Kiemelt témák

Sziasztok!
Most 5 hetes a fiam, aki a negyedik gyermekem. Mégis van kérdésem:
Az éjjeli etetés után nem fárad el, nem alszik el, hanem sír. "Keservesen" - ahogy a férjem szokta mondani. A többiekkel nem volt ilyen problémám.
Ilyenkor nem segít az, hogy felveszem, ringatom, teát adok neki, tisztába teszem, megszoptatom ismét (1 órán belül). Egészen belehergeli magát, és csak akkor hagyja abba, amikor elfárad a sírástól - ez kb. 1/2 - 1 óra. Tekintettel arra, hogy 10-kor van a fürdetés, aztán az etetés, böfizés, stb., azt jelenti, hogy kb. 12 - 1/2 1-kor van végre csönd. Akkortól viszont alszik reggel 6 - 1/2 7-ig.
Lehet, hogy hagyni kellene sírni, de nincs szívem. Ja, és van egy köldöksérve is, aminek nem igazán jó a sok sírás.
Köszi, ha van ötletetek!

Kedves Névtelen!
Jó lenne többet tudni a körülményekrõl, így csak egy tippet tudok, ami nem biztos hogy bejön.
Mi az utolsó etetés elõtt (kb este 9-10, fürcsi után) már nem hagyjuk aludni Babót. Így este 6-7 után már nem alszik, hanem gügyögünk, énekelünk, tornázunk ....
Fürcsi után eszik kb 120-150g-ot és elájul. Reggel 7-ig alszik.
Szia
Remama (4 hónapos)

Kedves Névtelen!
Biztos vagy benne, hogy nem marad éhes? Szerintem ebben a korban el kellene aludnia amennyiben jól van lakva. Lehet, hogy már nincs elég tejci olyan késõ este? Nekem ez az egy tippem van.

Kedves Névtelen,
Remama ötletét osztom, mi is így csináljuk.
Eredmény: 10-1/2 11 kor elájul, utána reggel 6-1/2 7 ig alvás van.
Ha véletlenül bealszik kora este, akkor nálunk is mûsor van az esti fekvéssel.
Próbáld meg, bár gondolom, hogy négy gyerkõc mellett ez (SEM) egyszerû.
Merci (Lili 4 hónapos)

Sziasztok!

A gondom az, hogy a féléves kislányom elég keveset alszik és a lefektetés is nagyon hisztisen történik nálunk. A napirendünk nem szabályos, de az biztos, hogy napközben alig alszik, max. délelõtt fél 11-kor max.1 órát, de utána egészen este 10-ig fent van és még igy is ordibál, hogy nem akar aludni. Az éjszaka folyamán is kb. 2 szer felkel szopiért. A fürdetés után éppen feldobódik és játszik, produkálja magát az apjának :-) (ez este fél 8 körül van). Reggel legkésõbb 7-kor ébred. tehát alszik mondjuk 10-7-ig, majd fél 11-fél 12-ig és kész, délután nagyon ritkán alszik, de max.1 órát. Ez normális?
lefektetéskor hisztizik, ordít, a kiságy rácsába kapaszkodik és kérlelõen sír vagy nyúl felém. Csak ha kifárasztom sírással, akkor alszik el. Már nagyon kellemetlen a szomszédok elõtt is, hogy minden este nagy ordítás van nálunk. Mit csináljak?
köszönöm a tanácsokat:
zsuzsi

Szia Zsu!
Bocsi, hogy megint én kotyogok bele. Közben ezen az oldalon találtam alvással kapcs, én is átböngésztem, hátha kell majd info:
[url=http://www.babapont.hu/egesz/alvas/alvas.html" TARGET="_top]Alvás[/url]

Mivel a délelõtti és esti alvás között nagyon sok idõ telik el, lehet, hogy annyira fáradt, hogy azért nem tud aludni. Vannak ilyen babák! Valahogy délután legalább egy félórát be kellene iktatni. De ez csak tipp.
A múltkori Kismama újsághoz volt egy melléklet, amiben szó volt többek között az alvásról is. Ha nincs meg szívesen elküldöm e-mailben.
És remélem hamar megoldódik a problémátok.
Ágci

Kedves Zsu!

Bár bagoly mondja verébnek (én is alvásproblémával küzdök, csak éjjelivel), de a tanácsom hasonló Ágcihoz.

Egy ekkora gyereknek sokkal több alvásra lenne szüksége. Csongi (15 hó) éppen féléves lehetett, amikor nappal "nem akart" elaludni. Anyukám ekkor megemlítette, hogy talán találni kellene valamit, amihez az alvást kapcsolja. Honnan tudja szegény gyerek, hogy akkor most aztán aludni kell?! Így bevezettem, hogy kb. ugyanabban az idõben letettem a kiságyba, lehúztam a redõnyt, és adtam neki egy kiskutyát, egy kispárnát, puszi, és ki a szobából.
Egy idõ után jól hozzászokott ehhez, késõbb már csak az idõpontokat kellett módosítani. Elõször 3, majd 2, most már csak egy alkalommal alszik.

Délután mindenképpen próbáld letenni, még ha nem is alszik, mert lehet, hogy tényleg annyira fáradt este, hogy már azért nem alszik el.

Este van valamiféle rituálé? Az sokat segít. Ha akkor játszik apával, akkor érdemes kitolni az esti fektetést. Ezért nagyon fontos, hogy délután aludjon!!!!

Na, hirtelenjében ennyi jutott eszembe!

