Backa,
má' örűtem, hogy nem leszel egy ideig. Erre tessék! Végigolvasom a mondatot és máris depis vagyok
Nem tesztelek. Ma vagyok a 11. napon, hétfőnél előbb nem igazán lenne értelme. Aztán még egyszer végigszámoltam, hétfőn elvileg még csak a 28. ciklus napon vagyok, nekem meg mindig 30-31 napra jön meg. A stimus hónapomat ráadásul 34 naposra nyújtották. Tehát még szerdán is megjöhet, az a 30. nap. De nem fog! Csak úgy nyafkázok...
Kezdek igazán stresszelni, apa is hívogat vagy négyszer egy nap... De még mindig sokkal jobban érzem magam mint múlt hónapban.
Dezsina,
akkor már a célegyenesban vagy
Ne izgulj, minden rendben lesz. Sok a tüsződ, a mnyh is jó dagi, apa is hozzáadja az ő részét és már ott is vannak a kis babócák
Lili,
nem fog megjönni!
Én nagyon szorítok neked, csak kitartás!
Nekem is görcsölget a hasam, igaz, már amióta utrozok. Fájni szokott a fejed mielőtt megjön?
Mint az előbb írtam, én az első stimumkor nem tudtam olyan pozitív lenni. Így visszagondolva, úgy be voltam sz**va mint a fene! De megpróbáltam akkor is mindig pozitívan gondolkodni, csak nem igazán sikerült. Most sokkal "lazább" vagyok agyilag, ez egész biztos azért is lehetséges, mert nincsenek fájdalmaim.
Mindig megsimogatom a hasam, beszélek a babókhoz, mint akinek elment az esze
Nagyon bízom abban, hogy akarnak maradni és ennek most semmi akadálya sincsen.
Az, hogy nem sikerül, ha nem hiszel benne 100%-ban, az szerintem baromság, ahogy Hajnóca is írta. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy valaki beprogramozza magát a garantált sikerre.
Ez a beültetés, megtapadás, beágyazódás, terhesség olyan bonyolult és összetett biokémiai folyamat, hogy szerintem nem lehet csak pozitív gondolkodással kierőltetni. Lehet, hogy én nagyon a racionális oldaláról nézem, de mindig is csak abban hittem, ami tudományosan megalapozott, ami biológiailag lehetséges.
Más, ha például olyan dolgot akarsz, amit szorgalommal, kemény munkával vagy erős akarattal előbb-utóbb el is tudsz érni. De ez nem olyan, sajnos. Abban is biztos vagyok, hogy bízni kell a sikerben, mert ha pozitív és jókedvű vagy, más hormonok termelődnek a szervezetedben. Ez megint csak biológia, biztosan elősegíti a folyamatot, de nem ez a sorsdöntő. Mindenesetre nem hiszek abban, hogy csak pozitív hozzáállással ebben a dologban garantált sikert lehetne elérni. A biológiai, kémiai folyamatok véleményem szerint nagyon meghatározóak.
Ez persze csak a személyes véleményem. Remélem, nem mondtam ellent magamnak!
Ha igen, ráfogom a hormonokra
Azért érdekelne, ti mit gondoltok erről?????!!!!!
Jaaaaaj, lőjetek le! Megint f**om a szót