Sziasztok!
Meglátogatott bennünket Dominik leendõ ovónénije. Úgy érzem, hogy valóban kölcsönös szimpátia alakult ki kettejük között. Elmondta nekem, hogy volt hasonló gyermek korábban a csoportjában, és õszintén elmondta azt is, hogy magáról az autizmusról nem sokat tud, megkért, hogy még a nyár folyamán többször találkozhasson Domcsival, hogy megbarátkozhasson vele. Kérte még azt is, hogy Domcsi sajátos "dolgait" írjam le, táblázatszerûen, milyen problémák merülhetnek fel esetleg, és én azokat hogyan szoktam megoldani. A szobatisztasággal ott tartunk, hogy nappalra szobatiszta, már szól, ha pisilnie, vagy kakilnia kell, de csak a bilibe hajlandó. Se WC-szûkítõ, se más egyéb. Ezt is elmeséltem, erre azt a választ kaptam, hogy nem gond, az oviban van bili is, és hát ott a többi gyerek példának. Elmondtam azt is, hogy pohárból nem iszik, csakis csõrös pohárból, mert a pohárból való ivással esetleg vizes lehet a ruhája, amitõl dührohamot kap. De ugyanúgy bármitõl, ha összekeni magát, vagy a kezét. Erre azt a választ kaptam, hogy vigyünk be neki csõrös poharat, mert az a lényeg, hogy õ jól érezze magát. És megbeszéltük, lévén én is "kezdõ", ami információt találok, esetleg könyvet, azt átadom neki is, és fordítva.
Hát nagyon remélem, hogy venni fogjuk az akadályokat, és tényleg nem csak az elején lesz minden ilyen rózsaszín.
Mindenesetre ez a hozzáállás lelkesít. Bár félek a szeptembertõl, a gyakorlatban is menni fog-e a dolog. Mindenesetre úgy gondolom, egy próbálkozást mindenképpen megér.
De történt valami más még, ami egyre foglalkoztat. Olykor elképesztõ, hogy miket tud mondani, és hogy honnan vesz bizonyos dolgokat.
Sajnos a napokban meghalt a férjem édesanyja, aki már nagyon beteg volt, és akit én gondoztam itthon. Mind a két gyerkõc nagyon szerette. Itthon halt meg,az éjszaka közepén, mi végig fent voltunk vele, és tudom, hogy a kicsik mindvégig aludtak. Reggel már a mami üres szobáját találták csak, és mi, mintha nem is történt volna semmi, egy szót sem szóltunk az egészrõl. Dominik mégis gondolhatott valamit, mert nemes egyszerûséggel közölte velünk, hogy "Mami eltört". Erre mit mondhatnék? Azt már megszoktam, hogy mond idõnként különöseket, na de ezt honnan vette?
legyen mára ennyi, majd jelentkezem még.
Sziasztok!
kisandi.
(Lemon, veletek mi újság?)
Új privát üzeneted érkezett!
2002.07.17 16:52
Kedves Andi!
Eloszor is oszinte reszvetem a Nagymama elvesztese miatt.
Nagyon orulok,hogy ilyen kedves,rendes ovonenit "fogtatok ki".Remeljuk,hogy ez a pozitiv hozzaallas eredmenyes lesz majd a kisfiad beilleszkedese es ovodai elete szempontjabol.
Hu,en most tiszta idegbeteg vagyok,ugyanis ma megyunk MR-ra!Kora reggel megreggeliztettuk a kisfiamat,mert utana 6 oran keresztul nem szabad se enni,se inni.Annyira izgulok!
Es kepzeld el,hogy pont tegnap ejszaka olvasgattam az ALF regi hozzaszolasait es tortenetesen errol a temarol is volt szo.Ijeszto es remiszto tortenetek....ugyhogy pont "jokor jott".:-(((
De muszaj vegigcsinalni a vizsgalatokat,ha nem mennenk el,akkor meg azert lenne lelkiismeret furdalasom,hogy nem vizsgalatattuk ki....
Nem tudom Neked segitettek-e,hogy visszaolvasd az ALF korabbi anyagait,de nekem a draga,aranyos ToCsa elmagyarazta,hogy`s mint mukodik ez.
Andi,drukkolj nekunk ma (itt meg csak reggel van),hogy minden siman menjen!!!
Ha tul leszunk a vizsgalaton,igerem irok vegre levelet.
Addig is szeretettel gondolok Ratok! Szia!
Eloszor is oszinte reszvetem a Nagymama elvesztese miatt.
Nagyon orulok,hogy ilyen kedves,rendes ovonenit "fogtatok ki".Remeljuk,hogy ez a pozitiv hozzaallas eredmenyes lesz majd a kisfiad beilleszkedese es ovodai elete szempontjabol.
Hu,en most tiszta idegbeteg vagyok,ugyanis ma megyunk MR-ra!Kora reggel megreggeliztettuk a kisfiamat,mert utana 6 oran keresztul nem szabad se enni,se inni.Annyira izgulok!
Es kepzeld el,hogy pont tegnap ejszaka olvasgattam az ALF regi hozzaszolasait es tortenetesen errol a temarol is volt szo.Ijeszto es remiszto tortenetek....ugyhogy pont "jokor jott".:-(((
De muszaj vegigcsinalni a vizsgalatokat,ha nem mennenk el,akkor meg azert lenne lelkiismeret furdalasom,hogy nem vizsgalatattuk ki....
Nem tudom Neked segitettek-e,hogy visszaolvasd az ALF korabbi anyagait,de nekem a draga,aranyos ToCsa elmagyarazta,hogy`s mint mukodik ez.
Andi,drukkolj nekunk ma (itt meg csak reggel van),hogy minden siman menjen!!!
Ha tul leszunk a vizsgalaton,igerem irok vegre levelet.
Addig is szeretettel gondolok Ratok! Szia!
2002.07.17 19:14
Kedves Lemon!
Együtt érzek Veled/Veletek!
És köszönöm a részvétet.
Ma elmentünk az "ovónéninkhez", olyan megható volt: együtt hintázott Dominikkal. Beleültek egy nagy hintába ketten, és énekeltek. Olyan érzésem volt egy pillanatig, mintha õ is benne lenne abban a képzeletbeli gömbben (én képzelem így), ami csak a Domcsi gömbje, és sajnos én se férek be olykor. Hihetetlen. Azt gondolom, tényleg jól választottam ovónõt. Bízom abban, hogy ez hosszútávon is így lesz. És ez nem minden. Négy könyvvel várt minket, az egyik Donna Williams könyve, amirõl Keke írt, ezt el is hoztam tõle, a másik az Autista a kislányom, és még kettõ, amikre nem emlékszem pontosan, de majd szépen sorra elolvasgatom mindet.
Együtt érzek Veled/Veletek!
És köszönöm a részvétet.
Ma elmentünk az "ovónéninkhez", olyan megható volt: együtt hintázott Dominikkal. Beleültek egy nagy hintába ketten, és énekeltek. Olyan érzésem volt egy pillanatig, mintha õ is benne lenne abban a képzeletbeli gömbben (én képzelem így), ami csak a Domcsi gömbje, és sajnos én se férek be olykor. Hihetetlen. Azt gondolom, tényleg jól választottam ovónõt. Bízom abban, hogy ez hosszútávon is így lesz. És ez nem minden. Négy könyvvel várt minket, az egyik Donna Williams könyve, amirõl Keke írt, ezt el is hoztam tõle, a másik az Autista a kislányom, és még kettõ, amikre nem emlékszem pontosan, de majd szépen sorra elolvasgatom mindet.
2002.07.18 06:30
Tényleg mesés az óvónénitek.
Az autista a kislányom is nagyon jó könyv.
Van benne két fejezet, szakemberek, és szakemberek mint emberek címmel. Az óvónõ a második.
Kifon - kihagyod a "-" a ":-)"-bõl, azaz : és ) egymás mellett és lesz belõle.
Nekünk MR nem volt. Ez mire jó?
Igazából nálunk senki nem fogta össze, miket kéne nála megnézni.
pl. amikor valaki teljes körû EEG-t akart nála, azt mondta a fõdoki, ha nem mutat ki semmit, is lehet rohama, és ha kimutat, akkor se tudnak vele mit kezdeni, amíg nem lesz rohama. Egybõl meg is nyugodtam.
Voltak vizsgálatok, aminél nálunk sem ehetek, az egyik elõtt két órát töltöttünk el egy olyan váróban, ahol körülötte az összes gyerek evett.
Az autista a kislányom is nagyon jó könyv.
Van benne két fejezet, szakemberek, és szakemberek mint emberek címmel. Az óvónõ a második.
Kifon - kihagyod a "-" a ":-)"-bõl, azaz : és ) egymás mellett és lesz belõle
. Nekünk MR nem volt. Ez mire jó?
Igazából nálunk senki nem fogta össze, miket kéne nála megnézni.
pl. amikor valaki teljes körû EEG-t akart nála, azt mondta a fõdoki, ha nem mutat ki semmit, is lehet rohama, és ha kimutat, akkor se tudnak vele mit kezdeni, amíg nem lesz rohama. Egybõl meg is nyugodtam.
Voltak vizsgálatok, aminél nálunk sem ehetek, az egyik elõtt két órát töltöttünk el egy olyan váróban, ahol körülötte az összes gyerek evett.
2002.07.18 07:38
Szia keke.
Ne haragudj,hogy csak most reagalok a multkori kerdeseidre.
Igazan sajnalom,hogy amiket emlitesz (ABA,otthonterapiak,stb),ezek nekem meg teljesen japanul vannak,nem ertek hozza,sot,nem is hallottam roluk.
Nos,itt nagyjabol a kovetkezo vizsgalatok vannak(voltak):
hallas,latas,nagyon komplett vizelet,es detto vervizsgalat(kromoszoma,genetikai eredet,stb),EEG,azon kivul pszichologus kb egy orat toltott a gyerekkel,rengeteg kerdoivet toltottunk ki.
Az MRI,amin ma voltunk (Andi,nem meselem el reszletesen,mert igazan SZORNYU volt,es ha jol tudom,Ti is mentek hamarosan),annyira sajnaltam a kisfiamat......
Azert kellett mennunk erre a vizsgalatra,mert az EEG eredmenye valami abnormalis dolgot kimutatott,ezt elemezte a gyerek neurologus,o utalt be erre a vizsgalatra.Amint az elobb irtad,nalunk is azt akarta "belenk beszelni",hogy biztos volt mar epilepszias rohama,az okozza azt a kis elterest.NEM VOLT! Es addig nem is avatkoznak bele gyogyszeresen (feleslegesen),amig esetleg nem lesz egyszer.:-((((
Keke,jol emlekszem,hogy valahol olvastam Toled,hogy minimum 3x volt altatasban vizsgalatotok?!Ez nagyon erdekelne,hogy mik voltak azok?Mert nekunk ma volt csak.
Igen,a dietara itt nagyon nagy hangsulyt fektetnek.Mi jelenleg ott tartunk,hogy megvettuk a Culturelle nevu lactobacillus GG nevu (nem gyogyszer!) keszitmenyt,ami 7 napon at kitisztitja a szervezetet (mert a laboreredmenyek kozott voltak magas ertekek!),utana kap majd egy felerosito vitaminos port,aztan kezdjuk az igazi dietat:nem szabad tejtermeket,olyan kajakat amiben mesterseges izesito,szinezek,stb van,bizonyos gabonakat enni.
A kisfiamrol,aki 5 eves,most csak annyit,hogy neki a problemaja a beszeddel van (nagyon le van maradva),es nemi hianyossag a figyelemmel (nem igazan tud/akar koncentralni).Ezen kivul en nem latok autista vonasokat,de most naprol-napra tobbet "tanulok" a temaban,es probalom egy kivulallo szemevel figyelni.
Azert irtam korabban,hogy "hivatalosan" meg nem diagnosztizaltak,mert itt altalabn 6 eves korra kell "bebizonyitani",hogy valaki autista,akkor kaphat mindenfele segitseget az allamtol,ami ugy tunik szenzaciosan jo rendszer.
Most bucsuzom,vigyazatok magatokra es szep napot Nektek!
Ne haragudj,hogy csak most reagalok a multkori kerdeseidre.
Igazan sajnalom,hogy amiket emlitesz (ABA,otthonterapiak,stb),ezek nekem meg teljesen japanul vannak,nem ertek hozza,sot,nem is hallottam roluk.
Nos,itt nagyjabol a kovetkezo vizsgalatok vannak(voltak):
hallas,latas,nagyon komplett vizelet,es detto vervizsgalat(kromoszoma,genetikai eredet,stb),EEG,azon kivul pszichologus kb egy orat toltott a gyerekkel,rengeteg kerdoivet toltottunk ki.
Az MRI,amin ma voltunk (Andi,nem meselem el reszletesen,mert igazan SZORNYU volt,es ha jol tudom,Ti is mentek hamarosan),annyira sajnaltam a kisfiamat......
Azert kellett mennunk erre a vizsgalatra,mert az EEG eredmenye valami abnormalis dolgot kimutatott,ezt elemezte a gyerek neurologus,o utalt be erre a vizsgalatra.Amint az elobb irtad,nalunk is azt akarta "belenk beszelni",hogy biztos volt mar epilepszias rohama,az okozza azt a kis elterest.NEM VOLT! Es addig nem is avatkoznak bele gyogyszeresen (feleslegesen),amig esetleg nem lesz egyszer.:-((((
Keke,jol emlekszem,hogy valahol olvastam Toled,hogy minimum 3x volt altatasban vizsgalatotok?!Ez nagyon erdekelne,hogy mik voltak azok?Mert nekunk ma volt csak.