Szia Évi

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni hasonló cipõben „járt” anyukáktól. A kilányom kilenc hónapos. Még szoptatom. Elaludni mindíg cicin szokott. Két hónapos korától 1/2 8-tól reggel 5-ig aludt. Kb: két hónapja viszont többször is felébred éjszakánként. Most olvastam, hogy azért mert cicin alszik el és számára a cici=alvás. Szóval ezek szerint szépen rászoktattam erre, de hogyan tudnám nem túl drasztikus módszerrel rászoktatni arra, hogy egyedül aludjon el? Ha van valakinek jól bevált jó tanácsa, jó lenne ha megosztaná velem. Köszönöm.
Katka

Sziasztok!
Katka, erre én még nem is gondoltam (cici=alvás), pedig nálunk is ez van.
Tényleg jó lenne, ha valaki elmondaná, hogy hogyan lehet errõl szép lassan leszoktatni a gyereket.
Köszi.
Sylvike

Sziasztok!

Az én lányom is 9 hónapos, és ugyanez a problémánk. Viszont, mivel már másodszorra csinálom, van némi tapasztalatom a leszoktatást illetõleg. A nagyobbik lányom anno úgy tanult meg egyedül elaludni, hogy elfogyott a tejem és kénytelen volt este tápszert inni, cumisüvegbõl. Ezt már eleve a saját ágyában kapta, nem túl nagy lyukú cumival, és mire megitta, úgy elfáradt, hogy szépen el is aludt, akár ki is mehettem a szobából. A kényszermegoldásból tehát végül is elõny is származott.

Most annyiban más a helyzet, hogy bár este Kata is tápszert kap, nappal még szopizik. Néha elalszik a cicin, néha még forgolódik egy kicsit ( a franciaágyon szoktam szoptatni)de ha nem fekszem mellette alvást színlelve, nem alszik el. Ez még nem is lenne akkora baj, de az annál inkább, hogy éjjel többször fölébred, és csak cicin alszik el újra. Egész biztos vagyok benne, hogy nem éhes, mert csak pár kortyot iszik ilyenkor. Megpróbáltam vizzel itatni, hátha csak szomjas, de hevesen tiltakozott.
Arra gondoltam, hogy két hét múlva, amikor a férjem és a nagyobbik lányom elutaznak a nagymamához kipróbálom, hogy mi van ha nem szoptatom meg éjjel. Nyílván zokon veszi majd, de remélem néhány nap alatt megszokja, hogy nem érdemes fölébredni. Persze simogatással, halk beszéddel nyugtatgatom majd, nehogy úgy érezze, hogy egyedül hagytam.

Hát, ez a helyzet nálunk, beszámolok majd az eredményrõl.
Várom a Ti helyzetjelentéseiteket is

Anyuci

Sziasztok!

Teno vagyok, és még új vagyok. Remélem azért cici=alvás ügyben talán tudok segíteni. A kislányom most 3 éves, vele hasonló jellegû problémával küzdöttünk 1,5 éves koráig.
A fiam 4 hónapos lesz és esténként egyedül alszik el. Az esti szopizás után megbüfiztetem / erre még akkor is felébred, ha evés közben elaludt/ és félálomban rakom be a kiságyba. A lényeg a 'félálomban' van, mert ilyenkor már nincs ereje felébredni, viszont érzékeli, hogy nem vagyok mellette. Így lassan megszokja, hogy egyedül kell elaludnia.
Éjszaka a kisfiam még 1x szopizik, és kaja után / a fenti módszerrel /gond nélkül visszaalszik. Próbáljátok ki, hátha nektek is beválik ez a módszer.

Sziasztok!

Nálunk este 9-10 között elalszik a fiam, aki ma 3 hónapos. Éjszaka, ha kiesik a cumija nyöszörög, s hogy fel ne ébredjen, rohanok visszatenni. Félháromkor és 6 óra körül ébred. Ilyenkor már nem segít a cumivisszacsempészésaszájba Eszik valamennyi, és alszik. De elõfordul, (pl. ma éjszaka is) hogy amikor éjjel pelust cserélek kipattan a szeme. Így ébren töltjük a két etetés közötti idõszakot. Ilyenkor õ a kiságyban "beszélget" a zenélõ játék mackókkal, én mellette a fotelban ülök és olvasok. Nem akarom közénk fektetni az ágyba. Ilyenkor hiába mondogatom neki, hogy most aludni kell, nem játszani. Csak vigyorog. Én próbálok komoly arcot vágni, de annak a huncut nézésének nem lehet ellenállni, így egy kis cirógatás, éneklés következik. És már 6 óra van, evés, aztán alvás 10-ig
Mikortól várhatom el, hogy az esti fürdetés, evés, játék után egyedül aludjon el? Mikor fogja végigaludni az éjszakát?

Kedves Arry!

