Kiemelt témák

Szia Teréz!

Anyósék alapvetően tündériek, csak ha az embernek több, mint egy hónapja hasmenése van, hetek óta kialvatlan, emellett minden pillanatban szuperül bizonyítani kell az új helyen és az indulás előtt pár órával egy látáskieséses migrénnel is meg kellett küzdenem, akkor érthető, hogy jelentősen lankadt lelkesedéssel fogadtam ezt a hétvégi "feladatot". Azért feladat, mert mindketten mozgássérültek így oda kell figyelni rájuk. Úgy éreztem, hogy most abszolút nem vagyok alkalmas erre.

A mandulás történet egy vírusfertőzés volt, és vírus ellen nem lehet igazán semmit szedni, csak vitamint meg ágynyugalmat. Mézet az inzulin miatt nem lehet, így maradt a citrom meg a facsart narancslé. Nebucain-t is szedtem, amíg nem kaptam tőle hányingert, de addigra szerencsére már eléggé kifejtette a hatást. Tegnap már elég jól voltam. Lehet, hogy holnap már a férjecském is kaphat egy puszit, a cseppfertőzés miatt most karantén van

Szép hétvégét, és gyógyulj meg hamar! A sandoz nagyon jó, ha nem esik rosszul a hideg. Remélem, mire újra írsz, már odébbállt ez a randa megfázás!

Sziasztok!7 napja, h volt a miss ab műtétem. Kedden mentem dokihoz, mert fura, rossz érzés tört rám, éreztem h baj lehet, pedig semmi tünetem nem volt!Láttuk UHn ott volt a kezecskéje lábacskája, miden rendben,méretileg is, de a szívhangot nem találtuk meg :'( fél órán át néztük, kerestük de semmi. 10.hétbe léptem éppen. nagyon összetörtem, a dokim csütörtökre rendelt vissza kontroll UHra, mert nálunk két dokinak kell megnéznie, h valóban nem él a magzat. Hát, csütörtökön sem találtak szívhangot, pedig nagyon kereste a másik orvos is, a szívem mélyén nagyon reménykedtem, h újra látjuk és halljuk a szívecskéjét Pénteken befektetett az orvosom, reggel feltették a lamináriát, iszonyatosan fájt, bőgtem végig, aztán délben megműtöttek. Sírva aludtam el és sírva ébredtem. Minden nővér és műtős nagyon rendes volt, próbáltak nyugtatni, ezért hálás vagyok nekik. Dokim is nagyon rendes volt végig bejött hozzám, vígasztalt Szombat reggel engedtek haza, a vizit után. De előtte ki kellett menni a nővérhez, lázmérés, vérnyomásmérés, sok kismama közé, na akkor nagyon a szívembe taposott az a nővér. Elvette a lázmérőt és gúnyosan megjegyezte, maga nem terhes, nem kell vérnyomást mérnünk....!neki tudtam volna menni. :'( Már itthon vagyok, alig vérzek, görcseim csak az Ergam cseppek miatt vannak. De a lelki fájdalom egyre erősebb. Folyamatosan csak azon jár az eszem, mért történt ez, mért velem, mit csináltam rosszul. örlődöm nagyon, és keresem a miértekre a választ. üresnek érzem magam, a hasam eltűnt teljesen és hiányzik a babám :'( 3 hónap szünetet rendelt el a doki, de én nemtudom, h képes leszek egy új terhességre. Volt már egy spontán vetélésem 4 hetesen, az nem viselt meg annyira mert épp h pozi lett a teszt rá 1 hétre megjött a mensim és elvetéltem. UHn sem volt se petezsák se semmi. Férjemen kívül senki nem érti meg a fájdalmam, mindenki csak azzal jön jajj fiatal vagy még lehet több gyereked. nem bírom :'( ÉS ahogy telnek a napok, nem h jobban, egyre rosszabbul érzem magam. Nagyon nehéz feldolgoznom, h már nem vagyok várandós!3 hét és kell mennem a kontrollra. Tegnap megjött a szövettan eredménye, semmit nem találtak, negatív lett. Félek nagyon, h nem leszek képes lelkileg feldolgozni ami történt!8 hetesen még semmi baj nem volt, az utolsó UHn képem is itt van előttem, a keze a lába, mindene oly tökéletes, és mégis megállt a szíve Első babánk lett volna Hogy lehet ez túlélni, vagy lelkileg könnyebbé tenni?És mi van, ha többet majd nem is lehet babánk?beleőrülök lassan a gondolataimba Ne haragudjatok, h így rátok zúdítottam magamat, de kijött

Sziasztok!