Igen,a dietara itt nagyon nagy hangsulyt fektetnek.Mi jelenleg ott tartunk,hogy megvettuk a Culturelle nevu lactobacillus GG nevu (nem gyogyszer!) keszitmenyt,ami 7 napon at kitisztitja a szervezetet (mert a laboreredmenyek kozott voltak magas ertekek!),utana kap majd egy felerosito vitaminos port,aztan kezdjuk az igazi dietat:nem szabad tejtermeket,olyan kajakat amiben mesterseges izesito,szinezek,stb van,bizonyos gabonakat enni.
A kisfiamrol,aki 5 eves,most csak annyit,hogy neki a problemaja a beszeddel van (nagyon le van maradva),es nemi hianyossag a figyelemmel (nem igazan tud/akar koncentralni).Ezen kivul en nem latok autista vonasokat,de most naprol-napra tobbet "tanulok" a temaban,es probalom egy kivulallo szemevel figyelni.
Azert irtam korabban,hogy "hivatalosan" meg nem diagnosztizaltak,mert itt altalabn 6 eves korra kell "bebizonyitani",hogy valaki autista,akkor kaphat mindenfele segitseget az allamtol,ami ugy tunik szenzaciosan jo rendszer.
Most bucsuzom,vigyazatok magatokra es szep napot Nektek!
2002.07.18 07:49
Sziasztok!
Dominik tényleg nem utánoz!
Ez akkor tûnt föl nekem, amikor a kislányom elkezdett mindent leutánozni. Igazi kismajom. Mindent úgy akar csinálni, mint a "nagyok". De Dominiknál ilyen sosem volt.
Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, testvérek között is vannak különbségek, de az én két kicsim nagyon.nagyon különbözõ. Ez is volt az egyik ok, ami gyanús volt, hogy utánajártam a dolgoknak.
Kifon, hogy érted azt, hogy vannak esélyei?
Persze ahogy olvasgatok, kutakodok, látom, hogy sokkal, de sokkal súlyosabb tüneteket mutató autisták is vannak, mint a kisfiam. És a gyermekneurológus is azt mondta, hogy nem súlyos. De hogy ez mit jelent pontosan...
Talán könnyebben képezhetõ?
Keke, nálunk is felmerült az MR vizsgálat szükségessége, de mivel Dominik járása még két évesen is elég bizonytalan, és furcsa volt, a gyermekorvosunk elküldött bennünket ahhoz a gyermekneurológushoz, akihez most is járunk az autizmus miatt. Ekkor csináltak Domcsinak CT vizsgálatot, sok egyéb mellett. Altatták, mert szükséges, hogy ne mozduljon a vizsgálat alatt. Ez a CT, ez Computer Tomográfos vizsgálat, ha jól tudom, rétegenként vizsgálják vele a szervet, jelen esetben az agyat. Nálunk ez negatív lett, tehát nem találtak semmi rendellenességet. Most kérdeztem a doktornõt, hogy az MR-t nem lehetne-e altatás nélkül csinálni, mert nagyon nem szeretném, ha altatnák Domcsit. Gondoltam arra, hogy megfelelõ mennyiségû Dormicumtól kábább, és annyi talán elég. De sajnos ezt csak altatásban lehetne csinálni, hasonló a CT-hez, de annál sokkal részletesebb, aprólékosabb. Hát én sem értek ehhez, de talán így sejted, mi is az az MR. Ja, még annyit, úgy hallottam, hogy egy bukósisak szerû búrát tesznek a fejre. És mivel nálunk a CT negatív lett, az MR-t nem feltétlen kell megcsinálni. ("Jobb lenne, de nem muszáj.")
Hát ennyi jutott most eszembe. Sziasztok: kisandi.
Dominik tényleg nem utánoz!
Ez akkor tûnt föl nekem, amikor a kislányom elkezdett mindent leutánozni. Igazi kismajom
. Mindent úgy akar csinálni, mint a "nagyok". De Dominiknál ilyen sosem volt. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák, testvérek között is vannak különbségek, de az én két kicsim nagyon.nagyon különbözõ. Ez is volt az egyik ok, ami gyanús volt, hogy utánajártam a dolgoknak.
Kifon, hogy érted azt, hogy vannak esélyei?
Persze ahogy olvasgatok, kutakodok, látom, hogy sokkal, de sokkal súlyosabb tüneteket mutató autisták is vannak, mint a kisfiam. És a gyermekneurológus is azt mondta, hogy nem súlyos. De hogy ez mit jelent pontosan...
Talán könnyebben képezhetõ?
Keke, nálunk is felmerült az MR vizsgálat szükségessége, de mivel Dominik járása még két évesen is elég bizonytalan, és furcsa volt, a gyermekorvosunk elküldött bennünket ahhoz a gyermekneurológushoz, akihez most is járunk az autizmus miatt. Ekkor csináltak Domcsinak CT vizsgálatot, sok egyéb mellett. Altatták, mert szükséges, hogy ne mozduljon a vizsgálat alatt. Ez a CT, ez Computer Tomográfos vizsgálat, ha jól tudom, rétegenként vizsgálják vele a szervet, jelen esetben az agyat. Nálunk ez negatív lett, tehát nem találtak semmi rendellenességet. Most kérdeztem a doktornõt, hogy az MR-t nem lehetne-e altatás nélkül csinálni, mert nagyon nem szeretném, ha altatnák Domcsit. Gondoltam arra, hogy megfelelõ mennyiségû Dormicumtól kábább, és annyi talán elég. De sajnos ezt csak altatásban lehetne csinálni, hasonló a CT-hez, de annál sokkal részletesebb, aprólékosabb. Hát én sem értek ehhez, de talán így sejted, mi is az az MR. Ja, még annyit, úgy hallottam, hogy egy bukósisak szerû búrát tesznek a fejre. És mivel nálunk a CT negatív lett, az MR-t nem feltétlen kell megcsinálni. ("Jobb lenne, de nem muszáj.")
Hát ennyi jutott most eszembe. Sziasztok: kisandi.
2002.07.18 20:32
Szervusztok!
Együttérzésem kifejezése mellett elmesélem, nálunk mit is eredményezett a szeretett nagyapi elvesztése.
Akkoriban V. rendszeresen a nagyszülõknél éjszakázott. (Egy utcában lakunk, mi az egyik végén, Õk a másikon)
V.-t szinte le sem lehetett vakarni a nagyapjáról. És a nagyapi türte-viselte V. olykor "agresszív" megnyilvánulásait is. Többnyire harapott, de ezek csupán jelzés értéküek voltak, nem azok az igazi vad harapások...
És egy reggel Nagyapi szive felmondta a szolgálatot. És V. az események nagy részét átélte, képtelenség volt õt távoltartani.
Nos, ezek után jött nála elõ az autoagresszió, a saját kézfejének harapása. Rövid idõ után már úgy nézett ki a kézfeje, mint a fa kérge. Ha csak egy kissé izgatott lett, már harapta magát. Hosszú idõbe telt, amig ez lecsengett.
Szerencsére késõbb már ez is csak jelzésértékü lett, aztán szinte teljesen eltünt a viselkedés-repertoárjából. És ami még borzasztó volt, hogy ez a "magamat harapom" dolog mintaként szolgált a kisöccsének, ha el akart érni magának valamit, õ is ezt produkálta.
De szerencsére elmondhatom, hogy ez már csak egy szomorú emlék, egy igazán nehéz idõszak emléke...
Együttérzésem kifejezése mellett elmesélem, nálunk mit is eredményezett a szeretett nagyapi elvesztése.
Akkoriban V. rendszeresen a nagyszülõknél éjszakázott. (Egy utcában lakunk, mi az egyik végén, Õk a másikon)
V.-t szinte le sem lehetett vakarni a nagyapjáról. És a nagyapi türte-viselte V. olykor "agresszív" megnyilvánulásait is. Többnyire harapott, de ezek csupán jelzés értéküek voltak, nem azok az igazi vad harapások...
És egy reggel Nagyapi szive felmondta a szolgálatot. És V. az események nagy részét átélte, képtelenség volt õt távoltartani.
Nos, ezek után jött nála elõ az autoagresszió, a saját kézfejének harapása. Rövid idõ után már úgy nézett ki a kézfeje, mint a fa kérge. Ha csak egy kissé izgatott lett, már harapta magát. Hosszú idõbe telt, amig ez lecsengett.
Szerencsére késõbb már ez is csak jelzésértékü lett, aztán szinte teljesen eltünt a viselkedés-repertoárjából. És ami még borzasztó volt, hogy ez a "magamat harapom" dolog mintaként szolgált a kisöccsének, ha el akart érni magának valamit, õ is ezt produkálta.
De szerencsére elmondhatom, hogy ez már csak egy szomorú emlék, egy igazán nehéz idõszak emléke...
2002.07.20 09:58
Lemon, azt hiszem kétszer altatták csak, hallásvizsgálat, CT.
Aminosavakra nézték meg még (meg szerotonin, meg még valami, vizelet és vér), és volt egy EEG, de csak sima.
Igazából nem is az altatással van bajom, hanem, hogy semmi értelmes segítséget nem kaptunk még sehonnan. A csúcs az volt, amikor az autista alapítványnál a diagnózis után annyit mondtak, hogy kontrollra mikor menjünk, háááát, amikor úgy gondoljuk. Fejlesztés, óvoda, még nagyon pici (majdnem három volt). Nyigodtam megmondthatták volna, hogy annyira szar a helyzet, annyira nincs ellátás, hogy nem tudnak javasolni semmit.
Ezek a vizsgálatok, amiket csináltak nálatok, biztosításra mennek, doki javasolta a diétát? Peptidtesztet is csináltak? Én egyszer 9 hétre végigcsináltam vele, kész mazohizmus. A gyerekdoki még szójatápszert sem volt hajlandó felírni, recept nélkül meg nem adnak. De rámhagyta, csináljam. Az a baj, hogy ki kéne hagyni a tejtermékeket, a glutént, a cukrot, az élesztõt, a banánt, paradicsomot, szóját, kukoricát is általában késõbb, almát,
alig marad valami.
Bár azóta csak gluténmentes lisztbõl tej nélkül tudok jó palacsintát sütni.
Nekünk a diétánál maradt abba a szemnyomogatása, és azóta se jött vissza, és lassabb lett (nem volt kerge), de sokkal autisztikusabb (jöttek a rigolyák, ajtó így, ilyen szögben), ez viszont visszaállt, amikor abbahagytuk a diétát. És valami tényleg lehet a kajában, mert mostanában figyelem, ha gyakran eszik, egyfolytában kerge egésznap, ha csak háromszor, akkor sokkal jobb a figyelme. Akik ebben a táplálkozásdologban hisznek, azt mondják, mindenbõl képesek kábszert csinálni maguknak.
A hat éves kor azért furcsa, mert a "szakirodalom" pont arról szól, minél hamarabb kellene elkezdeni. A beszédre is öt hat évet mondanak határnak. Az Aba-ra (vagy Lovasra) van egy felmérés, ott negyvenkét hónapos volt a legidõsebb gyerek, akivel elkezdték, de általában öt évet mondanak határnak, hogy az alatt van még esélye. A Kaufmanék (son-rise) másfél(!) évesen kezdték. Már ekkor is megállapítható egy gyerekrõl, hogy autisztikus, aki nem ezt állítja, az nem igazánv an képben errõl a "betegség"rõl. Sõt, én úgy tudom, három éves kor körül a legkönnyebb megállapítani, mert ekkor produkálják a legegyértelmûbben a tüneteket. Itthon az autista alapítványnál nagyon nagy a várakozó lista, de a piciket elõre veszik (általában a három év alattiakat). Ha csak hat éves korban lehetne megállapítani egyértelmûen, miért tennék? Azt persze õk is mondták, hat éves korban már többet lehet mondani a kimenetelrõl. Én viszont szeretnék tenni valamit azért, hogy ez a kimenetel minél jobb legyen.
Az autista alapítvány is egy harminc oldalas kérdõívvel kezd. Elég részletes.
Andi, mozgásra meg lehet próbálni szenzomotoros dolgokat csinálni vele, de nem tudom ott ahol laktok, mennyire van ilyen lehetõség. De Te is csinálhatsz vele, pokrócban hintáztatni (ketten fogva, õ benne fekszik, Ti ide oda lengetitek), pörgetni, sokat mászatni (mászóka), ugrálás, szereztek valahonnan egy gördeszkát, ráülteted, és kettõtök közt lökdösitek, neki meg meg kell rajta tartani az egyensúlyát, kötéllétrára, bukfenc, kerékpár, stb...
Tényleg annyira különbözõek, az én fiam pl. a bilivel nem tudott mit kezdeni, rögtön nagyfiúsan állva a WC-be, most már arra is figyel, hogy a csészébe menjen, és sose zavarta (már kórosan nem), ha valami a nyakába ment. Meg nekünk nem hisztijei, hanem inkább nevetõrohamai vannak, elnevetgél, csak közben se kép se hang, elhagyja magát. Egy külsõ szemlélõnek nagyon bájos, de amikor így iszik, eszik, és minden az ölében köt ki, sok mindennek tartottam már, de bájosnak nem.
Aminosavakra nézték meg még (meg szerotonin, meg még valami, vizelet és vér), és volt egy EEG, de csak sima.
Igazából nem is az altatással van bajom, hanem, hogy semmi értelmes segítséget nem kaptunk még sehonnan. A csúcs az volt, amikor az autista alapítványnál a diagnózis után annyit mondtak, hogy kontrollra mikor menjünk, háááát, amikor úgy gondoljuk. Fejlesztés, óvoda, még nagyon pici (majdnem három volt). Nyigodtam megmondthatták volna, hogy annyira szar a helyzet, annyira nincs ellátás, hogy nem tudnak javasolni semmit.
Ezek a vizsgálatok, amiket csináltak nálatok, biztosításra mennek, doki javasolta a diétát? Peptidtesztet is csináltak? Én egyszer 9 hétre végigcsináltam vele, kész mazohizmus. A gyerekdoki még szójatápszert sem volt hajlandó felírni, recept nélkül meg nem adnak. De rámhagyta, csináljam. Az a baj, hogy ki kéne hagyni a tejtermékeket, a glutént, a cukrot, az élesztõt, a banánt, paradicsomot, szóját, kukoricát is általában késõbb, almát,
alig marad valami.