Bár csak egy kezdõ egy gyermekes mami vagyok, a lányom 7 hónapos, a pelenkás "játszmát" mi is megjártuk, mindaddig, amíg úgy döntöttem, hogy lesz ami lesz, éjjel nincs pelus csere (kb. 3 hónapos volt õ is), hiszen ha már végigaludná az éjszakát, akkor sem cserélnél, igaz? Így nem volt gond a továbbalvás nálunk. Az, hogy mikor alussza át nos tõled is függ. Ha teljesen ráhagyatkozol az õ akaratára, a legtöbbször hosszú ideig fel fog ébredni, hiszen "tök jó a mami cicijén csüngeni, babusgatnak, melegséget kapok". Ismerek olyat, aki a 10 hónapos bébijével a mai napig többször is eljátsza ezt éjszaka. Mi szigorúak voltunk (és fõleg ki voltunk már fáradva), így az 1. éjszaka cumit adtunk cici helyett, persze amint kiesett a cumi a szájából, fent volt, mindez 15 percenként esett meg. DE: tudtuk, hogy kaja nélkül lám kibírja (pont 3 hónapos volt, és 8 órán át kibírta tej és cici nélkül).Ezt 2x eljátszottam, hogy lássam, tuti nem éhes. Nem volt az. Aztán hagytuk sírni, 5 percenként vígasztaltuk (fõleg a papája, rajta nem érezte a tejszagot.) 80 perc sírás, majd 2 óra alvás, de már reggel 5 volt! Másnap már nem ébredt fel, csak 1/4 6-kor! Mázlink volt, de általában néhány napnál nem tart tovább. Késõbb elõfordult, hogy fel-felriadt, de csak vizet adok ilyenkor, nehogy visszaszokjon a cicire. Azóta 9-10 órát lehúz egyben!

Sziasztok!
Hagy írjak ide le vmit:
a kisfiam, miután hazahoztuk a kórházból, lefeküdt este fél 8-kor és mint a nagykönyvben le van írva, sorra hagyta el az éjszakai evéseket, míg nem odáig jutottunk, hogy hajnali 3-fél 4-kor evett, aztán reggel. Sõt volt, hogy átaludta az éjszakákat egymás után több napon keresztül. Éjszaka csak felkelt, jelzett, evett aztán már aludt is tovább. Ez így ment kb. 6,5 hónapos koráig, akkor aztán kezdõdött a fogzás. És az én nyugodt kisfiam, el kezdett felriadozni, sírt, úgy, hogy közben aludt, viszont, ha megszoptattam, megnyugodott. Igen, volt, hogy ki voltam idegileg, mert másfél óránként felkelni és utána fél óráig szoptatni nem volt annyira jó dolog, de nálunk ez tuti fog volt, akkor hagytam volna hagy sírjon? És tudjátok olyan jó, hogy megnyugszik a karomban. Nem tudom mennyi ideig fog tartani, de végülis ezt is vállaltuk, mikor az anyaság mellett döntöttünk...
Ma pedig kaptam néhány jó szót, és úgy döntöttem, megvárom, míg a gyermekem megérik rá, hogy átaludja az éjszskát, nem fogok erõltetni...
Ágci

Sziasztok!

Úgy tûnik, nálunk a fogzás inkább jó irányban befolyásolja a dolgokat. Képzeljétek, mára kibújt a 4. fogacskája Katának, és nem hogy nyûgösebb lett volna éjjel, de az elõzõ két éjszakán fordult elõ elõször születése óta, hogy nem kellett megszoptatni hajnali 5-ig. Nem mondom, hogy nem ébredt föl, de csak egyszer, és ahogy hasra fordítottam és visszaadtam a cumit, aludt tovább. Lehet, hogy megérezte a tervemet, és meg akarta elõzni ?

Egyébként egyetértek Ágcival, tényleg nagyon jó érzés amikor hozzám bújik, és rögtön megnyugszik. Ezért is halogattam mostanáig az éjjeli szopiról való leszoktatást. De már 9 és fél hónapos, és mivel velünk egy szobában alszik, a férjem egyre inkább zsörtöl az éjszakai mûsor miatt. De most, mikor látom, hogy újabb 3 fogacska fehérlik sejtelmesen, biztos nem fogom megfosztani magamtól ( ha egyáltalán igényli).

Anyuci

Sziasztok!
No, ma már láttam, hogy valóban a fog volt a bûnös. Egyszerre kijött kettõ, és készülõdik a harmadik is.
Anyuci,
nekem Iboly azt írta, hogy a szopinak fájdalomcsillapító hatása is van. A picit nem tudod másik sobába átrakni? Márcsak a férjed miatt!
Ágci

Ágci,

Sajna nem tudom, mert a másik szobában a 3.5 éves lányom alszik, és ha õ fölébred, tuti nem alszik vissza. De Kata mintha megtáltosodott volna, reggelre újabb foggal gyarapodtunk, mégis aludt este fél 9-tõl reggel 7-ig.

Persze mindezt mikor produkálja? Mikor az apja elutazott, és nem tudja értékelni a nyugodt éjszakákat.
Remélem így marad ezután is...

Anyuci

Biztos, hogy felébred a másik gyerek?! Már csak azért kérdezem, mert nem szoktak. Nálunk 3 hónapos kortól együtt aludtak, és bizony voltak átordított éjszakák, és 1x sem ébredt fel a nagy... Különben szerintem ha felébredne, akkor már felébredt volna, hiszen ezek a lakésok nem olyan nagyok, hogy ne hallattszon át... (bocs, ezek csak tippek, a világért sem akarnék beletaposni a lelkedbe...)

Cili

Sziasztok!

Örömmel jelentem, hogy Kata tényleg rászokott a megszakítás nélküli alvásra, így a gondom megoldódott. Ma jön haza apuci+tesó, el sem fogják hinni!

Anyuci

Sziasztok!
Nekem az a problémám, hogy a 20 hónapos fiam, aki nappal általában egyszer 1,5-2 órát szépen alszik, éjjel 2-3-szor is felriad és sokszor kiabál, sír, van,hogy szinte sikít, mint, aki rosszat álmodott. Általában engem hív, de van hogy az apja is meg tudja nyugtatni. A szomszéd lakásban van két kutya, akik néha felugatnak éjjel is, de ez elég ritka, mégis mintha félne azoktól is. Nappal ez nem gond. Bár mostanában már sok mindentől megijed: telefoncsörgés, csöngetés, főleg, ha véletlen felugrunk miattuk. Bár erre nagyon próbálunk figyelni, pont azért, hogy ne ijesszük meg. Három hónapja tágították az állítólagos fitymaszűkületét is - nem műtéttel, de nagyon megviselte. Akkoriban is többször felsírt éjszaka. Már gondoltunk rá, hogy elvisszük egy óvoda-pszichológus ismerősünkhöz, de nem tudom, ilyen kicsi gyerekkel mit tudna csinálni.
Van valakinek esetleg hasonló gondja? Ha igen, mit csinál?

