Sziasztok!
Princess!
Ha úgy érzed, hogy erősíti a kapcsolatotokat a dolog, akkor előbb utóbb minden rendben lesz. De talán most vagytok a legnehezebb időszakban, mikor az ember először szembesül a problémával és egyszerre rázúdul minden. Ezt senkinek sem könnyű feldolgozni és nem is megy egyik napról a másikra, különösen mikor még mindenféle vizsgálatokra is kell járni, köztük olyanra, mint a biopszia. Szóval nagyon megértem, amit most érzel. Nálunk az első spermavizsgálat előtt egy héttel derült ki, hogy a sógornőm babát vár. Náluk szintén csak úgy becsúszott, mi meg már másfél éve próbálkoztunk sikertelenül. A legrosszabb az volt, hogy igazából éreztem, hogy most nagyon kellene örülnöm a boldogságuknak, mert már ők is nagyon megérdemelték, de egyszerűen nem ment. Aztán kiderült a mi problémánk és úgy éreztem, hogy elértünk a gödör fenekére. Akkor nekem is nagyon nehéz volt minden találkozás kismamákkal és kisgyerekes családokkal. Nem is nagyon kerestük a társaságot, inkább csak magunkra figyeltünk.
Szóval ne aggódj, egyszer vége lesz ennek a szakasznak, addig pedig sok sok kitartás kívánok nektek! Sajnos rossz napjaid a vizsgálatok után is lesznek, de egyre ritkábban.
Másrészt akkor is lennének rossz napjaid, ha nem lenne ez a problémátok, csak akkor más miatt.
Mi azóta, ha párokat vitatkozni látunk számunkra teljesen értelmetlen dolgokról, mindig azt is látjuk, hogy mi a gyerekeinket valószínűleg meg fogjuk kímélni ezektől a buta vitáktól, mert egyszerűen az élet rákényszerített minket, hogy hogyan kell rangsorolni a dolgokat és sokkal elfogadóbbak lettünk egymással is.
A karrier téma nekem is ismerős, nekünk a tágabb család egy része szintén azt gondolja, hogy túl karrierista vagyok és biztosan azért nincs még gyerekünk. Egy része (akik folyton kérdezősködtek) csak annyit tud, hogy lombik lesz és a szűkebb család és a közeli barátok tudnak mindent. Nekünk azért segített, hogy a hozzánk legközelebb állókkal megbeszélhettük a dolgokat, de mi rögtön az elején megbeszéltük, hogy nem titkoljuk el majd a gyerek elől a dolgot. Ha a gyerekünknek nem mondanánk el, akkor mi sem mondtuk volna senkinek. De nálatk ráadásul még megvan az esélye, hogy közös gyereketek legyen.
Egyetértek Erikával, hogy jó ha úgy érzitek, hogy el tudjátok fogadni a donoros megoldást, mert az valahol megnyugvást is jelent. De abban is egyetértek vele, hogy egyelőre most koncentráljatok a biopsziára, mert tényleg úgy tűnik, hogy jobban álltok, mint annak idején mi álltunk.
Nálunk a héten valószínűleg meglesz az első inszem, persze ha a holnapi UH-n mindent rendben találnak...Hát mit mondjak, egy kicsit izgulok!
bocs, hogy hosszú voltam....