Sziasztok!
Így nézett ki a kocsink mikor megvettük:
Vasárnap éjjel 23.30-kor indultunk Horvátországba,Rab szigetére nyaralni.
Tök jól haladtunk nem volt igazán nagy forgalom.Viki is és én is fent voltunk 1/2 4-ig,aztán elaludtunk.
Én a későbbiekben felkeltem 1/2 óránként 20 percenként.
De 5.20-kor nagyon elálmosodtam.
Mint utólag kiderült balra lett volna a kanyar,de mivel Berci elaludt,így a szalagkorlátot átszakítva történt a baleset
Arra keltem,hogy dobál a kocsi,2-3-szor megfordultunk és deől be a föld meg a kavics
Hirtelen azt hittem egy álom az égész,kiabűáltam Bercinek,hogy mit csinál,a kocsi meg csak dobált.....
Tisztára bepánikoltam,szörnyű volt erre ébredni
Viki is erre ébredt,szegénykém visítva sírt
Mikor megállt a kocsi látom,hogy Berci feje a kormányon,nincs magánál,dől a fejéből a vér....
Megálltak páran autóval,segítettek kiszabadulni,hívták a mentőket meg a rendőrséget.
Berci nem emlékezett semmire a balesetből,neki is olyan volt mintha álmodta volna.
Kórházban elláttak minket,röntgent csináltak a fejünkről meg a nyakunkról,megtapogaták Viki hasát.
Aztán mikor kiengedtek a kórházból minket,mentünk a rendőrségre,majd az autómentős elvitt hozzájuk,ott töltöttük a nap hátra lévő részét.
A rendőrség előtt egy néni a közelben lévő óvodából hozott nekünk innivalót,zsepit,Bercinek váltópólót,majd megengedte,hogy telefonáljunk haza anyósoméknak,mivel sem a kórházban sem a rendőrségen nem segítettek telefonhoz jutni.
Apósomék jöttek értünk,onnan 22-kor indultunk haza Ford Transit kisbusszal és trélellel/vagy hogy kell írni/ezen hoztuk haza a rocsot.
Kedden reggel 5-re értünk haza.
Én a hazafelé úton nem tudtam aludni,mert mihelyst elbóbiskoltam és átmentünk egy kis zökkenőn,rögtön aztn hittem,hogy megint baleset van,szörnyű volt!!!!!!!!!
Nagyon sokat sírtam azóta,annyira sajnálom a kocsinkat,olyan mintha a gyerekem lett volna!
Nagyon szerettük,ez volt az első saját autónk....
Hát ennyi a nyaralásunk története
De azért hálát adok a sorsnak,hogy megúsztuk nagyobb baj nélkül.
Autónk lehet másik,de életből csak egy van!
A biztonsági öv,autós gyerekülés és a kocsink erős karosszériánknak köszönhetjük az életünket!
Bocs,hogy most nem olvaslak benneteket vissza,de inkább lepihenek egy kicsit.
Sziasztok:ERika