Móni!
Nézz be az "éjszaka átalvása", a "mittudomén hány percet várunk és visszamegyünk" vagy az "alvászavaros gyerek" topicokba.

Móni!
Az én lányom is kb. 20 hónaposan kezdte ezt az éjszakai sikoltozást. Szerencsére csak ritkán, havonta 1-2-szer. Ilyenkor mindig engem hívott, és meg is tudtam nyugtatni. Meggyőződésem, hogy álmodik ilyenkor. Biztosan a csecsemők is álmodnak ,de lehet, hogy ebben a korban kezdődnek a történetszerű rossz álmok. Ez ijesztő lehet a gyereknek.
Meséltek neki este? Ha még nem, akkor kezdjétek el! Ha igen, akkor meg beszélgessetek vele az álmokról. Mennyire beszél már?
Szerintem múló dologról van szó. Valószínűleg ritkulni fognak a felriadások. A lányomnál egészen szinte meg is szűntek, ő viszont most a délutáni alvásból kel néha hisztérikusan, de állítja, hogy nem álmodott rosszat. ????
Márti

Sziasztok!

Látom kicsit kihalt a topik, de hátha idetéved valaki, aki tudna nekem tanácsot adni.
13 hónapos lánykámról lenne szó, a probléma pedig az, hogy egyetlen esetben tudom a kiságyába rakni: ha alszik. Ha ébren rakom be, akkor ordít. Szopi közben szokott bealudni, mostanában viszont többször előfordult, hogy befejezi a szopit, és fordul ki az ölemből. Ha ilyenkor berakom az ágyába, akkor jön az ordítás. Előfordult már, hogy ilyenkor odafeküdtem az ágya mellé és 40 perc után elaludt, aztán másnap már csak 20 perc után, csak aztán megakadt a dolog, mert a harmadik napon éppen nagyon fáradt volt, és bealudt a cicin. Pedig lehet, hogy harmadnap már 10 perc múlva aludt volna, nem tudom. Mindenesetre már ez a dolog is nehezen kivitelezhető, mert mikor ez történt még inkább csak panaszkodott, sírdogált az ágyban, most viszont már ordít, szinte ahogy berakom. És semmi se segít. Simogatom, beszélek hozzá stb. de ő csak azt szeretné, hogy kivegyem és szopizzunk. Áll a rácsnál, és mutogat a szopis-helyünkre. Általában ha ilyenkor kiveszem már belealszik a szopiba, mert szegénykém kifárad abban a pár perc sírásban is. Persze volt már arra is példa, hogy háromszor játszottuk ezt el.
Szerintetek hogy lehetne elérni, hogy valahogy megszeresse az ágyát és elaludjon benne egyedül is? Várom a tanácsaitokat, ötleteiteket!
Előre is köszi: Bogárka

Bogárka,
nálunk az jött be, hogy a gyerekek velünk alszanak, így mikor a kicsi este szopizik, és közben elalszik, csak ki kell csennem a szájából a cicit, és kész. Nem kell mozgatni így elalvás után, nincs mire felébredjen. Használható ötletnek tartod?

Virág

Virág,
azzal nincs is gond, hogy mozgatni kell, mert ha elalszik a cicin, akkor utána már nagyon könnyen be lehet tenni az ágyba, nem ébred fel rá. A gond inkább akkor van, mikor már önszántából abbahagyja a szopit, nem alszik el rajta, de egyébként meg dörzsöli a szemét, nyügis, álmos. Ilyenkor ha beteszem az ágyba és ordít, akkor persze rögtön újra a szopi kell. Jó esetben így másodszor el is alszik a cicin, de ahogy írtam volt már, hogy többször játszottuk ezt el.
Egyébként a nagyágyban alvást is próbáltam már, de az valahogy nem jött be, számára a mi ágyunk a reggeli játék színtere, nem érti, hogy ott aludni kéne.
Szóval nekem nem azzal van gondom, hogy elalszik a cicin, hanem éppen azzal, hogy már néha nem alszik el.
De azért köszi, hogy írtál!

Bogárka

Ancsi (15,5 hó) ha nem alszik el cicin, akkor lerakom a nagyágyra (egy szobában alszunk) és melléfekszem. Ha nagyon éber, akkor még "hancúrozik", ha fáradtabb, akkor már csak fészkelődik, helyezkedik, forgolódik. Közben simogatom, próbálom csökkenteni amozgását ha nagyon beindulna. Ő is sokszor átölel közben, megnyugtatja, hogy ott vagyok. Sokszor én magam is úgy csinálok, mintha aludnék, nem válaszolok-reagálok neki. Általában ilyenkor el is alszom. A dolgot kb 8 hósan kezdtük, akkor még inkább hancúrozott és sokszor a végén újra cicin kötött ki, de manapság már totál működik, ha cicin nem bírt elaludni.
Ildi

