Gratula a kiderült nemekhez és üdv az újaknak!
Ti milyen vastablettát szedtek? Nekem most vmi rágótablettát írt fel egy ismeretlen doki (a védőnő beutalóját alá kellett írnia egy dokinak és egyúttal írt fel vasat is) csak úgy...
Silva: Nem tudom hogy lesz a hajrá, ha én haza is utazom a 30. hét körül végleg, a párom valszeg marad, de a szülésen igyekszik ott lenni és ott is lesz, ahogy őt ismerem...
Szabi, fizetetlen szabi, nem tudom... Aztán az első pár hétben szintén ott lesz velünk és onnan alakul... Lehet megoldja, hogy Magyarországról dolgozhasson. Az biztos, hogy amint lehet, megyünk vissza, mert ez itt nekünk átmeneti élet. Azt beszéltük, lehet, hogy kocsival megyünk haza, de az meg ultra hosszú idő, de én sem szívesen repülnék 3 hó alatt...
iner: A Kertész kutyáját néztük, szerintem borzasztó volt.
Szóval válasszatok mást. Mondjuk mókának megfelelt, de tényleg elég gyér darab.
cs-andi: Ha ilyen tábla-guru vagy, meg tudod mondani, hogyhogy nem tudom megnyitni a táblát?
Azt írja unknown format, pedig van irfanview a gépen meg persze jpg-ket is nézegetünk.
Köszi!!!!!!
Hú képzeljétek, kálváriám folytatódott / folytatódik: Tök nátha vagyok, folyik az orrom, bár inkább be van dugulva és szombat meg vasárnapra virradóra is úgy görcsölt a hasam, hogy azt hittem, elpusztulok. Péntek és szombat este is ittam egy kis Laevolac-ot, 5 ml-t kb, szóval tényleg nagyon keveset, lehet, az készített ki, mindenesetre halálomon voltam, az oldalamról nem tudtam a hátamra fordulni és viszont, mert akkor belenyilallt, de alapból, ha egy helyben voltam, akkor is durván görcsölt az alhasam, iszonyú volt. Ehhez jön a hátfájás a nagy cicik miatt (gondolom) meg hogy minden lépésnél beleszúr a hasamba valahol - hát azt sem tudom, hogy éltem túl a hétvégét. A tegnapi napot mondjuk végigaludtam.
Ti is így kivagytok néha vagy csak én vagyok ilyen gyengus?
Apás szülés: Nincs az az isten, hogy nálam valaki benn legyen.
Ez annyira egyénfüggő, kinek mi a jó... Én tudom, hogy engem zavarna benn a férjem, az anyukám vagy bárki más is... Hideg ráz a gondolattól.
Hálistennek ezt a férjem is elfogadta már, azt mondja, az lesz, amit szeretnék.
Mozgás: Naponta párszor érzem még csak, de már "simán" megkülönböztetem, milyen, mikor mozog. Aranyos. Mindig elképzelem, hogy most ott rúgkapál, hát ez szerintem nagyon édes.
Amúgy csatlakozom a mellső falasokhoz, bár nem értem, miért nehezebb érezni a mozgást, ha ott tapad a dolog, hiszen elvileg így közelebb van a hasfalhoz, nem?
Mokimama: Elöl fekvő méhnél miért császároznak? (Eddig azt hittem, a mellső az, ami a hasnál van, asszem kicsit utánanézek még a dolognak.
)
ann: De irigyellek, hogy nem rettegsz, én már igen. Nagyon fosós vagyok ilyen téren, szerintem én már 9 évesen kijelentettem itthon, hogy soha nem fogok szülni és most 20 év elteltével is felmerül bennem, hogy nem biztos, hogy képes leszek rá. Ami utána jön (gyereknevelés pl), attól abszolút nem parázom, nem zavar semmi más, csak ez a hülye szülés-dolog.
Nekem olyan szűk mindenem ott lenn, nem hiszem el, hogy bármi kifér ott.
Egy szóval: Borzasztóra félek és vessetek meg, de reménykedem a császárban, ami tudom, néha ezerszer jobban fáj, nehezebben gyógyul stb, de nekem valami miatt megnyugtatóbb, mert jobban tervezhető. (Jöhetnek a kövek...
) (Ja és van "okom" a császárra sajnos, lehet, ezért is alakult ki ez a nagy para a hüvelyi szüléstől.)