Bár azóta csak gluténmentes lisztbõl tej nélkül tudok jó palacsintát sütni.
Nekünk a diétánál maradt abba a szemnyomogatása, és azóta se jött vissza, és lassabb lett (nem volt kerge), de sokkal autisztikusabb (jöttek a rigolyák, ajtó így, ilyen szögben), ez viszont visszaállt, amikor abbahagytuk a diétát. És valami tényleg lehet a kajában, mert mostanában figyelem, ha gyakran eszik, egyfolytában kerge egésznap, ha csak háromszor, akkor sokkal jobb a figyelme. Akik ebben a táplálkozásdologban hisznek, azt mondják, mindenbõl képesek kábszert csinálni maguknak.
A hat éves kor azért furcsa, mert a "szakirodalom" pont arról szól, minél hamarabb kellene elkezdeni. A beszédre is öt hat évet mondanak határnak. Az Aba-ra (vagy Lovasra) van egy felmérés, ott negyvenkét hónapos volt a legidõsebb gyerek, akivel elkezdték, de általában öt évet mondanak határnak, hogy az alatt van még esélye. A Kaufmanék (son-rise) másfél(!) évesen kezdték. Már ekkor is megállapítható egy gyerekrõl, hogy autisztikus, aki nem ezt állítja, az nem igazánv an képben errõl a "betegség"rõl. Sõt, én úgy tudom, három éves kor körül a legkönnyebb megállapítani, mert ekkor produkálják a legegyértelmûbben a tüneteket. Itthon az autista alapítványnál nagyon nagy a várakozó lista, de a piciket elõre veszik (általában a három év alattiakat). Ha csak hat éves korban lehetne megállapítani egyértelmûen, miért tennék? Azt persze õk is mondták, hat éves korban már többet lehet mondani a kimenetelrõl. Én viszont szeretnék tenni valamit azért, hogy ez a kimenetel minél jobb legyen.
Az autista alapítvány is egy harminc oldalas kérdõívvel kezd. Elég részletes.
Andi, mozgásra meg lehet próbálni szenzomotoros dolgokat csinálni vele, de nem tudom ott ahol laktok, mennyire van ilyen lehetõség. De Te is csinálhatsz vele, pokrócban hintáztatni (ketten fogva, õ benne fekszik, Ti ide oda lengetitek), pörgetni, sokat mászatni (mászóka), ugrálás, szereztek valahonnan egy gördeszkát, ráülteted, és kettõtök közt lökdösitek, neki meg meg kell rajta tartani az egyensúlyát, kötéllétrára, bukfenc, kerékpár, stb...
Tényleg annyira különbözõek, az én fiam pl. a bilivel nem tudott mit kezdeni, rögtön nagyfiúsan állva a WC-be, most már arra is figyel, hogy a csészébe menjen, és sose zavarta (már kórosan nem), ha valami a nyakába ment. Meg nekünk nem hisztijei, hanem inkább nevetõrohamai vannak, elnevetgél, csak közben se kép se hang, elhagyja magát. Egy külsõ szemlélõnek nagyon bájos, de amikor így iszik, eszik, és minden az ölében köt ki, sok mindennek tartottam már, de bájosnak nem.
2002.07.20 13:17
Sziasztok!
Hát, ha úgy vesszük, igazad van, egy kicsit valóban utánoz.
A beszéddel mi úgy állunk, hogy mint egy kis papagály, mondja utánunk, amit mi mondunk. Ezen a téren így nagyon utánoz. De nem mindíg csinálja, viszont ha elkezdi, akkor unásig. Ilyenkor, ha van kedvünk a "játékhoz", mindenfélét mondunk neki. És õ, mint egy kismagnó, visszamondja. De például olyat is többször tapasztaltam nála, amirõl olvastam is az archívumban, hogy este, miután lefekszik, szó szerint mondja-mondja-mondja... amit aznap hallott.
Vagy régebbi dolgokat is, ami éppen eszébe jut. Erre tényleg az a legjobb kifejezés, hogy magnó. Fölveszi, lejátsza.
A hinta közbeni éneklés igazából onnan ered, hogy én nagyon sokat hintáztatom. Kertes házban lakunk, hatalmas kerttel, amit beparkosítottunk, nagy zöld gyep, fák, virágok, és két hinta a kicsiknek. Egyik gyerkõc az egyik hintába, másik gyerkõc a másikba, lököm a hintákat, és énekelek nekik.
Tehát a hintázást Dominik összekötötte az énekléssel. Így amikor az óvónéni bele tette a hintába, leült mellé, az éneklés jött automatikusan. De hát ha belegondolok, valóban ezt is lehet utánzásnak mondani, hiszen énekel úgy, ahogyan azt tõlem látta.
Keke, szereti, ha pörgetjük. Szoktuk a két kezénél fogva, de a lábainál fogva is, vagy egy kéz- egy láb megoldással. Fogjuk, és forgunk vele körbe. Azért tesszük, mert szeret így pörögni, és õ kéri. Bukfencezni is szokott a gyepen, több kevesebb sikerrel , de sajnos a biciklizés nem akar menni. Van kis triciklije, van utánfutós, lábbal hajthatós kistraktorja, de nem tud velük mit kezdeni. Ráül, mutatjuk, hogy mit tegyen, rá is teszi a lábait a pedálra, de csak ennyi.
Ezek a nevetgélések nálunk is elõfordulnak olykor, ami tényleg bájosnak hat, de olyankor nem tud menni, csetlik-botlik, semmi nem megy olyankor, mint ahogy írtad az evést. De nálunk ez a ritkább, ami jellemzõbb, az a dühöngés.
Dominikot az oltás sosem viselte meg, látszólag "észre sem vette".
Visszatérve még a szenzomotoros mozgásokra: ezekrõl tapasztaltam, hogy szívesen csinálja, de nem tudom, mitre jók ezek, mit fejlesztünk nála ezekkel? (Mert gondolom ezért jó, ha csináljuk, vagy nem?)
És van egy új "mániája": kezébe vesz valamit, és elejti. Fölveszi, és újra elejti. És tovább a végtelenségig. Ez is jellemzõ lenne az autizmusra? Mert ilyenrõl még nem olvastam.
Hát, ha úgy vesszük, igazad van, egy kicsit valóban utánoz.
A beszéddel mi úgy állunk, hogy mint egy kis papagály, mondja utánunk, amit mi mondunk. Ezen a téren így nagyon utánoz. De nem mindíg csinálja, viszont ha elkezdi, akkor unásig. Ilyenkor, ha van kedvünk a "játékhoz", mindenfélét mondunk neki. És õ, mint egy kismagnó, visszamondja. De például olyat is többször tapasztaltam nála, amirõl olvastam is az archívumban, hogy este, miután lefekszik, szó szerint mondja-mondja-mondja... amit aznap hallott.
Vagy régebbi dolgokat is, ami éppen eszébe jut. Erre tényleg az a legjobb kifejezés, hogy magnó. Fölveszi, lejátsza.
A hinta közbeni éneklés igazából onnan ered, hogy én nagyon sokat hintáztatom. Kertes házban lakunk, hatalmas kerttel, amit beparkosítottunk, nagy zöld gyep, fák, virágok, és két hinta a kicsiknek. Egyik gyerkõc az egyik hintába, másik gyerkõc a másikba, lököm a hintákat, és énekelek nekik.
Tehát a hintázást Dominik összekötötte az énekléssel. Így amikor az óvónéni bele tette a hintába, leült mellé, az éneklés jött automatikusan. De hát ha belegondolok, valóban ezt is lehet utánzásnak mondani, hiszen énekel úgy, ahogyan azt tõlem látta.
Keke, szereti, ha pörgetjük. Szoktuk a két kezénél fogva, de a lábainál fogva is, vagy egy kéz- egy láb megoldással. Fogjuk, és forgunk vele körbe. Azért tesszük, mert szeret így pörögni, és õ kéri. Bukfencezni is szokott a gyepen, több kevesebb sikerrel
, de sajnos a biciklizés nem akar menni. Van kis triciklije, van utánfutós, lábbal hajthatós kistraktorja, de nem tud velük mit kezdeni. Ráül, mutatjuk, hogy mit tegyen, rá is teszi a lábait a pedálra, de csak ennyi. Ezek a nevetgélések nálunk is elõfordulnak olykor, ami tényleg bájosnak hat, de olyankor nem tud menni, csetlik-botlik, semmi nem megy olyankor, mint ahogy írtad az evést. De nálunk ez a ritkább, ami jellemzõbb, az a dühöngés.
Dominikot az oltás sosem viselte meg, látszólag "észre sem vette".
Visszatérve még a szenzomotoros mozgásokra: ezekrõl tapasztaltam, hogy szívesen csinálja, de nem tudom, mitre jók ezek, mit fejlesztünk nála ezekkel? (Mert gondolom ezért jó, ha csináljuk, vagy nem?)
És van egy új "mániája": kezébe vesz valamit, és elejti. Fölveszi, és újra elejti. És tovább a végtelenségig. Ez is jellemzõ lenne az autizmusra? Mert ilyenrõl még nem olvastam.
2002.07.20 17:45
Szenzomotor, túl meg alulérzékelés, stb. Delacato volt, aki ezt leírta elõször, hogy van az öt érzékszerv, látás, hallás, tapintás, izlelés, szaglás, és az autisták vagy alul (pl. csuklóharapás, vagy más önkinzó dolgok, szeret zajt csapni, utál szagokat, ízeket), vagy túlérzékelnek (nem érhetsz hozzá, bizonyos ruhákat nem szeret felvenni, valamilyen anyagból készült ruhát, nem szereti a zajt, hallja a csap csepegését amit Te nem, mindent megszagol...), vagy fehérzaj van. És hogy gond van a vesztibuláris (egyensúly) rendszerükkel, ezért szeretnek pl. forogni, hintázni. Nálunk ami már kicsiként is feltünt, imádott a lámpába nézni, hunyorogni, közben meg kedvesen mosolygott.
Mozgás, nekünk egyszer egy gyógytornász mondta, hogy tervezési funkció zavara van, azaz nem képes az agya megszervezni az adott mozgássort. Ennek szerintem köze lehet az utánzáshoz.
Én pl. sok mindent úgy tanítok meg neki, mint a vakoknak. Kezét lábát fogva tanítjuk, csak egy vak hamarabb megtanulja, mit kell csinálni. Azóta már tudom szaknyelven ezt nevezik "fizikai prompt"nak. Az az érdekes ebben, hogy egy idõ után már elég csak az érintés, és akkor tudja mit kell csinálni. Vagy a könyökét fogni, de közben õ csinál mindent.
Nem elég a mutatás, mert nem képes/tud leutánozni téged, pl én hiába mutatok neki egy nagyon egyszerû mozgásformát, nem tudja, csak azt, amit már megtanítottunk. Emlékszem köpni megtanítani, mit összekinlódtam, a nyelvnyújtás, cuppantás, fejrázás már lényegesen könnyebb volt, vagy amikor nyusziugrást (nagyon fontos dolog) tanítottuk. Egyre gyorsabban tanul most már ilyeneket.
Nálunk nagypapa úgy tanította meg kerékpározni, hogy nekünk egy kétkerekû kerékpár van két pótkerékkel, alájuk tett egy-egy papucsot, hogy helyben maradjon a kerékpár, ráültette, hozzáfogta a lábát a pedálhoz, és tekertek. Sokat. És egyszercsak önállóan is ment. Elõször csak benn a lakásban, majd sík terepen, természetesen papucsok nélkül, ekkor még nem kormányzott rendesen, de mára már kontrázni is tud.
Mozgás, nekünk egyszer egy gyógytornász mondta, hogy tervezési funkció zavara van, azaz nem képes az agya megszervezni az adott mozgássort. Ennek szerintem köze lehet az utánzáshoz.
Én pl. sok mindent úgy tanítok meg neki, mint a vakoknak. Kezét lábát fogva tanítjuk, csak egy vak hamarabb megtanulja, mit kell csinálni. Azóta már tudom szaknyelven ezt nevezik "fizikai prompt"nak. Az az érdekes ebben, hogy egy idõ után már elég csak az érintés, és akkor tudja mit kell csinálni. Vagy a könyökét fogni, de közben õ csinál mindent.
Nem elég a mutatás, mert nem képes/tud leutánozni téged, pl én hiába mutatok neki egy nagyon egyszerû mozgásformát, nem tudja, csak azt, amit már megtanítottunk. Emlékszem köpni megtanítani, mit összekinlódtam, a nyelvnyújtás, cuppantás, fejrázás már lényegesen könnyebb volt, vagy amikor nyusziugrást (nagyon fontos dolog
) tanítottuk. Egyre gyorsabban tanul most már ilyeneket. Nálunk nagypapa úgy tanította meg kerékpározni, hogy nekünk egy kétkerekû kerékpár van két pótkerékkel, alájuk tett egy-egy papucsot, hogy helyben maradjon a kerékpár, ráültette, hozzáfogta a lábát a pedálhoz, és tekertek. Sokat. És egyszercsak önállóan is ment. Elõször csak benn a lakásban, majd sík terepen, természetesen papucsok nélkül, ekkor még nem kormányzott rendesen, de mára már kontrázni is tud.
2002.07.20 17:54
Leejti a tárgyakat, vagy a zaj, amit kellt érdekli, vagy a mozgás, ahogy leesik. Ez tipikus repetitív dolog.
Nálunk dobálni szeretett egy idõben. De ezek jönnek, mennek.
Én néha dühös vagyok a könyvekre, mert sok nem fontos dologról írnak, mint tünet, és egy csomó szerintem fontos, vagy lényeges dolgot meg sem említenek.
Pl. a mutogatás hiánya, a nystagmussal való probléma (nem szédülnek el) ezt én még egy szakkönyvben sem olvastam, csak szülõk által írt könyvekben.
