Sziasztok,
hát nagyon szégyellem hogy így eltűntem, és reakciókat sem írok, de őrület hogy egy baba mennyire le tudja kötni az embert, Zsebikém, Orsi, Stella, ezért is sokszor juttok eszembe, vajon ikrekkel hogy lehet ezt bírni???
Most is úgy van időm, hogy Bogi mégis visszaaludt egy kicsit, de kb. 5 percem lehet
Bogi alig alszik már napközben, maximum csak 1 órát. Emiatt aztán jó nyűgös is tud lenni, de el nem aludna. Ha leteszem, 1 perc múlva már látom is, hogy tornázik a járókában, újabb 5 perc, bömbi hogy vegyem fel. Ruhástul már 7 kiló a lelkem, és úgy érzem, estére a jártányi erőm is elfogy. Rengeteget van ölben. Már megtanulok lassan egy ujjal írni - csak mert néha ha elbóbiskol, kizárólag csak az ölemben, én meg addig Netezni próbálok.
Hiába vinném el babakocsival, bealszik ugyan, de mire átlépjük a küszöböt hazafele jövet, már pattan ki a szeme.
Anyu elkezdte a tanévet a kis elsőseivel, remélem ez tarja benne a lelket, de egyébként depressziós és fogalmam sincsen már, mit lehetne tenni. Mindennemű segítséget elutasít. Úgyhogy a szopis beszólásán sem csodálkozom, egyszerűen mindent sötéten lát, nem feltétlen bántani akar. Sajnos úgy néz ki, mégis igaza lesz.
Magából indult ki, velem megismétlődik. Ugyanis a múlt héten is már csak napi 3 szopira volt úgy-ahogy elég a tejem. Aztán elmentünk a Sonnentherme-be, ami nagyon szuper volt tényleg. Még a bárban a zene is klasszikus, amitől elnyugszanak a babák. Bogi rettenetesen élvezte a vizet, sikítva pancsolgatott, megjegyzem ő volt ott a legkisebb. Szépen elfogadta az ottani kiságyat és babakocsit is, nagyon elfáradt a sok újdonságtól, ezért jól aludt, napközben is. Úgyhogy akkor rengeteg tejem lett hirtelen, sőt, volt olyan, hogy mivel Bogi bealudt a cicimen, éjjel 1-kor kézzel kellett fejnem a fürdőszobában (a mellszívó már régen porosodik valahol, ezért nem is vittem, a fene se gondolta)...
És mégis, hazajöttünk, nekünk is az, ami Krisztáéknál történt: rengeteg pakolás, mosás, ráadásul mégis elvállaltam kétszer dupla órát a suliban kedd és csüt reggel, stb. és kész, máris volt - nincs tej. Drasztikusan megcsappant 2 nap alatt. Úgyhogy nálam ez már tuti hogy alvás- és pihenésfüggő, és hiába rakom mellre Bogit, olyan éhes marad utána, mint a fene.
Ma egyébként mint írtam, megtartottam az órát a volt osztályomnak (már nem vagyok ofő, persze), nagyon aranyosak voltak, és jó volt kikapcsolódni. Addig apa pesztrált itthon, dehát már 10-kor mehetett is el munkába, Bogi ilyenkor még azért szundizik. Nálunk délután kezdődik a nonstop őrület.
Boginak egyéként már 2 hete folyik a nyála, szopogatja az alsó ajkát befele öregnénisen, és az íny is olyan fura nekem. A mellbimbót is másképp kapja be, olyan furán dörzsölgeti, fáj is. Úgyhogy ez igencsak fogzás előjel, jaj nekünk.
A kezeit elkezdte használni, inkább a bal kezével nyúl, ütlegel.
Egyébként nagyon aranyos, kommunikatív, csakhát lehetne többet is nyugiban egyedül. Így semmit nem tudok szinte csinálni napközben, a kenguruval már leszakad a hátam. Hát nemtom, nemtom..
Zsebi, őrület, máris hogy megindult a pocakod. Mondtam. Jó nagy lesz az a végére!
És már a 15.hétben vagy, hihetetlen.
Melcsi, ez a gyulladás fájdalmas lehetett, szegény... túlvagy rajta. Ja igen, a férfiak nagy hősök tudnak lenni, már ami a babagondozást illeti.
A végén elmondják, hogy ők jobban értenek hozzá, mint mi. Egy-két kioktatás már engem is ért!
Kriszta és többiek! Most hogy Boginak már minimum felesben megy a tápi, és 3 hónapos, mikortól lehet kezdeni a nagyon ártatlan dolgokkal való hozzátáplálást? Gondolok én a reszelt almára és kekszre meg ilyenek. Baromi nagy érdeklődéssel nézi, hogy eszünk.
Egyszer már nyalogatott az ujjam hegyéről főtt sárgarépát, amit a húslvesből halásztam ki, meg apja egyszer bedugta a cumiját a Danone csokipudingba.
pusz mindenkinek