Hope nagyon sajnálom ami veled is történt,itt nem haragszunk senkire,mert itt mindannyian elvesztettük a babánkat és meg értjük,hogy mit érzel és átérezzük a lelki fájdalmát is ennek az egész helyzetnek.
Ha beszélni szeretnél róla akkor közénk jöhetsz.

Hogy nem értik meg? azt ne is várd,aki nem vesztette el a babáját annak fin...ja sincs az egészről.
Hogy mikor lesz könnyebb lelkileg,szerintem még nagyon sok idő.
Hogy képes leszel-e újra babás lenni,igen,de ne legyél türelmetlen magaddal.

Hogy ki mit mond,ne foglalkozz vele.

Szia manguszta


Megértem így a részletek megismerése után mennyi,erő kellett neked végig csinálni azt a hétvégét.
Remélem jobban vagy már és "Apa is kaphat egy kis jót

Én küszködök a náthámma,a gyomrommal ja és ismételten a laktokocus bacimmal ott lent

Egyre türelmetlenebb vagyok és aggaszt,hogy május óta nem gyógyúl be a méhszáj sebem és a baktériumot sem tudják ki írtani,pedig még kúpot is kaptam ami nagyon kimar ott lent.

Baba téren hogy álltok?
Mit mond a doki?

Vigyázz magadra és gyógyúlj meg mihamarabb.

Szia Hope!
Nagyon sajnálom, ami Veletek történt! Átérzem, hogy min mész keresztül. Teljesen természetes, hogy el vagy keseredve, ez objektíve és szubjektíve is óriási veszteség!

Adj időt magadnak! Sírj, ha rád jön, ez most a gyász ideje. Ne gondolj arra, hogy mi lesz, most nem a jövőről kell gondolkodni. Meríts erőt a férjed szeretetéből; ahogy írod, ő melletted áll, engedd, hogy törődjön veled, és te is ővele. Most ne törődj semmivel, csak magaddal és kettőtökkel.
Gyere beszélgetni bármikor, ha úgy érzed, jólesne.

Szia Teréz!

Baba ügyben most megint parkolópályán vagyok, amíg ilyen nagy dózisban kell szedni a szteroidot; majd decemberben újra gondolkodunk rajta. A mensim csak a nyaralás alatt volt elég hosszú, azóta megint visszament a rövidebb 25-26 napra .

Inzulin-ügyben dokit kellene váltanom, de azt se érdemes most még, a szteroid miatt.

Méhszájsebre mit mond a doki? Ecseteli? Nemrég olvastam róla, hogy régebben rögtön műtötték a méhszájsebet, de manapság azt mondják, hogy inkább nem piszkálják. Baktérium kiirtására nem kapsz antibiotikumot? A kúpok jó dolgok, de mellette tablettás kezelést is adniuk kéne, így teljes a kezelés. Visszamész a dokihoz valamikor?

Múljon el hamar a csúnya megfázásod!!!

Szia Manguszta!

A náthám múlófélben van,kapok antibogyót is,de a gyomrom szétszedte és nem tudom tovább szedni ez már a 3. antibiotikum kúrám,a sebre nem mondott semmit és nem is ad rá semmit.

Szegénykém nem egyszerű a te életed sem mennyi a napi inzulin adagod?
Mióta kell szúrni magad? A szeroid is befolyásólja a cukrod?


Gyógyúlj meg mihamarabb!

Szia Teréz!

Az inzulint pont hogy túltermelem, ezért kell szednem rá a metformint.
Viszont a szteroid megdobja a cukorszintet. Ezért nem jó most ez az egész: a túlzott inzulintermelést le kell nyomni a metforminnal, aminek mellékhatása lehet, hogy megemelkedik a cukorszint. Ezt kezeltük már nemrégiben, és a cukor teljesen rendben lett, az inzulinszintem is "csak" a 120 perces értéknél volt rossz.