Néha azt érzem, félremagyaráznak egy csomó dolgot, tünetet.
Tipikus, amikor azt mondják, az autistáknak nincsenek érzelmei, nem képesek kötõdni, mosolyogni, csak saját maguk érdekli õket, nem néznek az ember szemébe. Ha ez alapján diagnosztizálnák az autizmust, sok emberre mondthatnák még, hogy autista.
Szinte minden autistánál gond van a mozgással (nem feltünõ, csak kicsit ügyetlenebbek, de közben meg némelyik mégis mint a majom, ...). Nem tudom, van-e olyan tünet, aminek az ellenkezõje nem ugyanannyira jellemzõ (lásd utánzás).
Nálunk dobálni szeretett egy idõben. De ezek jönnek, mennek.
Én néha dühös vagyok a könyvekre, mert sok nem fontos dologról írnak, mint tünet, és egy csomó szerintem fontos, vagy lényeges dolgot meg sem említenek.
Pl. a mutogatás hiánya, a nystagmussal való probléma (nem szédülnek el) ezt én még egy szakkönyvben sem olvastam, csak szülõk által írt könyvekben.
Néha azt érzem, félremagyaráznak egy csomó dolgot, tünetet.
Tipikus, amikor azt mondják, az autistáknak nincsenek érzelmei, nem képesek kötõdni, mosolyogni, csak saját maguk érdekli õket, nem néznek az ember szemébe. Ha ez alapján diagnosztizálnák az autizmust, sok emberre mondthatnák még, hogy autista.
Szinte minden autistánál gond van a mozgással (nem feltünõ, csak kicsit ügyetlenebbek, de közben meg némelyik mégis mint a majom, ...). Nem tudom, van-e olyan tünet, aminek az ellenkezõje nem ugyanannyira jellemzõ (lásd utánzás).
2002.07.20 21:48
F E L H Í V Á S
Tisztelt Szülõk, Szakemberek!
A Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. a magyarországi autista szervezetek és szakemberek közremûködésével Autista Napot tart a Nemzeti Filmpalotában 2002. szeptember 13-án délelõtt 10 órától délután 4 óráig.
Ezen a napon lesz Bánki Róza - Borzák Tibor: Nappali álmodozók címû könyvének a bemutatója.
A bemutatón szakmai beszélgetésre várjuk a magyarországi szakértõket.
A könyvbemutató jó alkalmat teremt arra, hogy a
nagyközönséghez is eljussanak olyan rajzok, festmények, fotók, szobrok, szõttesek, kerámiák, amelyeket autisták készítettek.
Ezért arra kérünk minden érintettet, hogy ha kedvük és lehetõségük van, küldjék el hozzátartozóik, gondozottaik munkáit, hogy kiállíthassuk azokat!
A kiállításra szánt mûveket a kiadóba kérjük eljuttatni 2002. augusztus 23-ig.
Kérjük, hogy a szerzõk, alkotók nevét, életkorát esetleg egy pár Önök által fontosnak tartott információt mellékeljenek a mûvekhez!
A kiadó címe:
Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. II.em. 1227-es szoba
***
a Nemzeti Filmszínház az az Uránia, és Budapesten van a Rákóczi úton.
Tisztelt Szülõk, Szakemberek!
A Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. a magyarországi autista szervezetek és szakemberek közremûködésével Autista Napot tart a Nemzeti Filmpalotában 2002. szeptember 13-án délelõtt 10 órától délután 4 óráig.
Ezen a napon lesz Bánki Róza - Borzák Tibor: Nappali álmodozók címû könyvének a bemutatója.
A bemutatón szakmai beszélgetésre várjuk a magyarországi szakértõket.
A könyvbemutató jó alkalmat teremt arra, hogy a
nagyközönséghez is eljussanak olyan rajzok, festmények, fotók, szobrok, szõttesek, kerámiák, amelyeket autisták készítettek.
Ezért arra kérünk minden érintettet, hogy ha kedvük és lehetõségük van, küldjék el hozzátartozóik, gondozottaik munkáit, hogy kiállíthassuk azokat!
A kiállításra szánt mûveket a kiadóba kérjük eljuttatni 2002. augusztus 23-ig.
Kérjük, hogy a szerzõk, alkotók nevét, életkorát esetleg egy pár Önök által fontosnak tartott információt mellékeljenek a mûvekhez!
A kiadó címe:
Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. II.em. 1227-es szoba
***
a Nemzeti Filmszínház az az Uránia, és Budapesten van a Rákóczi úton.
2002.08.28 19:37
Kosz Rainman az informaiciot!
Nagyon szivesen elolvasnam a cikket,de mivel kulfoldon elek,erdeklodnek,hogy van-e web-oldal,ahol megtalalom?
Probaltam beirni www.tina.hu-t de nem jon ra semmi.
Ha tudsz segiteni elore is kosz!
Udv Mindenkinek!
Nagyon szivesen elolvasnam a cikket,de mivel kulfoldon elek,erdeklodnek,hogy van-e web-oldal,ahol megtalalom?
Probaltam beirni www.tina.hu-t de nem jon ra semmi.
Ha tudsz segiteni elore is kosz!
Udv Mindenkinek!
2002.09.02 06:34
Sziasztok!
9-én kezdjük az ovit. :-)
Nagyon izgulok! Voltam a gyógypedagógusnál. Úgy gondolom, nagyon elégedett lehetek. (Csak a gyakorlatban is minden így mûködjön!) Ideadta az Autizmus Kutatócsoport címét, kért, hogy kérjek tõlük idõpontot. Ha minden igaz, ma kapják meg a levelem. Állítólag min. fél év, mire sorra kerülünk. Nem baj, örülök ennek a kis lépésnek is, várunk.
Sajnos a kromoszómavizsgálatot meg kell ismételni :-( , 10-én megyünk Szegedre.
Lemon!
Sajnos elveszett a gépemrõl mindnen, levelek, képek, címek, minden. Nagyon szomorú vagyok ez miatt, próbáltam írni Neked, sajnos nem sikerült. Remélem, olvasod ezt a topicot, kérlek szépen, küldj egy levelet. Addig is figyellek a Messengeren, hátha.
Üdv mindenkinek, sziasztok: kisandi.
9-én kezdjük az ovit. :-)
Nagyon izgulok! Voltam a gyógypedagógusnál. Úgy gondolom, nagyon elégedett lehetek. (Csak a gyakorlatban is minden így mûködjön!) Ideadta az Autizmus Kutatócsoport címét, kért, hogy kérjek tõlük idõpontot. Ha minden igaz, ma kapják meg a levelem. Állítólag min. fél év, mire sorra kerülünk. Nem baj, örülök ennek a kis lépésnek is, várunk.
Sajnos a kromoszómavizsgálatot meg kell ismételni :-( , 10-én megyünk Szegedre.
Lemon!
Sajnos elveszett a gépemrõl mindnen, levelek, képek, címek, minden. Nagyon szomorú vagyok ez miatt, próbáltam írni Neked, sajnos nem sikerült. Remélem, olvasod ezt a topicot, kérlek szépen, küldj egy levelet. Addig is figyellek a Messengeren, hátha.
Üdv mindenkinek, sziasztok: kisandi.
2002.09.11 16:17
Sziasztok!
Itt vagyok ismét, megkísérelek életet lehelni ebbe a topicba. :-)
Túl vagyunk az elsõ óvodai napon, sõt, azóta már a másodikon is. Dominiknak nagyon tetszett az ovi, igaz, egyedül játszott, nem kapcsolódott be a közös foglalkozásokba, de szemmel láthatóan nagyon jól érezte magát, annyira, hogy nem akart hazajönni.
Meglátogattuk a gyógypedagógust is, nála is nagyon szeretett lenni, onnan is olyan nehezen jött el. Gondolom, hogy ez azért jó.
Voltunk Szegeden is. Most már csak abban bízom, hogy végre meg tudják csinálni a vizsgálatot, és annak jó lesz az erdménye.
Elküldtem az Autizmus Kutatócsoportnak a speciális vizsgálat kérelmét, kaptunk tõlük egy hosszú kérdõívet. Most ezen dolgozunk, hogy mielõbb vissza tudjam nekik küldeni. Idõpontot csak ez után fogunk kapni tõlük. Amennyire én tudom, nagyon sokat kell várni.
Legyen mára ennyi.
Sziasztok: kisandi.
Itt vagyok ismét, megkísérelek életet lehelni ebbe a topicba. :-)
Túl vagyunk az elsõ óvodai napon, sõt, azóta már a másodikon is. Dominiknak nagyon tetszett az ovi, igaz, egyedül játszott, nem kapcsolódott be a közös foglalkozásokba, de szemmel láthatóan nagyon jól érezte magát, annyira, hogy nem akart hazajönni.
Meglátogattuk a gyógypedagógust is, nála is nagyon szeretett lenni, onnan is olyan nehezen jött el. Gondolom, hogy ez azért jó.
Voltunk Szegeden is. Most már csak abban bízom, hogy végre meg tudják csinálni a vizsgálatot, és annak jó lesz az erdménye.
Elküldtem az Autizmus Kutatócsoportnak a speciális vizsgálat kérelmét, kaptunk tõlük egy hosszú kérdõívet. Most ezen dolgozunk, hogy mielõbb vissza tudjam nekik küldeni. Idõpontot csak ez után fogunk kapni tõlük. Amennyire én tudom, nagyon sokat kell várni.
Legyen mára ennyi.
Sziasztok: kisandi.
2002.10.24 21:05
KÜLÖNÖS GYEREKEK - KALAUZ AZ ASPERGER SZINDRÓMÁRÓL
SZÜLÕKNEK ÉS NEVELÕKNEK
ATTWOOD, TONY
[url=http://www.libri.hu/cgi-bin/libri/htmlos.cgi/0386.8.2011887683342168931" TARGET="_top]http://www.libri.hu/cgi-bin/libri/htmlos.cgi/0386.8.2011887683342168931[/url]
SZÜLÕKNEK ÉS NEVELÕKNEK
ATTWOOD, TONY
[url=http://www.libri.hu/cgi-bin/libri/htmlos.cgi/0386.8.2011887683342168931" TARGET="_top]http://www.libri.hu/cgi-bin/libri/htmlos.cgi/0386.8.2011887683342168931[/url]
2003.01.17 06:31
Jótékonysági est az autista gyermekekért
Az autista, autisztikus és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok segítésével foglalkozó Flóra Alapítvány jótékonysági estet rendez január 24-én 19.30-tól a Danubius Grand Hotelben, melyre szeretettel meghív mindenkit, aki segíteni szeretne a beteg gyerekeken.
A jótékonysági est résztvevõi megismerkedhetnek a Flóra Alapítvány munkájával és az általuk alkalmazott Bánffy módszerrel, majd egy kellemes vacsora után Kokas Katalin, Kelemen Balázs hegedûmûvészek, valamint világbajnok táncmûvészek produkciót tekinthetik meg. Az est háziasszonyai Barabás Éva és Kõbán Rita lesznek. A belépõ ajánlott ára 15 ezer forint, amelyet a Flóra Alapítvány tevékenységének támogatására fordítanak.
A Flóra Alapítvány 1992-ben szülõi kezdeményezésre kezdte meg tevékenységét. Az alapítvány célja az autista, autisztikus és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok rendszeres és folyamatos fejlesztése a Bánffy módszer szerint. Ez az egyetlen hely Magyraországon, ahol Bánffy módszerrel történik a terápiás fejlesztés Dr. Bánffy Eszter engedélyével és szakmai támogatásával, akinek innsbrucki intézetében kaptak elméleti és szakmai képzést a Flóra Alapítvány szakmai vezetõi és vezetõ terapeutái. Az Alapítvány megcélozza a gyerekek fejlesztését, hosszú távon, lehetõleg véglegesen családban maradását, az alapvetõ önellátás megtanítását, a családi munkamegosztásban történõ részvételt.
További információ: Flóra Alapítvány
[url=http://www.haza.hu/florahir/" TARGET="_top]http://www.haza.hu/florahir/[/url]
Az autista, autisztikus és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok segítésével foglalkozó Flóra Alapítvány jótékonysági estet rendez január 24-én 19.30-tól a Danubius Grand Hotelben, melyre szeretettel meghív mindenkit, aki segíteni szeretne a beteg gyerekeken.
A jótékonysági est résztvevõi megismerkedhetnek a Flóra Alapítvány munkájával és az általuk alkalmazott Bánffy módszerrel, majd egy kellemes vacsora után Kokas Katalin, Kelemen Balázs hegedûmûvészek, valamint világbajnok táncmûvészek produkciót tekinthetik meg. Az est háziasszonyai Barabás Éva és Kõbán Rita lesznek. A belépõ ajánlott ára 15 ezer forint, amelyet a Flóra Alapítvány tevékenységének támogatására fordítanak.
A Flóra Alapítvány 1992-ben szülõi kezdeményezésre kezdte meg tevékenységét. Az alapítvány célja az autista, autisztikus és halmozottan sérült gyermekek és fiatalok rendszeres és folyamatos fejlesztése a Bánffy módszer szerint. Ez az egyetlen hely Magyraországon, ahol Bánffy módszerrel történik a terápiás fejlesztés Dr. Bánffy Eszter engedélyével és szakmai támogatásával, akinek innsbrucki intézetében kaptak elméleti és szakmai képzést a Flóra Alapítvány szakmai vezetõi és vezetõ terapeutái. Az Alapítvány megcélozza a gyerekek fejlesztését, hosszú távon, lehetõleg véglegesen családban maradását, az alapvetõ önellátás megtanítását, a családi munkamegosztásban történõ részvételt.
További információ: Flóra Alapítvány
[url=http://www.haza.hu/florahir/" TARGET="_top]http://www.haza.hu/florahir/[/url]
2003.01.22 21:35
MAMI, BLUE
Film egy autista kisfiúról, aki dallamokkal kommunikál.
