Cool, összekvetred (
) a számokat, 17 éve vagyunk együtt, és kb 10 éve lakunk Ktarcsán.
A téglafal épített, mert volt egy régi ház, amit nem akartuk ugyan, de le kellett bontani (csk bővíteni+tetőteret akartunk eredetileg, de bontogatás közben kiderült, hogy nem bírnák a régi falak az új tetőt). Szóval ez a c verzió, mi építettük, valódi téglából van, és jó alaposan le van tisztítva, kezelve, azért van ilyen jó színe. íme képek még:
És van még ilyen falunk máshol is a lakásban:
Eszti, itt a kiköltözésünk története:
mikor még élt a néni akié a régi ház volt, el sem tudtam képzelni, hogy eljöjjünk a városból. Aztán ő meghalt, anyukámék örökölték a házat, járogattunk ki, és egyszercsak meglódult a fantáziám. Addig egy barátunk lakásában laktunk (csak rezsiért) a Zsinagógánál. Elég lett a büdösből és a sok kutyakakiból! És elkezdtem tervezgetni, mit és hogyan kellene átalakítani a házban, hogy általunk lakható legyen. Ezeket az átalakításokat akkor még kb 1 millió forintból meg lehetett úszni (teljesen új vakolat, új burkolatok (padló+csempe) villany és gázvezetékek cseréje, tető helyrehozatala, ilyesmik). Eleinte azért még én sem nagyon tudtam elképzelni, milyen is lesz, gondoltam el leszek zárva mindentől, aztán azt vettem észre, hogy eltelt egy hónap, hogy nem voltam Bp-n és NEM HIÁNYZIK! Találkoztunk régi ismerősökkel is, akkor babát vártak, és lassanként minden kialakult. Visszatartó erő lehet még az, hogy majd senki nem fog meglátogatni, de hidd el, akinek fontosak vagytok, elmennek (lehet, h kicsit ritkábban de sebaj). És idővel lesznek felnőtt és gyerekbarátok is dögivel.
Benyó ez ügyeletes sajtkukac
Bubek, Marci szemei naaagyon szépek!!
Nasa, ez milyen totyogó Szonja lábán, a nekem legjobban tetsző képen? Iszonyú aaranyos, ahogy grimaszol, aanyaaa, siess már, neem bírom tovább!
Mamac, nagyon nagyfiú lett tényleg Áronbaba!! Kívánok sok kitartást, a felújításhoz!!! Néha nehéz lesz, de csak semmi depi!!! Ha elkeserednél, csak gyere, majd mi lelket öntünk beléd!!
Noki, boldog hófordulót! Még a pihenőszék-etetőszék témához, csak mutatóba, hogy ilyen Julcsié (szintén vateráról), tényleg jó mert hordozható bárhova a lakásban, elszórakoztatja magát benne jól lát mindent de mégsem ül. 3 fokozatban dönthető, ő ebben is eszik (na, hogy eszik az túlzás, mondjuk inkább kóstolgat
!)
Ilba majnem vaatera az ülés, Tesz-vesz, du coolasával szervezkedtünk, mert nekünk kb 2 órát nem volt áramunk, aztán meg internetünk egy darabig, az aukció pedig 6kor lejárt, így őt kértem meg, hogy licitáljon rá a nevemben. De sajnos mégsem lett a miénk, mert valami meghívót kell küldjön az eladó, magyarul válogat, hogy kinek adja el
. Én megvettem volna, de így rajta maradt – hihi,
úgy kell neki – de még asszem futok egy kört, hátha hajlandó lesz.
Bubek, ilyesmi, de ennél régebbi fajta. És az öve is „csak” 3 pontos. Ezek elég megbízhatóak?
Bár a másik két gyerkőc is kihúzta egy viszonylag egyszerű ülésben, Danival még volt is egy kisebb koccanás (kisebb, az autó épphogy nem lett totálkáros), de az ijedtségen kívűl nem lett baja. Viszont érdekes, kb két és fél éves volt és emlékszik rá.
ma megint korán akartam lefeküdni.
elolvasom még, mit hordtatok össze amíg írtam, aztán megyek is ALUDNI!!