Köszi Ildi!
Néha a napközbeni alvás zajlik hasonlóképpen - legalábbis volt már rá példa - azzal a különbséggel, hogy mindez nem a nagyágyon, hanem a Petra szobájában lévő nagy puha szőnyegen történik. Ennek egyik sarkában van a szopis-hely is (egy nagy párnahalom), és ha a napközbeni altatásnál abbahagyja a szopit és kibontakozik az ölemből játszik még a szőnyegen, én meg elnyúlok mellette és úgy teszek mintha aludnék. Ilyen esetben kétszer már előfordult, hogy rámhajtotta a fejét és elaludt. Egyéb esetekben újra cici ...
Csak valahogy az esti alvásnál ebben kevésbé voltam rugalmas. Már azon is gondolkodtam, hogy mi lenne ha a kiságyát lecserélnénk egy nagy matracra, ahová mellé tudnék feküdni, amíg el nem alszik. Lehet, hogy ez lenne a megoldás.
Köszi!
Bogárka

Bogárka,
nálunk van matrac is, meg kiságy is. A kiságynak le van szedve a rácsa az egyik oldalon, és a helyére van eszkábálva egy keskeny deszka. Mellette egy hatalmas (180x200-as) matrac. így nem tud legurulni az ágyból, viszont ki tud mászni, nem esik el, és a matracon is alhat, ha akar (volt idő, amikor apástul ott aludtunk mind). Nappal ált a matracon alszik, de volt már este is olyan, hogy szopi-bealvás után otthagytam, és felkeltem mellőle (nálunk is többnyire cicis elalvás van). Ha nem alszik el a cicin, akkor is mellé lehet feküdni a matracon, illetve ha hajlandó rá, akkor "bemegyünk a zágyikóba", azaz beteszem, én melléfekszem a matracra, és ráteszem a kezem a hátára, vagy megfogom a kezét. Hasonló a helyzet az éjjeli visszaaltatásnál is.
Mióta ezt kitaláltuk, nincs kiságyas üvöltés (viszont van éjféli meztélláb átcsattogás, illetve reggel egy kacagva a hajamat tépázó kölkecre ébredés ).

Üdv
Kriszi

Kriszi!
Azt hiszem nálunk is valami ilyesmi lesz a megoldás. Bár a kiságy+matrac nehezebben kivitelezhető, mert a kiscsajnak elég bonyolult kiságya van (alul fiókos, pelenkázószekrénnyel egybeépített csoda), de lehet, hogy egyszerűen egy matrac kerül a helyére, és az lesz az ő ágya. A kiságy meg majd vár a tesóra
Bár tegnap nyugis szopibaalvás volt, és ilyenkor nem is tűnik olyan óriásinak a gond!
Köszi minden ötletet, majd beszámolok a fejleményekről!

Bogárka

Sziasztok!

Nem igazán olvastam még vissza, nem tudom,mennyi időm van netezni,ezért előbb kihasználom a lehetőséget írásra,aztán majd böngészek . Szóval nekem van egy 8 hónapos kisfiam,aki félévesnek felel meg, ugyanis 30. hétre született. A kezdetektől egyedül alszik, ragaszkodtunk ahhoz,hogy éjszakai alvás a kiságyban. Nem is volt soha semmi gond, mindig ébren tettük le,imádja a kis birodalmát,és ahogy telt az idő,lassan a nappali alvások színhelye is a kiságy lett. Sokak számára meglepő volt,hogy csak betettük, kicsit játszott és elaludt egytelen hang nélkül. Most meg egyik napról a másikra cicin akar elaludni, én meg értetlenkedem. Tippjeim: 1. előtte voltunk nyaralni,ahol kicsit nehezebben ment az alvás, ezért a reggel kb. fél 6-os ébredést megtoldottuk cicin alvással. Talán ennyi elég is volt ahhoz,hogy kedvet kapjon? 2. átmeneti állapot, kicsit nyügisek a napjai amúgy is a front,vagy netán a fogzás miatt /eddig két foga van,de az nem nyügisen jött ki/ 3. Most kezd "anyás" lenni a lelkem, pl. tegnap is a játék közben kiszaladtam és egyből kiabált utánam. Persze tudom, hogy ha én magam sem tudom eldönteni,mi okozza,akkor mit is várhatok, csak meg kellett ezt osztanom valakivel,hátha van ötletetek. Igazából anyai érzéseim szerint inkább aludjon el cicin, hisz ez kb. 10 perc és nekem is öröm összebújni vele, csak mivel pár napja kezdődött, most még talán választhatok, hogy hagyom rászokni erre, vagy következetesen megpróbálom visszaszoktatni a régi kerékvágásba. Ti mit tanácsoltok? ha esetleg visszaolvasva találok hasonlót,akkor bocsi,csak siettem.

Üdv:

Buksi

Szia Buksi!