Ezt az egész elért jó eredményt valószínűleg kissé fejbekólintja a szteroid ( = megnöveli a cukorszintet, ami arra kényszeríti a szervezetet, hogy még több inzulint termeljen, a gyógyszer mellett is = szerencsétlen hasnyálmirigyem nem tudja, hova kapkodja a fejét), úgyhogy ha vége lesz a szteroidkúrának, kezdhetjük előről a "rendrakást" inzulinrezisztencia-fronton. Mérni most semmi értelme, mert fals adatokat kapnánk.

Ezért is haragszom arra a doktornőre, aki rosszul állapította meg a szteroid-dózist, mert két hétig rosszul terheltük a szervezetemet cukorügyileg, és az utólag emelt szteroid-adaggal még jobban meghosszabbítjuk a kúra kifutási idejét. Ha időben rendes adagot kapok, kábé nyerünk egy hónapot.

Na mindegy, most már tényleg mindegy.

Sziasztok!!!!

hope őszintén sajnálom a babát:(
azt a nővért én is fejberugtam volna.de fel a fejjel...:)

Delfinke, Manguszta, Nitácska!Köszönöm az együttérzéseteket!Jó, h megtaláltam ezt a fórumot, itt némi vigaszra leltem!Kicsit már jobban vagyok, már nem sírok annyit!Már kicsit nyitottabb vagyok arra, h elkezdjem magam összeszedni, hisz hamar itt lesz december vége, amikor is újra próbálkozhatunk Vettünk C és E vitamint, h feltöltsem a szervezetemet, meg folsavat, 3 hónap alatt csak feltöltődik
Erősen gondolkozom azon, h kérjek e hormon vérvételt a dokimtól, és beutalót genetikai vérvételre. Szerintetek?Az orvosom véleményét még nem tudom, majd kontrollon vetem fel neki a dolgot. De annyian a fülembe ültették a bogarat, h járjunk utána h minden rendben van e velünk. Remélem nagy baj nincs nálunk, hisz már sikerült kétszer teherbe esnem, viszonylag rövid idő alatt, az első a második hónapban, a második rá 2 hónapra jött össze!

Szia Hope!

A hormonvizsgálat jó ötlet, ha eddig még nem volt! Csak arra vigyázz, hogy vannak olyanok, amelyeket a ciklus egybizonyos napján kell nézetni, és többször is egy ciklusban.

És ha már szúrnak, csináltass egy terheléses cukor és inzulinvizsgálatot is, éhgyomri, 60 és 120 perceset. Ezt nem nagyon szokták kérni az orvosok, és hát ugye nincs tünete

Hope a hormonvizsgálat szerintem is jó ötlet.nekem is megcsinálták a második vetélésem után.....

Hope a hormonvizsgálat szerintem is jó ötlet.nekem is megcsinálták a második vetélésem után.....


És neked mutatott valami bajt?

Szia!
végülis hormon bajom nem volt se szervi hanem 3 vírusom volt...de amitől meghalt a baba az első az a rubeola.a többi utána magától illetve nem tudják...
most clostyt szedek...

Sziasztok!

Elnézést, hogy betörök ide, csak a figyelmetekbe szeretném ajánlani az alábbiakat:


Budapesten a Pozsonyi úton található kellemes kis lakásban indul a második Vendégbaba-gyászcsoport két nagyon kedves, profi vezetővel (dúlák, pszichológusok, stb.).

12 alkalmat jelent ez, kiscsoportos foglalkozásokat, beszélgetéseket sorstársakkal, olyanokkal, akik maguk is érintettek egy vagy több kisbaba elvesztésében. Nincs különbség aközött, ki mikor, hogyan veszítette el a babáját, lehet ez az első hetekben, vagy éppen a 2-3. trimeszterben, esetleg szülés közben, születés utáni veszteség is. Lehet spontán vetélés, tudatos döntés, orvosi javaslat vagy a véletlen műve is a tragédia, mindenkit nagy-nagy szeretettel és SEGÍTSÉGGEL várnak.