Édesanyja (aki egyedül neveli õt), állandó örlödésének nagy
kérdése: továbbra is egyedül vagy intézetbe adja fiát.
A nehéz döntés után milyen lesz a viszony anya és fia között?
Bemutató:
Január 28-án 15:00 órakor és 19:15 órakor Budapesten a Széna téri Mamut mozi Aquincum termében.
Január 31-én 12:45 órakor a Mamut mozi Pasarét termében.
Jegyek elõadás elõtt a pénztárnál válthatók: 500,- Ft/db
Rainman
Film egy autista kisfiúról, aki dallamokkal kommunikál.
Édesanyja (aki egyedül neveli õt), állandó örlödésének nagy
kérdése: továbbra is egyedül vagy intézetbe adja fiát.
A nehéz döntés után milyen lesz a viszony anya és fia között?
Bemutató:
Január 28-án 15:00 órakor és 19:15 órakor Budapesten a Széna téri Mamut mozi Aquincum termében.
Január 31-én 12:45 órakor a Mamut mozi Pasarét termében.
Jegyek elõadás elõtt a pénztárnál válthatók: 500,- Ft/db
Rainman
2003.05.05 11:38
Sziasztok!
Most kaptam meg Rainman-tol ezt a topiccimet, s vegigolvasva sajat magunkkal talalkoztam. Az az a 2002 apr. 7-en idezett babanetes pszichologiai kerdes "tulajdonosa". Amint ti is megallapitottatok, egy semmitmondo valasszal kellett beernem (bar lehet, hogy latatlanban nem szivesen uzennek ilyen diagnozist), igy aztan egy 3/4 evre ismet leallt a folyamat, amit hajtottam, hogy a gyerekrol kideritsenek valami hasznalhatot. Aztan veletlenul ertesultem a Vadaskert Gyermepszichiatriai Klinikarol (mindenkinek ajanlom). A bejelentkezes utan 1 hettel mar kaptunk idopontot, ra 1 honapra mar be is vonulhatott a gyerek 2 hetes bentlako megfigyelesre(Ha csak bejaros lett volna, azkkor az mar 2 het mulva esedekes lehetett volna, tehat nem kell eveket varni.), ugyanis itt van lehetoseg ilyenre is. A bejaros megfigyeles 9-15 oraig tart minden nap, 1 vagy 2 hetig. Az iskolasok ott is tanulnak.
Nagyon rendesek es kedvesek a gyerekekkel.
Bennunket Prekop Csilla gyogypedagogus segit, miutan diagnozstizaltak az asperger-szindromat. (Amikor a babanetre irtam, akkor valaki jelentkezett a szerkesztonel, hogy az o gyerekere ismer az enyemben. Vera, te voltal az? A szerkeszto megadta a cimet, irtam is az anyukanak, de nem valaszolt.Akkor lekerestem a netrol az aspergert, s vilagosan latszott a parhuzam. ) Amikor megmondtak a problemat (eloszor koruljarva, majd amikor felszolitottam oket, mondjak mar ki a szindromat, akkor neven nevezve), hulyen hangzik, de megnyugodtam. Vegre van egy vilagos irany, amiben haladnunk kell, hogy javulast erjunk el, mert a tavalyi allapothoz kepest sokat romlott a gyerek. Az iskolaban mar nincs maradasa, nem akar jarni, mert folyamatosan csufoljak, bantjak, kihasznaljak. Mindenfele ronda leveleket irogatnak neki, magnora fel is vette, hogyan beszelnek vele.Sajna az ofo letorolte, igy nem hallhattam.
Most 2 hetente jar a korhazba a tobbi ilyen problemaju gyerekkel, a szuloknek meg havomnta van talalkozo. Amikor diagnosztizaltak minket, akkor rogton a hetvegen egy 3 napos osszeroffenes volt az erintett szulok kozott.
Azota bujom a szakirodalmat, benne vagyok az alfos levlistaban is. A gyerek is nyugodtabb, mert jobban ertjuk a dolgait. Szerintem most mar egyenesben vagyunk a kezelessel. Az mar egy nehezebb ugy, hogy az iskolat hogyan oldjuk meg.
Kati
Most kaptam meg Rainman-tol ezt a topiccimet, s vegigolvasva sajat magunkkal talalkoztam. Az az a 2002 apr. 7-en idezett babanetes pszichologiai kerdes "tulajdonosa". Amint ti is megallapitottatok, egy semmitmondo valasszal kellett beernem (bar lehet, hogy latatlanban nem szivesen uzennek ilyen diagnozist), igy aztan egy 3/4 evre ismet leallt a folyamat, amit hajtottam, hogy a gyerekrol kideritsenek valami hasznalhatot. Aztan veletlenul ertesultem a Vadaskert Gyermepszichiatriai Klinikarol (mindenkinek ajanlom). A bejelentkezes utan 1 hettel mar kaptunk idopontot, ra 1 honapra mar be is vonulhatott a gyerek 2 hetes bentlako megfigyelesre(Ha csak bejaros lett volna, azkkor az mar 2 het mulva esedekes lehetett volna, tehat nem kell eveket varni.), ugyanis itt van lehetoseg ilyenre is. A bejaros megfigyeles 9-15 oraig tart minden nap, 1 vagy 2 hetig. Az iskolasok ott is tanulnak.
Nagyon rendesek es kedvesek a gyerekekkel.
Bennunket Prekop Csilla gyogypedagogus segit, miutan diagnozstizaltak az asperger-szindromat. (Amikor a babanetre irtam, akkor valaki jelentkezett a szerkesztonel, hogy az o gyerekere ismer az enyemben. Vera, te voltal az? A szerkeszto megadta a cimet, irtam is az anyukanak, de nem valaszolt.Akkor lekerestem a netrol az aspergert, s vilagosan latszott a parhuzam. ) Amikor megmondtak a problemat (eloszor koruljarva, majd amikor felszolitottam oket, mondjak mar ki a szindromat, akkor neven nevezve), hulyen hangzik, de megnyugodtam. Vegre van egy vilagos irany, amiben haladnunk kell, hogy javulast erjunk el, mert a tavalyi allapothoz kepest sokat romlott a gyerek. Az iskolaban mar nincs maradasa, nem akar jarni, mert folyamatosan csufoljak, bantjak, kihasznaljak. Mindenfele ronda leveleket irogatnak neki, magnora fel is vette, hogyan beszelnek vele.Sajna az ofo letorolte, igy nem hallhattam.
Most 2 hetente jar a korhazba a tobbi ilyen problemaju gyerekkel, a szuloknek meg havomnta van talalkozo. Amikor diagnosztizaltak minket, akkor rogton a hetvegen egy 3 napos osszeroffenes volt az erintett szulok kozott.
Azota bujom a szakirodalmat, benne vagyok az alfos levlistaban is. A gyerek is nyugodtabb, mert jobban ertjuk a dolgait. Szerintem most mar egyenesben vagyunk a kezelessel. Az mar egy nehezebb ugy, hogy az iskolat hogyan oldjuk meg.
Kati
2003.05.06 22:48
Sziasztok!
Régen voltam itt, látom, zajlik azért az élet.
Nekem konkrét kérdésem lenne, illetve inkább tapasztalatokra vagyok kíváncsi.
A Kutatócsoportnál van VÉGRE minden papírunk, amit csak kértek, így most várom az idõpontot.
Aki már járt náluk, az írjon nekem, ha nem lenne ngy kérés.
Elõre is köszönöm!
kisandi
Régen voltam itt, látom, zajlik azért az élet.
Nekem konkrét kérdésem lenne, illetve inkább tapasztalatokra vagyok kíváncsi.
A Kutatócsoportnál van VÉGRE minden papírunk, amit csak kértek, így most várom az idõpontot.
Aki már járt náluk, az írjon nekem, ha nem lenne ngy kérés.
Elõre is köszönöm!
kisandi
2003.05.06 22:56
Sziasztok!
Régen voltam itt, látom, zajlik azért az élet.
Nekem konkrét kérdésem lenne, illetve inkább tapasztalatokra vagyok kíváncsi.
A Kutatócsoportnál van VÉGRE minden papírunk, amit csak kértek, így most várom az idõpontot.
Aki már járt náluk, az írjon nekem, ha nem lenne ngy kérés.
Elõre is köszönöm!
kisandi
Régen voltam itt, látom, zajlik azért az élet.
Nekem konkrét kérdésem lenne, illetve inkább tapasztalatokra vagyok kíváncsi.
A Kutatócsoportnál van VÉGRE minden papírunk, amit csak kértek, így most várom az idõpontot.
Aki már járt náluk, az írjon nekem, ha nem lenne ngy kérés.
Elõre is köszönöm!
kisandi
2003.05.11 06:10
Sziasztok!
Egy ismerosömtol
tudtam meg, hogy lehet képet fölrakni a babanetre, szerettem volna
megpróbálni, de mint ahogyan azt a mellékelt ábra is mutatja, nem jártam
sikerrel, sajnos nem a megfelelo formátummal próbálkoztam, de ha lesz több
idom, majd helyrehozom ezt a dolgot.
Kati!
Amit a Vadaskertrol írtál, nagyon tetszett. Hol van ez az intézet?
Az, hogy a kimondott diagnózis megnyugtatott, egyáltalán nem hülyeség, én
ugyanígy voltam ezzel, bár meg is ilyedtem eloször, hiszen gozöm nem volt,
az autizmus mi fán terem, hirtelen rengeteg gondolat kezdett kavarogni a
fejemben, és kellett ido, mire ezek a gondolatok szépen leülepedtek, a
helyükre kerültek, persze ebben nagy része volt annak is, hogy olvasgattam,
kutattam a témában, így lett egy képem, amit viszont a mai napig csiszolok,
élesítek. Amikor azt gondolom, hogy én már mindent tudok, akkor kell
rádöbbennem, hogy jönnek újabb és újabb meglepetések, és bizony a gyakorlat
itt is, mint mindenhol, más, mint az elmélet, legalábbis olyan értelemben,
hogy kevés az, amit olvasok, ha nem tapasztalom, nem látom a valóságban is.
(Könyvbol biciklizni tanulni...)
Jó azért tudni, mi lehet a kisfiammal. Bár már
"papírunk van róla", hogy autista, és elmondta a pszihiáter- neurológus,
akihez járunk, hogy jól funkcionáló, de mint ahogyan azt Keke is írta, én
sem látom a különbséget az Asperger és az Autizmus között, talán tényleg
csak az, hogy az Aspergeresek beszélnek? Minden Aspergeres beszél? Más
különbség nincs? Akkor a jól, vagy magasan funkcionáló autista nem
Aspergeres-e vajon? Bennem olyan régen motoszkál a gondolat, hogy Domcsi
nem-e Aspergeres, de én ehhez nem értek. Vagy az Asperger szindróma az
autizmus egy "fajtája"? Na, hát ezért várom én annyira a Kutatócsoport
vizsgálatát, nagyon kíváncsi vagyok, ok mit mondanak. Valahogy jobb az, ha az
ember legalább tudja, mi a helyzet. Ezért mondják, hogy a bizonytalannál még
a rossz is jobb.
Sajnálom, amit a suliról írtál. És foleg az dühített fel, hogy még az
osztályfonöke sem áll mellé. Iszonyú lehet így suliba járni. Nagyon szorítok
ám Nektek, hogy egyenesbe jöjjenek a dolgok!!! :-)
Rossz ez a tudatlanság. Az emberek tudatlansága. Én pénteken voltam orvosnál a
két kicsivel, illetve csak Dominikot vittem, de hát a kicsit is vinnem
kellett, mert a férjem dolgozott. Egy rémálom volt, amíg a tömegben
várakoztunk. Látom a rosszalló tekinteteket a kisfiam furcsa dolgai miatt,
aztán van, aki nem is rejti véka alá a véleményét, neveletlennek titulálja a
gyereket, pedig sokkal inkább mondható neveletlenségnek az, amikor valaki,
még ha igaza is van, nem tudja befogni a száját. És nehéz ilyenkor
diplomatikusnak lenni, mert megbántani senkit nem szeretnék, de hogy minket
se bántson senki. Ilyenkor szeretnék lemenni a térképrol a gyerekekkel, és
fütyülni mindenkire. Mivel ezt nem tudom megtenni, inkább nem megyek sehova.
Viszont van olyan napom is, amikor minden lepereg, és mint egy szuron, csak
a mosolygós dolgok jönnek be. Csak ehhez nagyon sok ero és türelem kell, és
az, hogy legyen alkalom olykor kiereszteni a gozt. De biztosan ismeros ez
Neked.
Legyen mára ennyi, elnézést, ha hosszúra sikerült.
Szeretettel üdvözlök mindenkit, legyen nagyon szép napotok!
kisandi
Egy ismerosömtol
tudtam meg, hogy lehet képet fölrakni a babanetre, szerettem volna
megpróbálni, de mint ahogyan azt a mellékelt ábra is mutatja, nem jártam
sikerrel, sajnos nem a megfelelo formátummal próbálkoztam, de ha lesz több
idom, majd helyrehozom ezt a dolgot.
Kati!
Amit a Vadaskertrol írtál, nagyon tetszett. Hol van ez az intézet?
Az, hogy a kimondott diagnózis megnyugtatott, egyáltalán nem hülyeség, én
ugyanígy voltam ezzel, bár meg is ilyedtem eloször, hiszen gozöm nem volt,
az autizmus mi fán terem, hirtelen rengeteg gondolat kezdett kavarogni a
fejemben, és kellett ido, mire ezek a gondolatok szépen leülepedtek, a
helyükre kerültek, persze ebben nagy része volt annak is, hogy olvasgattam,
kutattam a témában, így lett egy képem, amit viszont a mai napig csiszolok,
élesítek. Amikor azt gondolom, hogy én már mindent tudok, akkor kell
rádöbbennem, hogy jönnek újabb és újabb meglepetések, és bizony a gyakorlat
itt is, mint mindenhol, más, mint az elmélet, legalábbis olyan értelemben,
hogy kevés az, amit olvasok, ha nem tapasztalom, nem látom a valóságban is.