Ugyanez volt nálunk is a forgatókönyv. Petra 3 hós korától 7-8 hós koráig mintagyerek volt az alvás terén: egyedül elaludt és átaludta az éjszakát. És aztán jött a fordulat. A magyarázat nagyon egyszerű, és az általad 3. pontban leírtal függ össze: minden gyermek ebben a korszakban éli át először a szeparációs szorongást. Ekkor fedezi fel, hogy ő és te két különálló lény vagytok, elkezd tudatosan keresni, elkezd vágyni arra, hogy vele legyél. Sok babánál ez maga után vonja azt, hogy újra ébrednek éjszaka (ahogy Petra is), és elalváskor is szeretnék, hogy velük legyünk.
Én is úgy voltam vele, mint Te, hogy jó volt a szopi, örültem, hogy így elalszik, semmi gond nem volt. Egész mostanáig, mikoris - ahogy pár hozzászólással feljebb olvashatod - elkezdett nem elaludni. Ugyanis ilyenkor (ő most 13,5 hónapos) már akár szándékosan is ébren tudnak maradni a babák, így néha velünk is előfordul, hogy nem alszik el a szopin, befejezi, fordul ki az ölemből. Ha berakom az ágyába ordítás van. Ilyenkor volt úgy hogy 3x vettem ki, szopi, vissza, ki ...stb. Most azt találtuk ki, hogy a papa ment be hozzá szopi után, és míg első nap volt egy kis sírás, és fél órát ült mellette, a második napon már nem ordított, csak kérdeze, hogy mama?, férjem mondta neki, hogy mama elment aludni, lefeküdt és 10 percen belül aludt. Aztán a harmadik napon cicnalvás volt, a negyediken is (tegnap), így lehet, hogy majd kezdhetjük előlről, de emiatt nem fogom szándékosan felébreszteni, ha egyébként elaludna.
Hogy mit tanácsolok? Nehéz ügy. Vannak pillanatok, mikor azt gondolom, hogy a kistesónál másképp csinálom majd, de ha arra gondolok, hogy milyen fontos neki a cici, és, hogy milyen jó ez neki, akkor meginog bennem az elhatározás.
Szerintem hagyd nyugodtan elaludni, aztán lehet, hogy nálatok nem is lesz ilyen probléma, mint nálunk (egy barátnőm kislánya pl. 11 hósan leszokott az esti szopiról, és elaludt egyedül, pedig előtte ő is csak cicin volt hajlandó).

Remélem azért tudtam kicsit segíteni!

Bogárka

Kedves Bogárka!

Köszönöm a válaszodat,azóta szerencsére volt időm utánanézni a témának és átgondolni,mit is akarok az "Alvás" topikban le is írtam röviden. Nekem fontos a következetesség,és azt az elvet vallom,hogy ébren kell ágyba kerülniük a babáknak,hogy ne legyen meglepi,ha felébrednek. Most lefekvéskor vele maradok ,hajsimi,éneklés,stb.,majd félálomban hagyom ott. Kicsit talán fárasztóbb,mint a két perc cicizés,de számomra elfogadhatóbb Aztán majd csak meglátja,megérti,hogy anyára mindig számíthat, még ha ki is megy a szobából

Azért nagyon köszönöm!

Buksi

Buksi!

Teljesen megértem, amint írtam én is néha úgy gondolom, hogy jobb lett volna ha akkor következetes vagyok, csak nekem nagy hibám, hogy bár én is szeretem/szeretném a következetességet nagyon hamar ellágyulok és beadom a derekam. És sajna nem csak alvás/cici ügyben. Háát, meg is látszik a lányomon . Kis tökmag, de az akarata az hatalmas

Bogárka

Kedves Bogárka!
Én is a lágyulósabbja vagyok.De az az elvem, hogy az idő elszalad és pár év múlva annak örül majd, ha békén van hagyva, most meg annak,ha dajkálva van.Nálam Ő az első.Ha nincs ebéd, akkor gyorsfagyasztott valami, rohanás vissza hozzá,mikor kisül baba az ágyba, kiszedem, rohanás vissza!Este sokszor én is úgy érzem hogy már épp csak fejen nem álltam!De ha neki az lenne a jó?Az is következetesség, hogy feleslegesen nem terhelem az idegrendszerét, aminek később(évek múlva)látná a kárát.

Sziasztok!

Nekem egy 10 hónapos kislányom van, akivel hasonló egyedül-elalvási problémáim vannak. Csúnya ilyet mondani, de azért jó olvasni, hogy nem csak mi járunk ebben a cipőben!
Aisa is csak cicin tud elaludni, néha babakocsiban illetve az autóban is. Sokszor volt nálunk is az, hogy amikor elalszik cicin és beteszem a kiságyába, akkor rögtön megébred is nekikezd sírni, és általában nem is lehet megnyugtatni. Ahogy kimennék a szobából, feláll, és az ágya rácsaiba kapaszkodva keservesen sír. Én nem bírom hallgatni ezt, úgyhogy a "sírni hagyom", majd leszokik dolog nálam nem igazán jöhet szóba.

Most már én is eljutottam oda, hogy azért vagyunk a babáknak, hogy minden igényüket kielégítsük. Ha neki rám van szüksége az elalváshoz, akkor legyen úgy, ha éjjel ébred és cicit kíván, akkor megkapja. Sokszor persze nagyon nehezemre esik felkelni hozzá, és fél órát ülni az éjszaka közepén, várni, hogy elaludjon. De még mindig jobb, mint hallgatni, ahogyan sír.
Persze sokkal kényelmesebb volna, ha ugyanúgy átaludná az éjszakát, mint három hónapos korától kezdve kb. hét hónapos koráig. Ő sem azért kel fel, mert éhes volna, vagy a foga fáj, mert nem úgy sír, mint amikor fáj valamilye. Egyszerűen a közelségemre vágyik.
Nem fog ez így maradni örökre, és tényleg ki kell még használni ezt az időt, amikor babusgathatjuk a gyerekeket.
Majd Aisa baba tudja, hogy mikor akarja abbahagyni ezt a dolgot, és akkor én is többet pihenhetek majd.

Csak jól esett leírni ezeket, bocsi ha untattam valakit. De látom, amúgy is kihalófélben van a topic...

Sziasztok

Szia Odex!

Az én csemetém majd 14 hónapos és most jutottunk el oda, hogy az éjszakát átalussza. Sajnos csak most jöttem rá, hogy ez már megtörténhetett volna sokkal korábban is, csak én elbéláztam a dolgot...

