Sziasztok!
Mostanában ritkábban írogatok mindenfele...
Tudatosan csinálom ezt, mert mostmár szeretnék kicsit "hatékonyabb" lenni, hogy vége a gyerekágyas időszaknak (na, ezt nagy idézőjelbe kéne tenni...
). Ha napközben megy a laptop, akkor a babaalvás-szünetekben a Neten lógok, a ház meg szalad, de így, ha fegyelmezettebb vagyok, akkor már néha főzésre is marad időm, meg minden másra.
Bogika már nagy kislány, a hétvégén lesz 2 hónapos! Hazajövetele óta 1900 gr-ot hízott (csaknem 5,5 kg a kis szentem), és 9 cm-t nőtt. Szerencsére mentálisan is "érik" már, nagyon sokat nevetgél, elvan a járókában egyre többet. Ma reggel fedezte fel éppen, hogy van neki egy kis lökdöshető kis medicinlabda-szerű dudamacija, és 10 percet azt löködte a kis kezével.
Szereti bámulni a lebegő, nagy felületű, élénk színű dolgokat, és hála égnek az összes sötétítőfüggönyünk ilyen.
Ma éjszaka volt az első, amit a szó szoros értelmében átaludt, 11.30-tól (előtte repetáért sírt, amit meg is kapott, azért aludtunk el ilyen későn
) 6.30-ig.
Ugyanakkor viszont eléggé rám ütött természetében (egyre többek szerint, ahogy nő, külsejében is, hát ez majd még kiderül), nagyon kis erőszakos. Ha kitalálja, hogy ő márpedig nem marad egyedül, akkor kész, el vagyok vágva. Úgyhogy meg lett véve a Brevi hordozó, és abban van el, pl. virágot locsolunk, teregetünk együtt, dehát le akar szakadni közben a hátam...
A szoptatás sajnos már soha nem lesz az igazi. A kajaigénye a lánynak sokszor már 800 g fölött van naponta, én pedig fél liter tejnél többet nem nagyon tudok produkálni, ebbe még közrejátszik az is, hogy délután-estefele, amikor Bogi nyűgösebb, sztrájkol, és nem is fogadja már el a cicit!
Úgyhogy eléggé kis táposcsibe lett, na meg hébe-hóba a barátnőmtől kapott fagyistejeket használjuk fel, hogy a tápi aránya ne haladja meg az egyharmadot, ha rosszabb napom van.
Érdekes egyébként, hogy nagyon élvezem a babázást, leköt, és el nem mondható, milyen szeretettel vagyok a lányom iránt.
Pedig mindig is aggódtam a terhességem alatt, mennyire vagyok én ősanya típus, bírni fogom-e a monotonitást, lesz-e elég türelmem...?
A barátnőm azt mondta (aki sokkal szigorúbban neveli a 3 hónappal idősebb kisfiát és önzőbb is a maga szempontjából), hogy látszik, hogy sokat vártam erre a babára...
Kriszta, hát lehet, hogy ösztönösen cselekedtem a kádazást illetően, azt kell mondjam: bejött!
Ha nem fáradt, akkor 20 percet is elpancsolunk, és tervezem, hogy nyár vége felé elkezdjük a babaúszást, bár a 3 hót illik kivárni.
Egyébként szept. első hétvégéjén kimennénk 4 napra az ausztriai Sonnentherme bababarát wellness szállodába, esetleg hallott-e már róla valaki vagy ismeri?
pusz Norka