Sziasztok Lányok!
Móni!
Történetedet olvasva kissé elszmorodtam.
Írtam is egy e-mailt Gardó professzor úrnak, amelyben beszámoltam neki az utóbbi hónapokban sajnos megint általánossá váló véleményről, ami a szülészetet és a gyermekágyas osztályt illeti.
Mi már egyszer, másfél éve egyeztettünk, akkor is hasonló vélemények voltak itt a babaneten, sőt egy vita is fellángolt (amit megint én robbantottam ki).
A lényeg az volt, hogy én hittem benne, hogy legalább az emberi dolgokon lehet változtatni, ha már az anyagiakon nem is, és a szülészet minden főorvosával, főnővérével elbeszélgettem a kórházban egy délelőtt a problémákról. A vitát az robbantotta ki, hogy voltak, akik nem hittek ebben, és jól lehordtak, hogy halott ügy az egész.
Akkor kitettek egy ládikát az osztályon, amiben a neves, vagy névtelen véleményeket kérték. Nem tudom, hogy kint van-e még.
Ez azt a célt szolgálná, hogy azok a kismamák, akik nem mertnek, vagy nem akarnak szólni az igazukért, legalább leírhassák, ha valami rossz volt.
Most is, mint akkor a kismamák kilétét elhallgatva írtam meg a levelet, úgyhogy nem kell senkinek semmitől tartani.
Egyszerűen csak bízom abban, hogy talán megint jobb lesz egy kicsit a helyzet, mire a többiek oda kerülnek.
Azért a védelmükre legyen mondva pár dolog.
A WC, zuhanyzó állapota sajnos nem csak a takarító személyzeten múlik.
Én is kétszer tapasztaltam az alábbiakat:
A takarítónők naponta nagyon sokszor betérnek a WC-be, zuhanyzóba.
Ez a két helyiség pár éve lett teljesen felújítva.
Ebből sajnos semmi nem látszik. Hogy miért?
Mert az anyukák úgy érezték, hogy van pár dolog, amit személy szerint nekik raktak ki, így el is vitték.
A WC-t nem húzzák le maguk után, úgy hagyják ott, ahogy és amit csináltak vele, benne.
Ezt még csak-csak el tudják takarítani a takarítónők, de a balkáni állapotokat sajnos nem tudják megszüntetni.
Mi, Ti igényesek vagyunk a környezetünkre, a gyomrunk felfordul ha bemegyünk ott a WC-be, de gondoljunk arra, hogy kismama és anyuka társainknak köszönhetjük, hogy úgy néz ki a helyiség, ahogy.
És aztán ne a kórház személyzetét szidjuk, hanem a társainkat, akik igénytelenek a környezetükre.
A csecsemős nővérek munkájára anno nagyon sok panasz volt.
1. Volt, aki nem pohárból adta a lefejt tejet a babának, hanem cumisüvegből.
2. Volt aki az egyik gyerek szájából a másikéba dugta, cumi csere nélkül az üveget.
3. A gyerekek sorozatosan szájpenésszel, szájfertőzéssel mentek haza a kórházból.
Erről azt gondolom, hogy személyi hibák, problémák, ezeken lehetne változtatni.
Ha többen szólnának valószínűleg jobban is ellenőriznék ezt a dolgot.
Én anno megértettem valamennyire a nővérek indokait is, miszerint a kismamák kutyába sem veszik őket, nemhogy ember számba.
És sorolták ők is a panaszaikat. Ezt csakis kompromisszummal lehet megoldani.
A mostani problémát azonban nem abban látom, hogy esetleg Móni nem megfelelően szólt volna hozzájuk. Móniról nem tudom elképzelni, hogy ez a jámbor ember bárkihez is úgy szólna.
Vagyis valószínűleg itt valós problémáról van szó, ami miatt igenis fel kell emelnünk a hangunkat.
Nem tudom, hogy Ráhel/Bea ebben mennyit tudna Nektek segíteni de talán ő is ismeri annyira a kórházat, hogy tud Nektek tanácsot adni.
Ez a Domestos dolog egyébként tetszik. Vegyetek mindenképpen a gyógyszertárban ilyen WC ülőke papírt, és akkor nem kell messziről ráhajolni.
Hülyén hangzik, de én azon gondolkoztam, ha megnyerném a lottó 5-ös, biztos felújítatnám a szülészetet a kórházban.
Puszi mindenkinek: Bogi