(Könyvbol biciklizni tanulni...)
Jó azért tudni, mi lehet a kisfiammal. Bár már
"papírunk van róla", hogy autista, és elmondta a pszihiáter- neurológus,
akihez járunk, hogy jól funkcionáló, de mint ahogyan azt Keke is írta, én
sem látom a különbséget az Asperger és az Autizmus között, talán tényleg
csak az, hogy az Aspergeresek beszélnek? Minden Aspergeres beszél? Más
különbség nincs? Akkor a jól, vagy magasan funkcionáló autista nem
Aspergeres-e vajon? Bennem olyan régen motoszkál a gondolat, hogy Domcsi
nem-e Aspergeres, de én ehhez nem értek. Vagy az Asperger szindróma az
autizmus egy "fajtája"? Na, hát ezért várom én annyira a Kutatócsoport
vizsgálatát, nagyon kíváncsi vagyok, ok mit mondanak. Valahogy jobb az, ha az
ember legalább tudja, mi a helyzet. Ezért mondják, hogy a bizonytalannál még
a rossz is jobb.
Sajnálom, amit a suliról írtál. És foleg az dühített fel, hogy még az
osztályfonöke sem áll mellé. Iszonyú lehet így suliba járni. Nagyon szorítok
ám Nektek, hogy egyenesbe jöjjenek a dolgok!!! :-)
Rossz ez a tudatlanság. Az emberek tudatlansága. Én pénteken voltam orvosnál a
két kicsivel, illetve csak Dominikot vittem, de hát a kicsit is vinnem
kellett, mert a férjem dolgozott. Egy rémálom volt, amíg a tömegben
várakoztunk. Látom a rosszalló tekinteteket a kisfiam furcsa dolgai miatt,
aztán van, aki nem is rejti véka alá a véleményét, neveletlennek titulálja a
gyereket, pedig sokkal inkább mondható neveletlenségnek az, amikor valaki,
még ha igaza is van, nem tudja befogni a száját. És nehéz ilyenkor
diplomatikusnak lenni, mert megbántani senkit nem szeretnék, de hogy minket
se bántson senki. Ilyenkor szeretnék lemenni a térképrol a gyerekekkel, és
fütyülni mindenkire. Mivel ezt nem tudom megtenni, inkább nem megyek sehova.
Viszont van olyan napom is, amikor minden lepereg, és mint egy szuron, csak
a mosolygós dolgok jönnek be. Csak ehhez nagyon sok ero és türelem kell, és
az, hogy legyen alkalom olykor kiereszteni a gozt. De biztosan ismeros ez
Neked.
Legyen mára ennyi, elnézést, ha hosszúra sikerült.
Szeretettel üdvözlök mindenkit, legyen nagyon szép napotok!
kisandi
2003.05.11 09:33
Szia Andi!
Lehetséges, sokkal hamarabb kaptok idõpontot, mint amit mondanak. Nem elõször fordulna elõ.
Amikor odamentek, kaptok egy külön szobát, addig, míg sorra nem kerültök. Nekünk nem maradt meg itt a gyerek, így az udvaron voltunk vele. De a szobában minden van, ágy, asztal, szekrény, azt hiszem arra is szolgál, ha messzirõl jön a család, ott tud aludni.
Aztán a vizsgálat során felveszik majd videóra a gyereket és titeket. Egy olyan szobában fogják vizsgálni, ahol sok inger lesz, sok vizuális inger, sok olyan játék, amivel elõ lehet hozni az önstimuláló dolgait.
Mi már régen voltunk, akkor egy pszicháter beszélgetett velünk, egy gyógypedagógus pedig a gyerekkel játszott, és még volt valaki, de õ azt hiszem gyógypedagógus hallgató lehetett talán.
Nekünk elég volt egy alkalom, utána visszamehettünk a külön szobába. És itt lenn (az alagsorban volt) mondták meg a diagnózist.
Még egyszer kaptunk egy kontroll idõpontot, ahol kérdezhettünk. Miután õk sem képesek mindenkit ellátni, ezért ez nem túl sok. Nekik sincs se emberük, se kapacitásuk, se pénzük.
Elég hülye a bürokrácia, mert ha egy gyerek jár valahova, az az intézmény veheti fel rá a pénzt, függetlenül attól, hogy nyújt-e speciális ellátást a gyereknek, vagy sem. És a Kutatónak is van nem egy olyan gyereke, akivel emiatt ingyen foglalkoznak, semmi pénzt nem kapnak rájuk, mert bár õk fejlesztik speciálisan, de nem hozzájuk jár, tehát nekik nem jár érte pénz.
Most van különben náluk egy tanfolyam szülõknek, és elõször azt hittem, nem tudnak újat mondani, de sok eddigi részlet helyrekerült és remélhetõleg még fog. Két és fél éve van diagnózisunk, azóta ez az elsõ szülõtanfolyam. Ez az elsõ, hogy olyan emberek segítenek, akik értenek is hozzá. És ez se ingyenes.
Az asperger és a beszéd. Ez azért érdekes, mert tudok olyan beszélõ gyereket, akivel sokkal nehezebb kommunikálni, mint a sajátommal. Pl. az enyém ha akar valamit, odafordul hozzám, rám néz, és mondja, amit már hangokkal, szótagokkal (néha szóval) tud. És láttam egy másik, már idõsebb kisfiút, aki ugyanez volt, mutogatta a képeit, elõször életemben fájt látni, mert akart mondani valamit, de mi nem értettük, mit.
Különben tényleg van egy új könyv, ezt is csak most láttam, (hallani már hallottam róla, de nem tudtam, ez rendes könyv, és nem füzet), Túlélési kalauz szülõknek. Ebben van szó a kézharapásról is, és sok mindenrõl.
Lehetséges, sokkal hamarabb kaptok idõpontot, mint amit mondanak. Nem elõször fordulna elõ.
Amikor odamentek, kaptok egy külön szobát, addig, míg sorra nem kerültök. Nekünk nem maradt meg itt a gyerek, így az udvaron voltunk vele. De a szobában minden van, ágy, asztal, szekrény, azt hiszem arra is szolgál, ha messzirõl jön a család, ott tud aludni.
Aztán a vizsgálat során felveszik majd videóra a gyereket és titeket. Egy olyan szobában fogják vizsgálni, ahol sok inger lesz, sok vizuális inger, sok olyan játék, amivel elõ lehet hozni az önstimuláló dolgait.
Mi már régen voltunk, akkor egy pszicháter beszélgetett velünk, egy gyógypedagógus pedig a gyerekkel játszott, és még volt valaki, de õ azt hiszem gyógypedagógus hallgató lehetett talán.
Nekünk elég volt egy alkalom, utána visszamehettünk a külön szobába. És itt lenn (az alagsorban volt) mondták meg a diagnózist.
Még egyszer kaptunk egy kontroll idõpontot, ahol kérdezhettünk. Miután õk sem képesek mindenkit ellátni, ezért ez nem túl sok. Nekik sincs se emberük, se kapacitásuk, se pénzük.
Elég hülye a bürokrácia, mert ha egy gyerek jár valahova, az az intézmény veheti fel rá a pénzt, függetlenül attól, hogy nyújt-e speciális ellátást a gyereknek, vagy sem. És a Kutatónak is van nem egy olyan gyereke, akivel emiatt ingyen foglalkoznak, semmi pénzt nem kapnak rájuk, mert bár õk fejlesztik speciálisan, de nem hozzájuk jár, tehát nekik nem jár érte pénz.
Most van különben náluk egy tanfolyam szülõknek, és elõször azt hittem, nem tudnak újat mondani, de sok eddigi részlet helyrekerült és remélhetõleg még fog. Két és fél éve van diagnózisunk, azóta ez az elsõ szülõtanfolyam. Ez az elsõ, hogy olyan emberek segítenek, akik értenek is hozzá. És ez se ingyenes.
Az asperger és a beszéd. Ez azért érdekes, mert tudok olyan beszélõ gyereket, akivel sokkal nehezebb kommunikálni, mint a sajátommal. Pl. az enyém ha akar valamit, odafordul hozzám, rám néz, és mondja, amit már hangokkal, szótagokkal (néha szóval) tud. És láttam egy másik, már idõsebb kisfiút, aki ugyanez volt, mutogatta a képeit, elõször életemben fájt látni, mert akart mondani valamit, de mi nem értettük, mit.
Különben tényleg van egy új könyv, ezt is csak most láttam, (hallani már hallottam róla, de nem tudtam, ez rendes könyv, és nem füzet), Túlélési kalauz szülõknek. Ebben van szó a kézharapásról is, és sok mindenrõl.
2003.05.11 10:42
Elírtam a címet.
Életmentõ kézikönyv szülõknek.
Gondolkodtam, ezeket valahova leírjam-é, és ha igen, hova.
Egyik,
már a Kutatócsoport szerint is 0,5% körüli az elõfordulás.
Másik, hogy a 70% helyett ma már azt becsülik, csak 10-25% párosul értelmi fogyatékossággal is.
A harmadik, (és ebben itthon állítólag nagy viták vannak) jó-e a korai diagnózis, kell-e. Én azt vettem le, igen kell a korai de nem öncélú diagnózis. Én is így gondolom.
Itt (néha saját gondolataim is beleszövöm) szó volt arról, amikor egy gyermekrõl felmerül, autista. Ma már az emberek többsége hallott az autizmusról, látott a médiában riportot, esetleg van a környezetében is autista gyerek. És nem hasonlít az õvére, ez az elsõ. Aztán hogy mindenki mást mond, ahány szakember, annyiféle diagnózis, errõl is szó volt, és (ez saját gondolat), ez mennyire elbizonytalanítja, és egyben a tagadásban segíti a szülõt.
Nagyon nagy eredményeket lehet ma már elérni. (ezt is õk mondták). És azt hiszem ez a lényeg.
A biológiai részen nem volt nagy hangsúly, de jóformán már alig van náluk orvos, a többség gyógypedagógus, pszichológus.
Ami még tetszett, ez a valóságtól való visszahúzódás, gyakran írják le valahogy így magyarázva az autizmust. De visszahúzódhat-e a valóságtól az, akinek gõze sincs a valóságról?
Azaz, még mennyire él ma is a kötödés probléma, a pszichés meghatározás az autizmusban, és ez már a saját véleményem, erre mennyi terápia épít még mindig.
Mutattak tesztelést, azaz egy teljesen normálisnak tûnõ gyereknél hol bukik ki, köze van az autizmushoz. Tudatelmélet tesztek. Tervezési problémák, stb...
Életmentõ kézikönyv szülõknek.
Gondolkodtam, ezeket valahova leírjam-é, és ha igen, hova.
Egyik,
már a Kutatócsoport szerint is 0,5% körüli az elõfordulás.
Másik, hogy a 70% helyett ma már azt becsülik, csak 10-25% párosul értelmi fogyatékossággal is.
A harmadik, (és ebben itthon állítólag nagy viták vannak) jó-e a korai diagnózis, kell-e. Én azt vettem le, igen kell a korai de nem öncélú diagnózis. Én is így gondolom.
Itt (néha saját gondolataim is beleszövöm) szó volt arról, amikor egy gyermekrõl felmerül, autista. Ma már az emberek többsége hallott az autizmusról, látott a médiában riportot, esetleg van a környezetében is autista gyerek. És nem hasonlít az õvére, ez az elsõ. Aztán hogy mindenki mást mond, ahány szakember, annyiféle diagnózis, errõl is szó volt, és (ez saját gondolat), ez mennyire elbizonytalanítja, és egyben a tagadásban segíti a szülõt.
Nagyon nagy eredményeket lehet ma már elérni. (ezt is õk mondták). És azt hiszem ez a lényeg.
A biológiai részen nem volt nagy hangsúly, de jóformán már alig van náluk orvos, a többség gyógypedagógus, pszichológus.
Ami még tetszett, ez a valóságtól való visszahúzódás, gyakran írják le valahogy így magyarázva az autizmust. De visszahúzódhat-e a valóságtól az, akinek gõze sincs a valóságról?
Azaz, még mennyire él ma is a kötödés probléma, a pszichés meghatározás az autizmusban, és ez már a saját véleményem, erre mennyi terápia épít még mindig.
Mutattak tesztelést, azaz egy teljesen normálisnak tûnõ gyereknél hol bukik ki, köze van az autizmushoz. Tudatelmélet tesztek. Tervezési problémák, stb...
2003.05.11 17:48
Sziasztok, szia Andi!
Mi a Vadaskertben kaptuk meg a diagnozist, oda is jarunk. Prekop Csillat tudom nagyon ajanlani, o foglalkozik az aspergeresekkel. Most 2 csoport van, a kicsik 5-6 evig, s a nagyobbak.
A Huvosvolgyi ut 116-ban van. Tel. 392-1400. P. Cs. kozvetlen szama 302-3027.
Szerintem jelentkezzetek be, 1 het kb az idopont, elviszitek a papirokat, s lehet, hogy egy rovidebb vizsgalat utan megkapjatok a diagnozist. Nem veszitetek semmit, ha itt is jartok. Aztan be lehet kerulni a csoportba, ami nagyon hasznos. Most majus 23-an megyunk legkozelebb. A gyerekek meg 2 hetente csutortokon vannak ott 2 orat egyutt. szeretik.
Egyebkent nagyon rendesek itt, a gyerekek mindig kapnak uzsonnat, szeretik oket _ van tobb orvos veluk, gyogyped. es felugyelo. Amikor a csaladi hetvege volt, akkor a gyerekek foztek az ebedet a szuloknek stb. Szoval emberkozpontu a dolog, nem a hagyomanyos egeszsegugyi ellatas. Es raadasul ingyenes!
