Sziasztok!
Én is örülök, hogy beindult ez a topik! Én mondjuk elég sűrűn előfordulok a 2006. ősziben is, mert ott kezdtem januárban, a terhességem legelején, és jó kis társaság van már ott is. Már ismerjük egymást szinte látatlanban is. Ott is vagyunk néhányan császárosok, de azt hiszem csak 2-3-an velem együtt, szóval nem ez a téma a jellemző, ezért is örülök nektek. Remélem, hogy itt is ilyen jó csapat verődik össze!
Klauszka!
Köszi az üdvözlést! Gesztire kb. 3 évet vártunk. Amint korábban írtam, volt már egy terhességem, amely sajnos 2004. februárban tragikus véget ért, elvesztettük a picurkát, spontán vetélés volt. De erről nem is nagyon akarok írni... gondolom megértitek, szörnyű volt. Aztán fél év kihagyás következett (doki tanácsára), majd újból próbálkoztunk, de akkor meg nem sikerült. 1 év próbálkozás után mentünk el egy meddőségi centrumba, ahol részletes kivizsgálás után kiderült, hogy a jobboldali petevezetőm el van záródva, egyéb bajom nincs, és Apával is minden tökéletesen rendben van. Úgyhogy némi hormonális rásegítés után egy inszeminációm volt, tavaly dec.5-én, és aznap együtt is kellett lennünk, mivel akkor repedt meg a tüszőm (nemsokára évfordulónk lesz!
) és hála Istennek rögtön sikerült is! Dec.19-én már tudtuk a vérvételből, hogy sikerült, csodálatos karácsonyi ajándék volt nekünk Gesztenye! 30-án meg már láttuk is az uh-n, férjemmel együtt könnyeztünk (ő is bejöhetett
). És most itt szuszog mellettem a mi gyönyörűségünk, akit tényleg nagy-nagy szeretetben vártunk, és ez látszik is rajta!...
Esti mese: mit jelent?
Erika!
Nekem a hegem inkább barnás színű, de már kb. 3 héttel a műtét után alig éreztem, persze még húzódott a bőr, de maga a heg nem fájt. Inkább a branül helye, az lassabban gyógyult, végülis egy nyílt seb volt, amikor kihúzták a csövet... az nagyon sz@r volt...
Viszont most már egyáltalán nem érzek semmit, mintha nem is történt volna műtét.
Lenne egy kérdésem (és Noémihez is): már annyi mindent hallottam, és nem tudom mi az igazság, hogy kb. hány hónaposan fordulnak meg a babák, és mikor ülnek fel? Tudom hogy egyéni, de mégis kábé mikor? A foga majd 6 hósan kezd jönni? Ezekkel a kérdésekkel nem nagyon vagyok tisztában... Sajnos a védőnőnk egy csíra, semmire sem használható, és mivel nem is nagyon hívom, a múltkor már pedzegette, hogy írjam alá a lemondó nyilatkozatot, és akkor nem kell jönnie. Totál felháborodtam, és persze nem írtam alá, dolgozzon csak meg a fizetéséért. Na erről ennyit.
Noémi!
Tudom, hogy nem ti tettétek ide a topikot, nem is azért írtam, és egyáltalán örülök hogy létezik ilyen topik, és olyan aranyosak vagytok, hogy így örültök nekünk!
A névadással kapcsolatban egyébként még mindig nem értem, hogy miért nem fogadták el a Málnát? A nővéreknek kötelességük elfogadni, amit mondasz. Ha később probléma lett volna, azaz engedélyhez kötött név lett volna, akkor kell másikat adni, azaz akkor lehetett volna mondani, hogy jó akkor Noémi. De te, mint anya, nyilván jobban tudod, hiszen 9 hónapod volt felkészülni rá, hogy milyen nevet adsz a gyerekednek, kötelesek lettek volna beírni a Málnát elsőnek! Én is tudtam, hogy a Gesztenye nincs benne az utónévtárban, ezért már a nyáron megkértem a hivatalos engedélyt. Amikor jött az anyakönyves ügyintéző a kórházban, odaadtam neki a papírt, és kész. Amikor a szülés előtt a szülésznő kérdezte, hogy mi lesz a lánykám neve, és mondtam hogy Emese Gesztenye, egy mukkot sem szólt. Csak a dokim kérdezte meg mosolyogva, hogy honnan jött ez a név? Szóval semmi probéma nem volt. Persze tudom, hogy most már mindegy, így is nagyon szép neve van a kislányodnak, Noémi Málna, ez is tündéri!
Karácsony: tényleg nagyon fura, hogy már december van, én nagyon örülök neki, mert imádom a Karácsonyt, és egyáltalán a december hónapot. Sok szép dolog történt velem decemberi hónapokban, többek között a párom szenteste a fa alatt kérte meg a kezemet, és Gesztikém is decemberben fogant. Igaz, két évvel később.
Ajándék téren még én is teljesen tanácstalan vagyok... Gesztinek folyamatosan vesszük az "ajándékokat", ezért nem is tudom, hogy mi lesz a fa alatt, de hogy lesz valami az biztos. Persze most még Ő úgysem tudja felfogni a Karácsony jelentőségét, tudom. De mégiscsak ez lesz az első Karácsonya! Na de majd jövőre!!! Jaj alig várom már, hogy értelmes legyen, nem mintha most nem lenne az, egy okos kis tündér, de úgy értem, már beszél, kommunikál majd jövőre. Ráadásul jövő Karácsonyt már az új lakásunkban fogjuk ünnepelni, jaj de várom!!! Sajna most albérletben lakunk, és egy új most épülő lakásra vettünk fel hitelt, amit majd jövő ősszel adnak át. Kicsit nehéz most így anyagilag is, fizetni a hitelt és az albérletet + rezsit... De ezt az 1 évet kihúzzuk ha kell akkor pirítós kenyéren is.