Mindjárt megérted miért is mondom ezt...

Nálunk a nappali alvással voltak elsősorban problémák, de úgy tünik ezek megoldódtak és legnagyobb meglepetésemre ezzel párhuzamosan Levente szépen átaludta (ill. átalussza) az éjszakákat! Most hogy nappal is pihen (2x alszik másfél órát - korábban csak max. fél órát aludt és 4-6 alkalommal kelt éjjel) sokkal nyugodtabban alszik éjszaka. Mondták már nekem ezt egy páran, de nem hittem nekik... Pedig kellett volna.

Nálatok Aisa nappal mennyit alszik és hányszor?

Szia Szilbee!

Hát igen, nappal sajnos Aisa sem alszik mostanában sokat. Általában max.(!!!) kétszer alszik fél-3/4 órát. Már volt olyan is, hogy egy órát aludt dél körül, és utána délután semmit.
Pedig ugyanúgy megkínáltam cicivel, mint szoktam, de egyszerűen nem akart elaludni, szopizott egy kicsit, és már "ment" is tovább játszani.

Te hogy vetted rá a gyerkőcöt, hogy aludjon többet?
Amikor alszik Aisa, akkor tök csönd van a lakásban, igyekszem nem hangoskodni, de így sem alszik 3/4 óránál többet. Mit tudnék tenni??

Most mennem kell, mert éhes a leányzó!
Köszönöm a hozzászólást, jó lenne azért, ha drasztikus beavatkozás nélkül rászokna arra, hogy átaludja az éjszakát.

Szia Odex!

Hát nálunk az elalvás előtti összebújás segített (ez pótolja most már nálunk a nappali szopit). De nem az ő szobájában csináljuk, mert akkor nagyon kiborul... hanem a mi szobánkban a nagy ágyon, ahol szoptattam korábban. Kicsi énekelek neki, miközben magamhoz húzom. Most már bújik saját magától is. Van hogy a hátát simogatom. Amikor úgy látom, hogy na most már menne égbe világba, akkor átviszem a szobájába és elköszönök tőle, de vigyázok arra, hogy ne nézzek a szemébe.

Mondjuk 10 hónaposan nappal Levente még szopizott és az megnyugtatta, sőt el is altatta, viszont gyakran csak fél órákat aludt. Most olvastam, hogy érdemes ilyenkor visszaaltani, mert akkor jobban kipiheni magát esétre és akkor nem "túlhúzottan" alszik el. Tényleg nem igaz az az állítás, hogy a gyerkőcnek feltétlen álmosnak kéne lennie a jó alváshoz...

A visszaaltatásra is van egy módszer,a miről most hallottam először. Mi nem próbáltuk még ki,mert mire a könyv a kezembe került éppen sikerült rávenni a nappali önálló elalvásra, de ha gondolod, akkor megadom a címét. Itt van az idézetben, amit egy másik topikból hoztam.

Dimitrova írta:

ecept, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott és szépen fejlődő kisbabánk legyen. Alvás! Alvás! Még több alvás! Napközben legalább 3*. A következőket javasolom minden kismama számára. Tévhit, hogy a gyerek akkor alszik éjszaka, ha napközben keveset altatjuk. Minél többet pihen napközben, annál békésebb lesz az éjszakánk! Ébredés: 7órakor, 9-11-ig Édes álom,, 11-13 Ébrenlét, 13-15 Édes álom, 15-17 Ébrenlét, 17 és 18 között 45 perc szunyóka. 19 órától fürdés és alvás. Fontos a rendszer a csecsemő életében és a kevesebb több. Lelkes és gyermeküket szerető anyukáknak szívből ajánlom :TRACY HOGG és MELINDA BLAU a Suttogó című könyvét: Alváról, evésről, viselkedésről és sok minden másról ad részletes segítséget. Ne neveljünk ötletszerűen és nem minden esetben kapunk jó tanácsokat szüleinktől, anyósunktól... Aki nem tudja megvásárolni a könyvet, annak email-ben szivesen segítek. a címem: meetos@freemail.hu A könyv egyébként nekem, mint kezdő anyukának nagyon nagy segítség a mai napig. A kislányom épp ma 7 hónapos és mindig pihent, mosolygós, jól evő kisbaba.

Üdv: Szilvia!

Szia Szilvi!

Én nem vagyok biztos benne, hogy Aisa nem ébredne-e fel, amikor felemelném, hogy átvigyem az ágyába. Sokszor éjjel is felébred, amikor már alszik rendesen.
Majd kipróbálom, hogy visszaaltatom ha felébred, de ezt azért látom így kicsit reménytelennek, mert sírva ébred, amire beérek hozzá, már feláll, és nem tűnik álmosnak.

Hát nálunk ez a napi háromszor kétóra alvás szerintem újszülött korban sem működött. Úgylátszik Aisának sokkal kisebb az alvásigénye.

Kíváncsi vagyok a mai estére, ugyanis reggel 10-től aludt 3/4 órát, és most 3/4 5 óta alszik kb. Most a földön altattam el a kiságya mellett egy birkaszőrön. Nem akartam megmozgatni és betenni az ágyába, inkább hagytam ott. Úgy tűnik jól tettem, mert szépen alszik már közel másfél órája. Remélem, este is alszik majd rendesen.
Egyébként abban reménykedek, hogy legkésőbb akkor jön majd el a "többet alvós időszak", amikor már járni fog, és jobban le tudja fárasztani magát. Nálatok ez hozott valami változást?

Üdv.:
Hajni

Szia Odex!