Amikor azt gondolom, hogy én már mindent tudok, akkor kell
rádöbbennem, hogy jönnek újabb és újabb meglepetések, és bizony a gyakorlat
itt is, mint mindenhol, más, mint az elmélet.
En is igy vagyok, minden nap mas van, amihez alakalmazkodni kell. A szakirodalom max. utmutatast ad a felismereshez, meg rahangol a lelkukre. A csaldterapiaban aza jo, hogy hallunk helyzeteket, s megoldasokat.Meg az ember orul, hogy mondjuk mar min van tul. S kiderul, hogy masnak esetleg rosszabb.
Vagy az Asperger szindróma az
autizmus egy "fajtája"?
Igen, ugy mondjak, hogy az egyik spektruma. Az egyik vegen van a kanneri -sulyos- autizmus, a masikon az aspergeri autizmus. Aztan mindenki mashol helyezkedik el ezen a vonalon. Az aspergeriben is van nagy kulonbseg. Aztan van, aki autikent indul, de novekedve aspergerre szelidul.Aztan van, aki csak ugy beleesik az autiba, melyen.
Mi aspik vagyunk. Neha jobb, most rosszabb. S sajna ugy latom, hogy az evek alatt egyre rosszabb. Itt a beszelgeteseken dobbenunk ra, hogy mennyit fejlodott kicsi koratol , de van, amiben az utobbi egy evben szallt ala. Pl. az autista sikitasai mostanaban nagyon gyakoriak. Kb 2 eve az osemberuvoltes ment, most sikit, ha ellenkezik. Mindennek elleall. Nehez feloldani a helyzetet.
Az elso osztalyfonoke allandoan zaklatta, hogy miert nincs baratja.Meg miert irogat szunetekben a padjaban. (Hat mert neki igy volt jo.)
Aztan l is uldozte az osztalyabol, mondvan, nem hajlando alkalmazkodni a szellemi igenyeihez. A amsik suli valamivel magasabb szinvonalu, nemet nemzetisegi, igy kicsit tobbet tanulnak, de az ofo ottmeg elharitotta a problemat, hogy nincs semmi gond az osztallyal, nem olyanok, hogy bantanak a Janit.(Ezt akkor kozolte, amikor mar bementem reklamalni, mert betortek a fejet.) Szerncsere szulni ment ez a no, s most iden masik ofo van, aki pszichologiat tanul Debrecenben. O nagyon szereti a Janit, d egoze nincs, hogyan kell kezelni. Pl. minden nap mondania kellene, hogy menjen le reggelizni, ebedelni, segiteni kellene neki a tatyojat berakni, mert mindent elfelejt, elhagy stb. Probalja a gyereket a kozossegbe bepaszirozni, de ugy, hogy az ofooran azt beszelik meg, hogy ki miert szereti ill. nem szereti a Janit. Na, ez tok rossz, mert a tobbiek azt szurik le, hogy mar megint a Jani a tema, rola kell csamcsogni. Az en gyerekem meg mit erzehet kozben? joindulatbol csinalja ezt az ofo, de nagyon rosszul.
Én tegnap voltam orvosnál a
két kicsivel, illetve csak Dominikot vittem, de hát a kicsit is vinnem
kellett, mert a férjem dolgozott. Egy rémálom volt, amíg a tömegben
várakoztunk.
Nekem a piacon befekszik a pultok ala, a boltokban a foldon fetreng, s nem tudok mit csinalni. Az orvosnal a kicsik nyugodtan varakoznak, o meg fizcereg, s allandoan arrol beszel, mior megyunk mar. Ugy mukodik, mint egy keteves.
Nekem is valtozoak a napjaim, van, hogy kiborulok rajta, mert elegem van a 10 eves harcbol, amit vele folytatok, van, hogy sikerul magamat szuggeralni, hogy hogyan tudok a leken segiteniAz a baj, hogy ez allando kuzdelem, s aki nem csinalja, el sem tudja kepzelni a 24 oras szolgalatot. (Nalunk holdkorozas is van, mindent zarni kell, kulcsot eldugni, mert volt, hogy mar a folyoson kaptuk el, mert kiment a lakasbol, volt, hogy a teraszablakba teregette az agynemujet. Az ablakai is lancozva vannak.)
Jo megbeszelni a kozos dolgokat. Valahogy meg is nyugszik az ember tole.
Kati
Mi a Vadaskertben kaptuk meg a diagnozist, oda is jarunk. Prekop Csillat tudom nagyon ajanlani, o foglalkozik az aspergeresekkel. Most 2 csoport van, a kicsik 5-6 evig, s a nagyobbak.
A Huvosvolgyi ut 116-ban van. Tel. 392-1400. P. Cs. kozvetlen szama 302-3027.
Szerintem jelentkezzetek be, 1 het kb az idopont, elviszitek a papirokat, s lehet, hogy egy rovidebb vizsgalat utan megkapjatok a diagnozist. Nem veszitetek semmit, ha itt is jartok. Aztan be lehet kerulni a csoportba, ami nagyon hasznos. Most majus 23-an megyunk legkozelebb. A gyerekek meg 2 hetente csutortokon vannak ott 2 orat egyutt. szeretik.
Egyebkent nagyon rendesek itt, a gyerekek mindig kapnak uzsonnat, szeretik oket _ van tobb orvos veluk, gyogyped. es felugyelo. Amikor a csaladi hetvege volt, akkor a gyerekek foztek az ebedet a szuloknek stb. Szoval emberkozpontu a dolog, nem a hagyomanyos egeszsegugyi ellatas. Es raadasul ingyenes!
Amikor azt gondolom, hogy én már mindent tudok, akkor kell
rádöbbennem, hogy jönnek újabb és újabb meglepetések, és bizony a gyakorlat
itt is, mint mindenhol, más, mint az elmélet.
En is igy vagyok, minden nap mas van, amihez alakalmazkodni kell. A szakirodalom max. utmutatast ad a felismereshez, meg rahangol a lelkukre. A csaldterapiaban aza jo, hogy hallunk helyzeteket, s megoldasokat.Meg az ember orul, hogy mondjuk mar min van tul. S kiderul, hogy masnak esetleg rosszabb.
Vagy az Asperger szindróma az
autizmus egy "fajtája"?
Igen, ugy mondjak, hogy az egyik spektruma. Az egyik vegen van a kanneri -sulyos- autizmus, a masikon az aspergeri autizmus. Aztan mindenki mashol helyezkedik el ezen a vonalon. Az aspergeriben is van nagy kulonbseg. Aztan van, aki autikent indul, de novekedve aspergerre szelidul.Aztan van, aki csak ugy beleesik az autiba, melyen.
Mi aspik vagyunk. Neha jobb, most rosszabb. S sajna ugy latom, hogy az evek alatt egyre rosszabb. Itt a beszelgeteseken dobbenunk ra, hogy mennyit fejlodott kicsi koratol , de van, amiben az utobbi egy evben szallt ala. Pl. az autista sikitasai mostanaban nagyon gyakoriak. Kb 2 eve az osemberuvoltes ment, most sikit, ha ellenkezik. Mindennek elleall. Nehez feloldani a helyzetet.
Az elso osztalyfonoke allandoan zaklatta, hogy miert nincs baratja.Meg miert irogat szunetekben a padjaban. (Hat mert neki igy volt jo.)
Aztan l is uldozte az osztalyabol, mondvan, nem hajlando alkalmazkodni a szellemi igenyeihez. A amsik suli valamivel magasabb szinvonalu, nemet nemzetisegi, igy kicsit tobbet tanulnak, de az ofo ottmeg elharitotta a problemat, hogy nincs semmi gond az osztallyal, nem olyanok, hogy bantanak a Janit.(Ezt akkor kozolte, amikor mar bementem reklamalni, mert betortek a fejet.) Szerncsere szulni ment ez a no, s most iden masik ofo van, aki pszichologiat tanul Debrecenben. O nagyon szereti a Janit, d egoze nincs, hogyan kell kezelni. Pl. minden nap mondania kellene, hogy menjen le reggelizni, ebedelni, segiteni kellene neki a tatyojat berakni, mert mindent elfelejt, elhagy stb. Probalja a gyereket a kozossegbe bepaszirozni, de ugy, hogy az ofooran azt beszelik meg, hogy ki miert szereti ill. nem szereti a Janit. Na, ez tok rossz, mert a tobbiek azt szurik le, hogy mar megint a Jani a tema, rola kell csamcsogni. Az en gyerekem meg mit erzehet kozben? joindulatbol csinalja ezt az ofo, de nagyon rosszul.
Én tegnap voltam orvosnál a
két kicsivel, illetve csak Dominikot vittem, de hát a kicsit is vinnem
kellett, mert a férjem dolgozott. Egy rémálom volt, amíg a tömegben
várakoztunk.
Nekem a piacon befekszik a pultok ala, a boltokban a foldon fetreng, s nem tudok mit csinalni. Az orvosnal a kicsik nyugodtan varakoznak, o meg fizcereg, s allandoan arrol beszel, mior megyunk mar. Ugy mukodik, mint egy keteves.
Nekem is valtozoak a napjaim, van, hogy kiborulok rajta, mert elegem van a 10 eves harcbol, amit vele folytatok, van, hogy sikerul magamat szuggeralni, hogy hogyan tudok a leken segiteniAz a baj, hogy ez allando kuzdelem, s aki nem csinalja, el sem tudja kepzelni a 24 oras szolgalatot. (Nalunk holdkorozas is van, mindent zarni kell, kulcsot eldugni, mert volt, hogy mar a folyoson kaptuk el, mert kiment a lakasbol, volt, hogy a teraszablakba teregette az agynemujet. Az ablakai is lancozva vannak.)
Jo megbeszelni a kozos dolgokat. Valahogy meg is nyugszik az ember tole.
Kati
2003.05.13 20:13
Sziasztok!
Sikerült! :-)
Õ az én Angyalom.
Köszönöm a gyors válaszokat, Keke, neked külön a részletes beszámolót, igen, valami ilyesmire voltam kíváncsi.
Olyan jó lenne, ha tényleg hamar ott tartanánk a vizsgálatnál, ha nem kellene sokat várni.
Kati, én ma láttam a Györgyi mami listáján, hogy a Te kisfiad már 10 éves! Én kisebbnek gondoltam. Azért az én négyéves Domcsim ha lefekszik, leül a földre, még "elmegy", tényleg egész más ha a Te fiad 10 évesen produkálja ugyanezt. Nem lehet könnyû.
Sokszor gondolok arra, vajon hogyan alakul majd a mi történetünk? Merre alakul? Azért próbálok "felkészülni" (lehet egyáltalán?) lélekben.
Most hirtelen ennyire van idõm.
Sziasztok: kisandi.
Sikerült! :-)
Õ az én Angyalom.
Köszönöm a gyors válaszokat, Keke, neked külön a részletes beszámolót, igen, valami ilyesmire voltam kíváncsi.
Olyan jó lenne, ha tényleg hamar ott tartanánk a vizsgálatnál, ha nem kellene sokat várni.
Kati, én ma láttam a Györgyi mami listáján, hogy a Te kisfiad már 10 éves! Én kisebbnek gondoltam. Azért az én négyéves Domcsim ha lefekszik, leül a földre, még "elmegy", tényleg egész más ha a Te fiad 10 évesen produkálja ugyanezt. Nem lehet könnyû.
Sokszor gondolok arra, vajon hogyan alakul majd a mi történetünk? Merre alakul? Azért próbálok "felkészülni" (lehet egyáltalán?) lélekben.
Most hirtelen ennyire van idõm.
Sziasztok: kisandi.
2003.05.14 16:03
Szia Kisandi!
Hat 10 eves koru gyereknel a "gyerekes" viselkedes latan az emberek szornyulkodnek stb. Egyebkent en ugy erzem, hogy az utobbi 1 evben rosszabbodott a helyzet. Kicsi koratol mindig azt hittuk, hogy ez az ev volt a nehezebb, aztan mindig a kovetkezo latszott annak. A suli ota meg sokkal rosszabb. Az oviban meg elvolt, ott nem is bantottak a gyerekek, kultivaltak, hogy okosabb naluk. De a suliban? Tegnap is ugy jott haza, hogy azt mondtak neki, meg nem is nezheti, ahogy jatszanak. Persze megkerdojelezem a tanari hozzaallast pl. tornaoran, amikor csak neki nics soha parja a paros gyakorlatokon, igy nem csinal semmit. (s esetleg 1-est kap orai munkara, vagy at sem oltozik mindezert, s igy kap egyest)Az osztalytarsaitol kapott tobbszor olyan cedulat, amelyben felhivtak a figyelmet ra, hogy levegonek tekintik, s o is tegye azt veluk.
Az utobbi hetekben pl. az a bizonyos autista sikitas nagyon gyakran van nala. Regebben osemberuvoltest produkalt az ellenallo helyzetekben, de most sikit. Van, hogy napjaban tobbszor is. Gondolom, az isiben a helyzet ugyanaz, nem javult a hozzaallas. Eleg nehez egyebkent belole kihuzni a dolgokat.
Visszasirom az ovodat, komolyan.
Kati
Hat 10 eves koru gyereknel a "gyerekes" viselkedes latan az emberek szornyulkodnek stb. Egyebkent en ugy erzem, hogy az utobbi 1 evben rosszabbodott a helyzet. Kicsi koratol mindig azt hittuk, hogy ez az ev volt a nehezebb, aztan mindig a kovetkezo latszott annak. A suli ota meg sokkal rosszabb. Az oviban meg elvolt, ott nem is bantottak a gyerekek, kultivaltak, hogy okosabb naluk. De a suliban? Tegnap is ugy jott haza, hogy azt mondtak neki, meg nem is nezheti, ahogy jatszanak. Persze megkerdojelezem a tanari hozzaallast pl. tornaoran, amikor csak neki nics soha parja a paros gyakorlatokon, igy nem csinal semmit. (s esetleg 1-est kap orai munkara, vagy at sem oltozik mindezert, s igy kap egyest)Az osztalytarsaitol kapott tobbszor olyan cedulat, amelyben felhivtak a figyelmet ra, hogy levegonek tekintik, s o is tegye azt veluk.
