/ Hogy magamat idézzem: /
Üdvözlet Kispapeszok és Ifjú Apucik, nemkülönben a jelen lévõ Nõnemû olvasóim / akik épp a gömbölyödés különbözõ fázisában várják a fejleményeket, vagy épp tervezik, vagy befejezték a gömbölyödés õsi s egyben leggyönyörûbb mûvészetét, s közben olvassák a Kispapesz topikot / !
/ Bocs de lusta vagyok, és ez olyan jól sikerült...
/
Szia Mindenki!
Ismét felnéztem, s látom nem túl nagy az aktivitás. Sajnos
De azért remélem lesz ez jobb is! Optimistán tekintek a jövõbe. Fõleg mióta az anyukáját belülrõl "ostromló" csöppség, végre akkor is aktívkodott, amikor épp ott volt a kezem a célterületen... / merthogy zsivány ám ! ha szólt a párom, hogy rugdos, rohantam, de mire esetleg érezhettem is volna valamit, abbahagyta, hiába olyan rosszcsont lesz mint az anyja és az apja együttvéve
/
Nossssszóval, ezen élménybeszámoló után írok is valami reflektálásokat azoknak, akik úgy érzem hozzám /is/ szóltak.
Kangi:
Igen, sajnos néhányan vannak ilyenek is... Te például minek tekintenéd azt, ha az esküvõ után nem sokkal egy "kedves" rokon ilyet szól a feleségemnek: Jajj, csak terhes ne legyél... ?
No meg a másik, aki kijelenti, hogy feltétlenül lány kell hogy legyen, mert hogy õ a fiúkat nem szereti. Azt inkább nem is mondom, hogy mennyire közeli rokonok mondták ezeket, mert akkor menten a szívedhez kapnál... Ellenben a Kisnyuszi nem adta fel !!! Olyan aranyos "mûsort" produkált az ultrahangon, hogy ugyanezek a rokonok szájtátva bámulták és hiába, akkor is láttam rajtuk, hogy meghatotta õket a dolog, s az õ zord szívükben is van még szeretet / akárcsak Darth Vaderében
/. Szóval amit mi felnõttek nem tudunk jóindulattal, türelemmel, kedvességgel elintézni, azt a Kisnyúl fél perc tornával, ujjszopival, ásítással, szívdobogással stb. elintézi. Tehetséges nem?
)) Csak én érzem kicsit Bigbradának magam, amikor kuksizom. Mi van ha szégyenlõs / mint ahogy egyenlõre a nemét is gondosan titkolja / és igazán nem is akar addig mutatkozni, amíg meg nem születik? / tudod, fontos a smink, a jó megjelenés, a bársonyos bõr...
) / No az meg a másik, hogy arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az ultrahang nem kellemetlen a számára... de ez gondolom egy másik topik témája... Mindent összevetve, ha vannak / és sajnos egész élete folyamán lesznek is / olyan emberek akik nem szeretik, azokat remélem mindig meg tudja gyõzni arról, hogy a szeretetlenségük hiába való, hiszen õt nem lehet nem szeretni...
Vagy csak az apai elfogultság beszél belõlem ? / Esetleg a Kossuth rádió...
/
kamilláné:
No errõl én is lekéstem...
Tanulság, járjon ide szorgalmasan az ember, mert megéri... Esetenként anyagilag is....
hayimpapa:
Te is "milliomos" vagy?
)) Szinte látom magunkat, hogy arcunkon ugyanazzal az arckifejezéssel állunk a bababoltban, miközben a párjaink belevetik magukat az aribbnál aribb cuccok halmába ... Kezünkben a pénztárca, melyben alig melegszik meg a sovány számláról épp az imént lefejt karcsú ezresköteg, máris tovább kell adnunk, hogy elnyelje a pénztárgép mindent elnyelõ fenekeketlen sötét szája... Merthogy a pelenka, rékli meg a sok ingyombingyom, amik a civilizált társadalomban feltétlenül szükségesek egy gyerek megszületése elõtt és után nem egy, hanem minimum 10 vagyonba kerülnek... Ezt nem értem. A társadalom "szeretné", hogy a népesség legalább állandó legyen, ha nem is növekszik. Ennek feltétele az, hogy páronként legalább két gyerek nevelõdjön / és ezt nem orbánviki találta ki / Erre pont annak vágnak alá ami a legfontosabb lenne: a gyerek ellátásának... Aki nem igazi milliomos, és gyereket szeretne az hülye ! / elnézést mindenkitõl, nem sértésnek szántam / Még jó, hogy azért akad néhány ilyen kamikáze, aki úgy dönt, hogy bár a valószínûsége, hogy nem hal éhen a gyerekkel együtt 0, de mégis belevág. Ilyenek vagyunk mi is. És csak azért fog sikerülni, mert megyünk,lessük az akciókat, hajtunk a munkahelyen, sokmindent kapunk stb.stb. csökkentjük az életszínvonalunk, a lehetséges legnagyobb mértékben meghúzzuk a nadrágszíjat és talán elég lesz a pénz... Na ez a megyar szocháló ! Az adóm 1%-ával magam szeretném támogatni, mert rászorulok, ha köteleznek rá, hogy megvegyek 20000-ért egy gyerekülést, amit 1-2 év múlva kidobhatok, vagy elajándékozhatom, mert semmit sem fog érni... És ha még csak a gyerekülés lenne... Februárban fog születni a kicsi, úgyhogy a kismamámnak teljes új téli ruházatot kell vennem XXL-es méretben, amit persze az életben többet nem fog fölvenni / esetleg ha a második is téli lesz
/ és max a feléért tudom majd eladni 1-2 havi viselés után. És persze kapunk 3000 forint adókedvezményt, meg a fizujának X%-át megélhetésre + a gyerekre... Legközelebb, ha megkérdezi valaki, ugyan terhes-e a nejem és azt válaszolom, hogy igen akkor a következõ kérdése ez lesz: "Ilyen gazdagok vagytok?" Ezek szerint a gyerek luxuscikknek minõsül, s csak a gazdagok engedhetik meg maguknak? De sebaj! Van egy célunk, hogy azt a kis életet ami a párunk pocakjában nyugszik felneveljük, s ha Isten ad hozzá erõt, meg is tesszük. S ilyen alapon gazdagok vagyunk, mert olyan "mecénás" áll mögöttünk, aki igazán szociálisan kezel minket. Ameddig van munkám, addig csak tudok annyit keresni, hogy legyen mibõl megvenni ami kell, bár azért nem mindegy, hogy a pénzem negyede, fele, vagy egésze megy-e el egy egy kisebbb befektetésre /pld gyerekülés /. Nem akarom a gyerekemet elkényeztetni, hogy mindene meglegyen amit csak õ vagy az anyja kigondol, de mindene meglegyen, aminek értelme van, és ami kell. Ezért aztán hiába 10000 egy normális téli kantáros nadrág a feleségemnek, mégsem sajnálom rá a pénzt. No így él egy magunkfajta milliomos... És igazából lehet, hogy boldogabbak vagyunk azoknál, akiknek van, de nincs kire, kikre költeni... Kispapeszok, miénk a világ legdrágább két kincse: az Asszonyunk és a Gyermekünk !!!
No akkor abba is hagyom ezt a filozófiai, társadalompolitikai, érzelmi ömlengést, s mindenkinek kívánok szép élményekben gazdag, nyugodalmas hétvégét. A Kismameszoknak jó gömbölyödést, a Kispapeszoknak pedig jó várást!
Sziasztok !
S78
21+5