 perckor kicsusszant Ricsi. Volt persze olyan pillanat, hogy azt hittem, meghalok, de az egészből durván két óra volt a nagyon gáz. A fájások között próbáljatok majd relaxálni, aludni. Nekem ez annyira összejött, hogy Margit azt hitte, alszom és nincsenek is fájások. Nem kiabáltam, nem jajgattam, csak a Páromat küldtem el melegebb éghajlatra, amikor elkezdte piszkálni a fülemet.
Normális??? Aki egy szülő nőt rosszul birizgál, az az életével játszik.
Se beöntés, se borotválás (nem volt mit
), burokrepesztéshez hozzájárultam, kaptam egy méhszájlazítót, de oxitocint nem. Gátmetszés volt, de inkább megváltásnak érződött ott és akkor.
3950 grammal született Ricsi és 58 centis volt.
A gátvarrás nagyon idegesítő volt (nem fájdalmas, csak idegesítő), majdnem elkezdtem már kiabálni szegény dokimmal, hogy hagyjon már békén és ne piszkáljon tovább ott "lent", mert olyat rúgok, hogy...
Az anyaság érzése azonban csak itthon öntött el olyan igazi euforikusan. A szülőszobában megkönnyebbülést éreztem és csodálkozva, kicsit meghatottan nézegettem a jövevényt - akivel szerencsére háborítatlan két órát töltöttünk hármasban az Apukával a szülőszobában.
Kicsit lelkifurisan gondolok arra, hogy az első három éjszaka bizony beadtam Ricsit a csecsemősökhoz. a következő babámmal sokkal magabiztosabb leszek és nem fogom halálra váltan figyelni éjfélkor, hogy vesz-e levegőt. Viszont így tök fitten és kipihenten érkeztünk haza, bizony minden energiámra szükségem volt az első három hétben. A cumi oldotta meg végül a folyamatos üvöltés problemakörét.
A kórházba mindenképp vigyetek eldobható WC ülőket, TENA betétet és hálós bugyit -mosható, valamint szénsavmentes ásványvizet, finomságokat a szülés utánra. Babacuccot ne, mert azt adnak, elég, ha szépen összepakoljátok a kórházi stafírungot a Kispapának és hazajövetel előtt behozza szépen. A gyerekülést teszteljétek le - gyerek nélkül, hogy hogy működik, befér-e a kocsiba, hogy fér be, hogy kell bekötni, stb. a hajam kihullott ennél a műveletnél, az üvöltő újszülöttel a kézben, bámészkodó járókelők szeme láttára.
Ica nővérhez próbáljatok kerülni (a bejárattal szemben jobb oldalt a két kórterem az övé, asszem 128 és 127), ő az én hősöm. Imádom. Ha ő nincs, szerintem tuti tápszeresek lettünk volna, ugyanis nem volt tejem és ő segített - fizikailag meg mentálisan is.
Mellszívóból ne vegyetek fullos drágát, elég egy kézi Avent vagy MAdela. Én az utóbbi vettem meg a kórházban, kemény 5e forintért, nekem bejött. szerencsére aztán beindult a tejcsi - kb 2 hét alatt - és utána elraktam a szekrény mélyére.
Viszont arra ne számítsatok, hogy kaptok mellszívót - egyszer ki lehet próbálni, utána vagy kölcsönöztök vagy vesztek egyet, nem lehet nálatok egész nap.
A kaja elég kórházi, de meg lehet enni... A csecsemősnővérek meg azért vannak, hogy segítsenek, szóval tessék odamenni, kérdezősködni, kicsit határozottan, ha kell. Bár nekem velük is jó tapasztalataim voltak. A fürdetést nehogy megnézzétek, én speciel sírtam, amikor az újszülött Kisfiam üvöltve tekergett a zubogó csapvíz alatt, orrán száján folyt a Johnson fürdető. Itthon két hétig üvöltött a fürdés során, de mára imád pancsolni, szóval nem okozott irreverzibilis károkat a sokk.
Bocs, hogy így ömlik belőlem a szó, de annyira szép és pozitív élmény volt a pici fiam születése, hogy egyszerűen nem bírok leállni.
A kórházat illetően pedig a legjobb kezekben vagytok!
(még egy utolsó gondolat: Ti tudjátok a legjobban, hogy mi kell a babátoknak, szóval szerintem hasznos egy szemellenző és egy füldugó a sok, egymásnak ellentmondó okos tanács ellen.
)
Mindenkinek nagyon szép Karácsonyt, könnyű szülést, jó egészséget és sok tejet kívánok!
pusz,
Krisszi