Nálunk a járás nem okozott változást az alvásban. Már egy éves kora óta jár... azért gondolom. Meg ugye nekünk még egy héttel ezelőtt gondjaink voltak a nappali alvással. Nekem az jelentette a gondot, hogy mivel váltsam ki a nappali szopit. Nem nagyon volt otthon az összebújásban, mert korábban a cicizés teljesen kielégítette ezeket az igényeit. Szóval neki meg kellett tanulni megelégedni anya ölelésével...

Levente is pont úgy ébredt korábban (kb. 1 héttel ezelőttig), ahogy Aisa... sírva. Egyik alkalommal ki is kaptam a kiságyból, mert annyira keservesen rákezdett, majd leültem vele az ágyra és megölelgettem, hogy megnyugodjon. Szegénykém viszont annyira tiltakozott, hogy eldőltünk az ágyon. Legnagyobb meglepetésemre a köv. pillanatban már aludt is... Én is úgy voltam vele, mint ahogy te is... hagytam aludni. Az csak megzavarja, ha nem ott ébred ahol elaludt.

Ja, nálunk sem működött csecsemőkorban a 3x 2 óra alvás... De most már csak alakulunk. Asszem épp itt volt már az ideje. Ma is 2x2 órát aludt nappal.

Szia!

Hát kemény dió ez az altatás-dolog.
Egyébként azt vettem észre én, hogy mostanában úgy 2-3 hétig van némi állandóság a napirendjében, aztán fekborul az egész, és kialakul egy újabb. Pl. ez a második hét, hogy reggel pontban 7-kor ébred Aisa. Előtte tök változó volt, előfordult, hogy 9-kor pattant csak ki a szeme, addig úgy aludt mint a tej.
Aztán korábban rutin volt a napi két alvás, kb. másfél hónappal ezelőtt ő is aludt kétszer kb. másfél órát. És szinte egyik napról a másikra elmúlt ez is, anélkül hogy valami szokatlan dolog történt volna velünk (nyaralás, idegen helyen alvás stb.).
Szóval néha úgy gondolom (bár lehet, hogy tévedek ), hogy ezek alapján teljesen felesleges lenne erőlködnöm azon, hogy beállítsak neki egy napi rutint. Viszont az én szempontomat nézve nagyon is jó lenne egy kis állandóság, és lehetőség a pihenésre, kikapcsolódásra.
Most este is megszenvedtünk az altatással. Szokásos fürdés után, úgy láttuk rajta, hogy álmos, így cicire tettem. Szopizott tíz percet, aztán felült és úgy gondolta, hogy mégsem alszik. Lemászott, játszott még kb. 40 percet, és akkor láttam rajta, hogy talán most már hajlandó lesz aludni, így megint cicire tettem. Negyed óra múlva szerencsére elaludt.
Azt hiszem megpróbálom majd, hogy napközben melléfekszem és úgy altatom el, hátha így jobban alszik majd.

Üdv.:
Hajni

Szia Odex!
Hát igen! Az embernek magára is kell időt szakítani. Ha nem tesszük, akkor a csemete bizony megérzi, hogy valami nem klappol. Akkor lehetünk csak kiegyensúlyozottak, ha szakítunk időt a gyerkőc, háztartás... egyebek mellett magunkra is.

Az esti altatásnál nálunk bevált az a módszer, hogy szoptatás után letesszük, még ha nem is aludt el evés közben. Az első időszakban (volt vagy 2 hónapos) sírdogált, de mostanra már elalszik magától. Nappal viszont ez már nem segített. Gondolom este besegített neki a melatonin is.

Szia Szilvi!

Jöttem helyzetjelenteni, de sajnos túl sok jó hírrel nem tudok szolgálni.
Mostanság napközben kétszer igényli az alvást, egyszer kb. dél körül, ilyenkor alszik cirka egy órát, aztán meg délután 5 óra magasságában. Ilyenkor is egy jó fél-háromnegyed óra alvás szokott lenni. Az éjszakák ettől függetlenül nem lettek jobbak. Volt két olyan éjszaka ami nagyon tetszett, tudtam pihenni én is: egyszer 2-3 között kelt, aztán meg csak hajnal 5-6 óra körül. Így legalább volt lehetőségem, hogy egyfolytában aludjak 3-4 órát, ami nagyon jó volt. Ez viszont nem tartott sokáig, azóta megint ébred éjfél körül, aztán 2-3 körül, és utána mégegyszer hajnalban. Ilyenkor nehezebben is tudom visszaaltatni, a második ébredés után általában azt hiszi, hogy már reggel van, és fel kel kelni. Csak nagy nehézségek árán tudom visszaaltatni - persze cicin.

Néha nagyon erősen érzem, hogy ezen változtatni kéne, de általában ilyenkor jön két jobb éjszaka, és akkor rögtön meg is változik a véleményem.
Nem tudom, mi lesz ennek a vége, de egyre nehezebb így.
Pedig régen, amikor kisebb volt (kb. 7 hónapos koráig) olyan szépen ment minden. Ha éppen nem is aludt el a cicin, akkor is le tudtam tenni a kiságyába, és elvolt szépen, elgügyögött magának, és elaludt tök egyedül. Aztán mintha elvágták volna, ahogy aktívabban kezdett el mozogni (felülni, felállni stb.) azóta nem tudom betenni egy pillanatra sem az ágyába mert rögtön ordít. És tudom, hogy ahhoz nagyon gyenge vagyok, hogy hagyjam sírni órákon át.

Remélem ti jól vagytok, minden rendben alvás téren is!
Megyek főzök neki gyorsan ebédet, hogy ha felébred, legyen mit ennie!

Üdv.: