Sziasztok!
Ildikó: az oldalfekvés azért nem jó, mert ugye rendesen a combcsont feje az ún. vápában van, de, ha az oldaladon fexel, akkor ez távolodik a test középvonalától, vagyis nem fedi teljesen a vápa, amiben amúgy lennie, ill. forognia kell. Az, hogy a tartó szalagok, ízületek mennyire erősek, hogy elromolhat-e az, ami most rendben van, ki tudja.
Berögződés és kényszertartás között sztem nincs túl éles határ.
A megijedésről ezt találtam:
http://www.dr.info.hu/drinfo/pid/0/bete ... AB01CD9B79
Az én lányaim 1 éves koruk körül kezdték mondani az első szavakat, aztán egyenletesen fejlődtek, két éves korukra lényegében beszéltek, most meg már be sem áll a szájuk. Főleg a kicsinek
Andi!
Ez a kúszás-mászás dolog nem egyértelmű. Senki nem állíthatja, hogy egyik vagy másik nélkül nem lehet egészséges felnőtt valaki, ill., h. b.melyik kimaradása tutira előrevetít későbbi problémákat. Úgy fogalmaznék, h. figyelmeztető jel. Nem hinném, hogy rangsorolható, h. melyik a fontosabb. Mindkettőnek megvan a maga szerepe a fejlődés során. Az én tapasztalatom az, hogy mászni tudnak inkább a gyerekek, a kúszással szokott gond lenni, néha még iskolás járó-futó gyerekek sem éreznek rá.
Én már csak azokkal találkozom, akiknél valami beszéd, tanulási, magatartászavar van, és amikor elkezdek foglalkozni a mozgásukkal, akkor derül ki, h. annak idején kimaradt ez a fázis, sőt még most sem tudnak.
Úgy értem, hogy oda kell figyelni, h. ha a gyerek mondjuk mindig csak jobb oldalra fordul, vagy csak a jobb kezét használja, (csecsemőkorban az az egészséges, ha nincs még kialakult kezesség, mindkettőt hasonló intenzitással kell használniuk)
asszimetrikusan kúszik, sorolhatnám. Szóval, úgy vélem, hogy az apró eltéréseket is érdemes korrigálni, mert ezek nyomán jöhetnek elő később a kisebb-nagyobb iskolai problémák. Kevesen hozzák összefüggésbe, a fejlesztő központokban csak az igazán sérültekkel foglalkoznak, a többire azt mondják, majd kinövi. És őket kapjuk meg mi.
A Dévény, a Pető, az összes (re)habilitációs módszer végülis a járást tűzi ki fő célnak, úgyhogy az ilyen bagatell dolgok, mint kúszás, nem kapnak akkora figyelmet, főleg, ha a mászás megy. Akik mozgássérültekkel foglalkoznak, azokat az vezérli, hogy a delikvens megtanuljon önállóan helyet változtatni, úgyhogy nagyon súlyos állapotú az a sérült, akinél a kúszás a cél. És ugye kor szerint is nagyon hamar "túlhaladott" ez a mozgásforma, ezért nem kap akkora hangsúlyt.
Mivel írtad az ox-hiányt, és az ebből adódó hypotóniát, gondolom, a mozgásfejlődés terén is emiatt vannak különbségek.
Nem törvényszerű, de elképzelhető nehezebb beszédtanulás, kezdeti iskolai nehézségek, de nem kell előre ilyesmiken izgulni, csak arra figyelj, amiket aktuálisan tudnia kell a kislányodnak, és még ott is van néhány hónap türelmi idő, mielőtt az ember szakemberhez rohan.
Arven!
Elképzelhető, h. volt ox-hiány. Ezügyben sajnos nem hiteles, az, amit mondanak a kórházban
Na igen, a hidazás neurológiai tünet, és az alsó végtagi feszesség is- ezek lehetnek ox. hiány miatt.
A sajátos kúszás is lehet elvileg, de némelyik gyerek makk egészségesen is hihetetlen technikákat alakít ki.
Látatlanban nem tudok mit mondani erre. Úgy segíthetsz neki, hogy lefogod az egyik kezét és megfogod a másikat, hogy ne tudjon egyszerre indítani vele, és így húzza magát. Ugyanígy a lábával is. Egyiket lefogod, másikat talpnál megtámasztod, h. legyen mitől elrugaszkodnia. Lehet, hogy popsinál egy kicsit át kell billentened, hogy érezze, hogy a másik oldal jön. Amelyik oldalon fenn van a popsi, azt a térdét tudja felhúzni-vagyis az ellentétes kar lesz előrenyújtva. Na ezt jól leírtam
Ha állni tud, de ülni nem, az egy kicsit háti hypotóniára utal, de így látatlanban ezt azért merészség lenne kijelenteni. Milyen az a japán ülés?
Ha aggódsz, sztem mutasd meg gyógytornásznak, konduktornak, másik neurológusnak.
remélem, tudtam segíteni:)