Az utobbi hetekben pl. az a bizonyos autista sikitas nagyon gyakran van nala. Regebben osemberuvoltest produkalt az ellenallo helyzetekben, de most sikit. Van, hogy napjaban tobbszor is. Gondolom, az isiben a helyzet ugyanaz, nem javult a hozzaallas. Eleg nehez egyebkent belole kihuzni a dolgokat.
Visszasirom az ovodat, komolyan.
Kati
2003.05.19 20:44
Szia Kati!
Elnézést, hogy csak most válaszolok, most is csak egy pár sor erejéig...
Írtad, hogy mindíg az adott évet tartjátok a legnehezebbnek (ha jól értelmeztem), hát... én is valahogy így érzem, bár mi még nagyon "kezdõk" vagyunk, de a problémák azért nem most kezdõdtek. De tudod, hogy van: a remény hal meg utoljára. Azért mindíg bízik az ember, hogy ezen és ezen legyünk túl, aztán biztosan könnyebb lesz.
És azt gondolom, hogy itt nemcsak évekrõl beszélhetünk, nyugodtan lebonthatjuk hónapokra, vagy akár hetekre. Mindíg van valami változás. Vagy egy új "mánia" váltja fel a régit, vagy máshogy reagál le dolgokat.
Azt gondoltam pl. amikor elkezdte harapni a kézfejét, amit egy másféle, de egyáltalán ne önagresszív viselkedés elõzött meg ("zongorázott" az arca elõtt az ujjaival), hogy ennél biztos nincs rosszabb, kellemetlenebb, csak "szokna már át" valami másra, merthogy (talán mert nem tudom hogyan), nem tudtam, tudok kezelni. Ehelyett most ott tartunk, hogy nemhogy a kézharapás maradt el, hanem inkább még hozzáadódott egy furcsa hang, amit nem tudok hasonlítani semmihez, és közben tapsol is hangosan, felváltva a harapással. Ami, lássuk be, így együtt eléggé látványos. A külsõ szemlélõbõl leginkább azt a véleményt váltja ki: "de jó kedved van, minek örülsz?", amit persze ki is mondanak, hozzá intézve a kérdést. Hát persze, hogy nem válaszol rá se hederít a kíváncsiskodóra, legtöbbször el is fordul. Nekem meg vagy van kedvem magyarázkodni, vagy nincs (ennyi "luxus" engedtessék már meg nekem is... :-) ...)
Suli: elég szomorú, amit János iskolájáról írsz. Nem tudom, nem a nevelõ, pedagógus tudna ezen dolgok ellen a legtöbbet tenni?
Persze, aláírom, hogy sok egyéb dolga is van, de azért az alapokat letehetné a diákjainak, pl. példamutatással. Odafigyeléssel.
Mi most fogunk az oviban csoportot váltani, mert amit korábban írtam, hogy milyen jó óvónõt találtunk, rég nem az a helyzet.
Az a csoport sajnos megszûnt, "átszervezték", a gyerekeket is, az óvónõket is áttették más csoportokba. Nem volt szerencsénk. Most sikerül talán változtatnunk, másik csoportba megy Dominik. Úgy gondolom (szeretném így gondolni), hogy rendben lesz minden végre. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetnél mindenképpen jobb lesz.
(Pedig mirõl is írtam föntebb..?)
Nem akarok pesszimista lenni! De a tény az tény: az ovik sem egyformák.
Én is visszasírom a régit, de nagyon bizakodom, hogy az új is jó lesz. És azt még azért hozzátesuem, hogy ide hívtak(!) bennünket, miután hallottak a problémáinkról.
kisandi
Elnézést, hogy csak most válaszolok, most is csak egy pár sor erejéig...
Írtad, hogy mindíg az adott évet tartjátok a legnehezebbnek (ha jól értelmeztem), hát... én is valahogy így érzem, bár mi még nagyon "kezdõk" vagyunk, de a problémák azért nem most kezdõdtek. De tudod, hogy van: a remény hal meg utoljára. Azért mindíg bízik az ember, hogy ezen és ezen legyünk túl, aztán biztosan könnyebb lesz.
És azt gondolom, hogy itt nemcsak évekrõl beszélhetünk, nyugodtan lebonthatjuk hónapokra, vagy akár hetekre. Mindíg van valami változás. Vagy egy új "mánia" váltja fel a régit, vagy máshogy reagál le dolgokat.
Azt gondoltam pl. amikor elkezdte harapni a kézfejét, amit egy másféle, de egyáltalán ne önagresszív viselkedés elõzött meg ("zongorázott" az arca elõtt az ujjaival), hogy ennél biztos nincs rosszabb, kellemetlenebb, csak "szokna már át" valami másra, merthogy (talán mert nem tudom hogyan), nem tudtam, tudok kezelni. Ehelyett most ott tartunk, hogy nemhogy a kézharapás maradt el, hanem inkább még hozzáadódott egy furcsa hang, amit nem tudok hasonlítani semmihez, és közben tapsol is hangosan, felváltva a harapással. Ami, lássuk be, így együtt eléggé látványos. A külsõ szemlélõbõl leginkább azt a véleményt váltja ki: "de jó kedved van, minek örülsz?", amit persze ki is mondanak, hozzá intézve a kérdést. Hát persze, hogy nem válaszol rá se hederít a kíváncsiskodóra, legtöbbször el is fordul. Nekem meg vagy van kedvem magyarázkodni, vagy nincs (ennyi "luxus" engedtessék már meg nekem is... :-) ...)
Suli: elég szomorú, amit János iskolájáról írsz. Nem tudom, nem a nevelõ, pedagógus tudna ezen dolgok ellen a legtöbbet tenni?
Persze, aláírom, hogy sok egyéb dolga is van, de azért az alapokat letehetné a diákjainak, pl. példamutatással. Odafigyeléssel.
Mi most fogunk az oviban csoportot váltani, mert amit korábban írtam, hogy milyen jó óvónõt találtunk, rég nem az a helyzet.
Az a csoport sajnos megszûnt, "átszervezték", a gyerekeket is, az óvónõket is áttették más csoportokba. Nem volt szerencsénk. Most sikerül talán változtatnunk, másik csoportba megy Dominik. Úgy gondolom (szeretném így gondolni), hogy rendben lesz minden végre. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetnél mindenképpen jobb lesz.
(Pedig mirõl is írtam föntebb..?)
Nem akarok pesszimista lenni! De a tény az tény: az ovik sem egyformák.
Én is visszasírom a régit, de nagyon bizakodom, hogy az új is jó lesz. És azt még azért hozzátesuem, hogy ide hívtak(!) bennünket, miután hallottak a problémáinkról.
kisandi
2003.05.20 12:10
Szia Kisandi!
Jo lenne, ha az ovodatok bevalna! Raertek kuszkodni majd a sulival.
Merrefele laktok?Az egyik csoportterapian emlitettek, hogy Budaors fele van egy iskola, ahol szuper tanitonenit lehet kifogni, aki figyel a gyerekre. Ha erint, akkor megkerdezem penteken.
Nekunk atlagovodank volt, de ott valahogy meg elment a dolog. A gyerekek nem bantottak, sot. O meg behuzodott a sarokba, aztan olvasott. Igy telt 3 eve. Az igazi gondok, s az ugymond leepules a sulival kezdodott. Valoban az ofoknek lenne a dolguk, hogy felkaroljak az ilyen gyerekeket. Vittem be szakirodalmat, az igazgatononek is, de szerintem nem veszik komolyan.Furcsa a gyerek, de ok nem elik at, hogy folyamatosan bantjak.
Most ennyi, mert a skacok nem hajlandok aludni.
Kati
Jo lenne, ha az ovodatok bevalna! Raertek kuszkodni majd a sulival.
Merrefele laktok?Az egyik csoportterapian emlitettek, hogy Budaors fele van egy iskola, ahol szuper tanitonenit lehet kifogni, aki figyel a gyerekre. Ha erint, akkor megkerdezem penteken.
Nekunk atlagovodank volt, de ott valahogy meg elment a dolog. A gyerekek nem bantottak, sot. O meg behuzodott a sarokba, aztan olvasott. Igy telt 3 eve. Az igazi gondok, s az ugymond leepules a sulival kezdodott. Valoban az ofoknek lenne a dolguk, hogy felkaroljak az ilyen gyerekeket. Vittem be szakirodalmat, az igazgatononek is, de szerintem nem veszik komolyan.Furcsa a gyerek, de ok nem elik at, hogy folyamatosan bantjak.
Most ennyi, mert a skacok nem hajlandok aludni.
Kati
2003.06.06 19:10
Kedves Kati! Sziasztok!
Elnézést, hogy ilyen sokára válaszolok csak, de annyi minden van, az idõ meg csak szalad...
Nos, az ovi, úgy néz ki (kopp-kopp), beválik. Dominik NEM AKAR HAZAJÖNNI ONNAN! :-)
És: képzeld csak, van a csoportban egy ötéves autisztikus kisfiú! Csodálatosan törõdnek vele az óvónénik!
Sajnos mi messze lakunk a fõvárostól, Szolnok mellett.
Körülményes lenne oda, vagy a környékére járnunk.
Bizonyára több a lehetõség ott, mint itt. De hátha az a csöpp lehetõség, ami a mi környékünkön van, pont itt van az orrunk elõtt.
Lehet, hogy naívnak tûnök most, de olyan jól esik idõnként naívnak lenni, hajlani az optimizmus felé, és egyáltalán: a remény hal meg utoljára. Nem igaz?
Ha minden úgy megy a továbbiakban, ahogyan most, akkor azt mondom, hogy elégedett lehetek.
Majd írok, hogyan alakulnak a dolgok. Lehet, hogy sajnálni fogom, hogy jön a nyári szünet? :-)
Szia, sziasztok!
kisandi
Elnézést, hogy ilyen sokára válaszolok csak, de annyi minden van, az idõ meg csak szalad...
Nos, az ovi, úgy néz ki (kopp-kopp), beválik. Dominik NEM AKAR HAZAJÖNNI ONNAN! :-)
És: képzeld csak, van a csoportban egy ötéves autisztikus kisfiú! Csodálatosan törõdnek vele az óvónénik!
Sajnos mi messze lakunk a fõvárostól, Szolnok mellett.
Körülményes lenne oda, vagy a környékére járnunk.
Bizonyára több a lehetõség ott, mint itt. De hátha az a csöpp lehetõség, ami a mi környékünkön van, pont itt van az orrunk elõtt.
Lehet, hogy naívnak tûnök most, de olyan jól esik idõnként naívnak lenni, hajlani az optimizmus felé, és egyáltalán: a remény hal meg utoljára. Nem igaz?
Ha minden úgy megy a továbbiakban, ahogyan most, akkor azt mondom, hogy elégedett lehetek.
Majd írok, hogyan alakulnak a dolgok. Lehet, hogy sajnálni fogom, hogy jön a nyári szünet? :-)
Szia, sziasztok!
kisandi
2003.06.06 19:16
Ja, még csak az elõzõekhez gyorsan: azt hallottam, hogy hamarosan lesz nálunk a suliban kislétszámú osztály (inkább pár gyermekbõl álló csoport) egy nagyon lelkes, gyermekcentrikus, kiváló gyógypedagógus tanítónénivel.
Bár Dominik még most csak négy éves, de olyan jó érzés az ilyen hírekrõl hallani. És elég megbízható forrásból jött a hír.
Azt még hozzá kell tennem, hogy egy hatezres lélekszámú községben lakunk, és ez azért (úgy tudom) nem egy megszokott dolog egy ekkora községben. Hát csak így lenne!
kisandi
Bár Dominik még most csak négy éves, de olyan jó érzés az ilyen hírekrõl hallani. És elég megbízható forrásból jött a hír.
Azt még hozzá kell tennem, hogy egy hatezres lélekszámú községben lakunk, és ez azért (úgy tudom) nem egy megszokott dolog egy ekkora községben. Hát csak így lenne!
kisandi
2003.06.07 12:12
Andi!
Haho! Tobb hete nem jott be nekem ez az oldal, de ma vegre igen.Erdemes volt, mert pont irtal!
Valamelyik konyvben azt olvastam, hogy az autis gyerekeknek bajos az arcuk. Most megneztem Domi kepet, hat az en Janimnak is ilyen turcsi orra van, meg most 10 evesen is.Pedig nagy a feje, az arca, de az orra pici maradt.
Orulok, hogy jo az ovi, s az mar fel siker, ha a suliban is jol tud indulni.
Jani most mar biztos, hogy osztalyt valt.Leteszi nyaron az otodikes vizsgakat, s hatodikba megy. A torin mar tulvan. Talan az uj osztalya jobb lesz. Mindenesetre felkeszitik oket az uj gyerekre. Igy meg egy evvel kevesebbet kell altalanosba jarnia.
Kati
Haho! Tobb hete nem jott be nekem ez az oldal, de ma vegre igen.Erdemes volt, mert pont irtal!
Valamelyik konyvben azt olvastam, hogy az autis gyerekeknek bajos az arcuk. Most megneztem Domi kepet, hat az en Janimnak is ilyen turcsi orra van, meg most 10 evesen is.Pedig nagy a feje, az arca, de az orra pici maradt.
Orulok, hogy jo az ovi, s az mar fel siker, ha a suliban is jol tud indulni.
Jani most mar biztos, hogy osztalyt valt.Leteszi nyaron az otodikes vizsgakat, s hatodikba megy. A torin mar tulvan. Talan az uj osztalya jobb lesz. Mindenesetre felkeszitik oket az uj gyerekre. Igy meg egy evvel kevesebbet kell altalanosba jarnia.
Kati
Vissza: Gyermekek - betegségek, gondok