Lehetőséged van elmondani, kibeszélni, kisírni a fájdalmadat, kimondani azokat a sokszor önmarcangoló kérdéseket, amelyeket magadnak is alig mersz feltenni. Ez nem egy üldögélős beszélgetés, nagyon sok feladat, a gyászmunkához kapcsolódó feldolgozást segítő otthoni feladat is vár majd rád.
Külön örülnek, ha a pároddal, szülőddel, nagyiddal vagy bárki mással együtt jöttök, akinek szintén nehéz szembenézni a veszteséggel.
Itt senki nem kritizálhatja, bírálhatja a másikat, CSAK SEGÍTENI lehet, de azt minden eszközzel.
A csoport családias körülmények között, oldott, barátságos légkörben, kis létszámmal tevékenykedik, akár új barátságok kötésére is van lehetőség.

A részvétel egy alapítványnak köszönhetően díjtalan. A helyszín a Margitsziget pesti hídfőjénél található, a Jászai Mari tértől pár perces sétával könnyen elérhető.

Én is részt veszek az első csoportban, a következő alkalmunk a 9. lesz, csak pozitívan tudok róa nyilatkozni. Ha bárkit érdekel, szívesen részt venne rajta, bővebb infóra van szüksége, nekem is írhat, de még jobb, ha a vezetőkhöz fordul:

http://www.facebook.com/#!/events/197113090431208/
http://gyaszfeldolgozas.com/gyaszfeldol ... k-csoport/
http://www.facebook.com/#!/Vendegbabak
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/segits ... aszoloknak

Ne gondolkodjatok rajta sokat, higgyétek el, megéri!

Üdvözlettel: Lyly

Kedves babára vágyók!

Nem tudom, találok-e itt még valakit, akivel beszélgethetnék az esetemről. Két hete volt egy műtéti vetélésem, mivel néhány nappan korábban kiderült, hogy a 7 hetes babámnak már nem ver a szíve (pedig egy héttel azelőtt a saját szememmel láttam, és hallottam is a pici szívdobogását). Nagyon elszomorodtam, de segít, ha arra gondolok, a baba valószínűleg úgy érezte, még nem jött el az ideje. Épp két hete volt a beavatkozás, ami után nagyon enyhén, világosbarnáztam egy hétig, majd a dokim ultrahangon azt látta, hogy egy kevéske folyadék maradt még bennem. Cseppeket kaptam, amik megállították a vérzést, három napig ittam őket, majd szombaton a korábbiaknál picit több barnázást tapasztaltam ismét (kábé mint a mensim utolsó előtti napján). Tegnap is volt, ma is van még, de kevéske, vécézéskor látom olykor. Fontolgatom, hogy ismét bejelentkezzek a dokimhoz... Valakivel volt már hasonló?

Sziasztok!

Lehet,hogy itt már nem jár senki, de azért reagálok, mert én is hasonló cipőben járok!

Nekem január 1-én volt a műtéti beavatkozásom.
Szilveszter napján történt....előtte két napig erősen véreztem és görcsöltem. A dokim azt mondta, akihez 3-án mentem volna terhesség megállapításra, hogy várjak, lehet nem lesz gond, de ha nem múlik ő elsején bent van a kórházban, de bármikor hívjam.
Vártam.....elmúlt....előjött....és szilveszter estéjén megtörtént a sajnálatos dolog. Akkor mintha elvágták volna mind a görcseimet, mind a vérzést. Csak sírtam és sírtam....
Reggel bementünk a kórházban,ahol egy éjszakát töltöttem.
3-án megvizsgált a dokim és még kaptam én is cseppet. Attól teljesen kiürültem és a méhszájam is visszaállt.

6 hét után visszamentem vizsgálatra. Addigra már rendesen megjött egyszer és nem talált semmi gondot.
Nekem nem volt barnázás meg ilyenek, de máshol olvastam már róla, de szerintem minden doki erre is mást mond.

Nekem most telik le a 3 hónap. Túl vagyok két vérvételen(hormon-pajzsmirigy). Egyedül a tesztoszteron szintemnél van +. Az értékem 2.120, ami a papír szerint 0,4-del magasabb az "átlagnál". Nem tudom az sok vagy kevés.
Remélem nem gond,mert már szeretnénk újra próbálkozni!!!

Sziasztok,

Tobb mit ket eve volt egy spontan vetelesem. A vercsoportom RH Negativ B. A veteles utan kaptam antiszerumot. Azota nem terveztunk babat de most jo lenne ujra megprobalni. Abba kernem a velemenyeteket, hogy mi is a teendo meg a terhesseg elott? Ennek az antiszerumnak mennyi ideig van hatasa? Mivel eleg sok a kerdes e tema korul...Es vajon van esely ra h egeszseges babank szulesen  Barmilyen hozzaszolast szivesen fogadok Koszi

Sziasztok! Én29 éves vagyok.eddig mindig rendes volt a mensim,de sajna nem estem teherbe.decemberbe sok stressz ért és azota nem rendes.
decbe 2 szer volt meg januárba egyszer azota nem.
februárba irattam fog gátlot,de nem vártam meg a mensut elkezdtem.2 hétre rá terhességi tüneteim lettek.az 1 hetes szünet 3 dik napján belenyillalt a petefészkembe és kicsit görcsöltem.gondoltam megjöttehellyett barnás folyás lett.még mindig nem aggodtam.másnap reggel kiesett belölem valamu,nem hinném h nyálkahártya lett volna,mert hús szerű volt.elmentem dokihoz vettek vert.azt mondtak gyulladás...nem mutathato ki se terhesség.persze ultrahangot nem csináltak és nem tudják mi.este egy szinte fekete valami is távozott.2 nap mulva pici pár csepp rózsaszin vr utána még 5 napig barnáztam.azota se jött meg.az orvos meg semmit nem csinál mindván ha nagyob vérzek akkor mennyek vissza.semmi bajom.a terhességi tünetek elmultak.a gyogyszert nem szedem tovbb csak 1 levéllel szedtem.lehetett beágyazodottlan korai vetélés a gyogyszertöl,vagy mi?
valaki ha tud tippet adni vagy megélt hasonlot irjon.

Sziasztok! Először is kitartást kívánok mindenkinek, minden helyzetből van kiút, ezt a mi példánk is bizonyítja..

Az én történetem sajnos nagyon szomorúan indult…2-szer is örülhettünk neki, hogy babát várok, és mindkétszer spontán elvetéltem.. Az orvos, akihez jártam (nem nevezem nevén, de OEPes intézmény..), megállapította hüvelyi uh-gal, hogy méhsövényem van, de nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, legalábbis nem kötötte össze a vetéléseimmel..mivel többet szerettem volna megtudni a „betegségemről”, ezért utánaolvastam neten…ekkor találtam meg egy olyan cikket, amiben a mostani orvosom volt a szakértő, és valamilyen friss külföldi szakirodalom alapján tette közzé azt, hogy mi lehet a megoldás. Végre felcsillant a remény! Nem kívánom, hogy bárki is átélje azt, amit mi a Párommal…örülök, hogy vannak még ilyen szakemberek ebben az országban, akik veszik a fáradságot és figyelik a külföldi újdonságokat, hogy segíthessenek azokon, akik a sokszor elavult technikákkal dolgozó orvosokhoz kerülnek.. miután olvastam a cikket, kértem is időpontot vizsgálatra, mert mindennél jobban szerettem volna babát és tudtam, nekem is ketyeg az óra, most már 34 vagyok és még kistesót is szeretnénk! J Ebből gondolhatjátok, hogy sikeres volt a kezelésem, laparoszkópiával megműtött Dr. Vereczkey Attila és csodák csodájára utána teherbe is estem!!!:-) Nem hogy megmaradt végre a babám, az én Lucám most 2 hónapos és egy tünemény, jobb babát másnak sem kívánhatnék! Már igyekszem nem foglalkozni azzal, mi lett volna, ha elsőre hozzá kerülök…nem is értem, minek fizetjük akkor a TB-t?! Ha segítettem ezzel bárkinek, azért megérte, remélem, adhattam a történetemmel..Drukkolok Mindenkinek!

Sziasztok!

Leírom a történetem, hátha segít valakinek abban, hogy másképp lássa a vele történt szörnyűséget.
2015. februárjában kiderült, hogy babát várok(első baba), aminek felhőtlenül örültünk. Tervezett gyermek volt. A szívem mélyén éreztem a tesztelés előtt, hogy "valaki" beköltözött az életünkbe. Minden rendben zajlott, rosszulléteim nem voltak, csak pár tünet. Úgy érzem jól viseltem az 1. trimesztert és nagyon-nagyon boldog voltam. Március végén voltam uh-on, amikor kiderült, hogy 8 hetes terhes vagyok. Amikor megláttam a pici testét a monitoron úgy éreztem, hogy új értelmet kapott az életem. Április 14-én mentem egy újabb uh-ra. Nagyon vártam, hogy láthassam mennyit fejlődött a kis teste. Akkor lehettem kb. 10 hét 4 napos. De nem így történt, úgyanis 9 hetesen megállt a fejlődésben és eltávozott a pici lelke. Semmi tünet nem volt, egy vérzés, egy hasgörcs semmi. Egy ödémás folyadék vette körül és megtartotta a testét úgy ahogy eredetileg volt. Ez két dolog miatt lehetett: vagy azért alakult ki ez a folyadék, mert másfél hete megállt fejlődésben, vagy genetikai rendellenesség, ezt még vizsgálják. Hirtelen sokkot kaptam és nagyon sírtam, mert nem voltam erre felkészülve. Miért is lettem volna? Hisz tüneteim sem voltak, de ettől függetlenül nem is lehet egy ilyen szörnyűségre felkészülni. Miután kiderült rá 2 napra missed ab műtétre kellett mennem. Nagyon féltem ettől a műtéttől, talán életemben soha nem féltem semmitől ennyire. Alapjába véve pozitív ember vagyok, de ezzel az érzéssel nem tudtam mit kezdeni. Talán a lelkem mélyén nem akartam még őt elengedni, azt a gyönyörű érzést, hogy áldott állapotban vagyok. Aztán erőt vettem magamon és elég jól viseltem a műtétet és az azt megelőző tágítást is. Azt hozzá kell tennem, hogy minden kórházi dolgozó nagyon kedves és pozitív volt.  A műtét után megfogalmazódott bennem pár dolog. Lényegében ezt akartam megosztani Veletek.  

"Egyre jobban vagyok testileg és lelkileg is. Még picit vérzek, meg néha az alhasam görcsölget, de kibírom. Elméletileg pár hétig a méhszájamnak idő kell, mire összehúzódik teljesen. Vigyázom kell, nehogy vmi bacit összeszedjek. Mindent megteszek azért, hogy minél előbb regenerálódjak és belevághassunk az új babaprojektbe.

A múlton már nem rágódom, mert úgy érzem semmi értelme. Ami elmúlt, az elmúlt. Természetesen nem felejtettem el a Babónkat, szerintem nem is fogom, de Ő sem szeretné, hogy szomorkodjunk. A lelkemben meggyászolom Őt, de nyugalmat érzek a szívemben a történtek miatt. Szerettük/Szeretjük Őt nagyon, de az önzetlen szeretet lényege, hogy ha menni akar akkor elengedjük Őt. Ez a helyes út, ezt kell tennünk, nincs más választásunk. Vagy szomorkodhatunk és akkor az esélyét is elveszíthetjük annak, hogy minél hamarabb jöhessen a másik kis élet. A testi és lelki regenerálódás is egyaránt szükséges ahhoz, hogy újra áldott állapotban lehessek. Az elmúlt dolgokat el kell engednünk ahhoz, hogy jöhessenek az újak

Nem gondolkodom azon, hogy miért velem történt ez, mert úgysem tudom rá a választ. A Jóistenre sem haragszom, nem vádolom Őt, hogy miért alakult így. Ha kiderül, hogy beteg volt, akkor szerencsésnek mondhatom magam, hogy így alakult, és a Jóisten megkímélt attól, hogy nekünk kelljen döntenünk a sorsa felől. Az sokkal nehezebb lett volna, tudom, mert ismerem magamat. Hogy úgy mondjam a természet elvégezte a dolgát. Az állatvilágban is, ha egy állat életképtelen az vagy nem születik meg, vagy megszületik és eltávozik. Szerintem a babónk sem akart egy beteg testben élni, és én nem akarom Őt rákényszeríteni erre. Ez most lehet, hogy furán hangzik, hogy így beszélek, de érzem a szívemben, hogy ez másképp nem is történhetett volna. Talán valahol a lelkem mélyén mégiscsak megkaptam a választ arra, hogy ne szomorkodjak, mert ennek így kellett lennie.

Nem mi döntjük el, hogy ki szülessen meg és ki nem. Ebbe nincs beleszólásunk, így ha megtörténik velünk, akkor el kell fogadnunk, vagy bele is őrülhetünk. Na ezt viszont mi döntjük el. Én inkább az első utat választom, és Párom is. Sokat segít az is, hogy Ő is így fogja fel.

Azért várom, hogy ismét áldott állapotban legyek, mert ez az érzés nagyon hiányzik.....de tudom, hogy hamarosan ismét beköszönt a gólya. Úgy látszik, hogy valamiért nekem több időt kell erre várnom, de állok elébe. Ha ez a sorsom, akkor úgysem futhatok el előle nem igaz? Nem az a lényeg, hogy hányszor esünk el, hanem, hogy hányszor kelünk fel.

Az újrakezdésre kedves "sorstársaim!

Mindenkinek kívánom, hogy csak előre nézzem és boldogan, újult erővel, félelmektől mentesen vágjon bele egy újabb élet felépítésébe!

Sziasztok! Nem tudom nézi e még valaki a fórumot, de leírom a sztorimat... hátha ...
Előre is elnézést, tuti hosszúra fog sikeredni...sosem írkáltam fórumokon, de most úgy érzem talán egy picit könnyebb ha ezt a mély fájdalmat kiírom magamból.  Párommal júniusban végén meghoztuk a döntést, hogy jöhet a baba (az első...). Júliusban ugyan késett több mint 2hetet de megjött, aztán augusztusban már nem. 3 naptárat vezettem már a ciklusomról mert eléggé össze vissza működött az idei évben, a 3naptárat nézve a legutolsó dátum amikor a nemvártnak jönnie kellett volna aug. 24.-e lett volna... Nem jött!  Aznap estétől 3napig görcsöltem, azthittem azért mert megjön... de nem jött. Majd az alhasamnál ilyen feszítő érzést éreztem... aztán jött a kívánósság, stb napról napra... 28.-án csináltam az első tesztet ami pozitív lett halványan, majd rá 2napra még 2 pozitív és szept. 4.-én a 4. teszt már erős két csíkos volt. Akkorra már megvolt az időpontom az orvoshoz (2015.09.14.-ére....az én számolásom alapján akkor lehetett 4hete hogy megfogant a baba...) Izgultunk nagyon és nagyon örültünk is. Megnézett a doki, megállapította, hogy 4-5hetes terhességről van szó, mondta h elég korán jöttem, így még nem lát szívhangot és magzatot ezért 2 hét múlva ismételjük a vizsgálatot. Gyanítom addigra mindkettőt látnia kellett volna... a petezsák nőtt, de nagyon minimálisan (2hét alatt 3mm-t...) Ekkor azt mondta a dokim, hogy egy vizsgálat után nem mondjuk ki hogy elhalt, 1hét múlva menjek vissza, s ha nincs változás megbeszéljük a továbbiakat....  Bennem akkor egy világ dőlt össze, onnantól éreztem hogy semmi nem ugyanolyan már és hogy valami nincs rendben. Nem voltak fájdalmaim, görcseim, vérzés.... (egy pár cseppnyi barnázás volt amit említettem is neki, de nem szólt rá semmit). (Hozzáteszem, nehogy egysszerű eset legyek, a vércsopim ORH neg. a páromé pedig ORH poz. így erre is oda kellett igyelni, bár a doki azt mondta h csak a második terheségnél kell rá figyelmet fektetni, most még nem gond.) Párom ebbe az egy hétbe reménykedett még nagyon.... én éreztem legbelül, hogy valami nincs rendben.... letelt az egy hét 2015.10.05.., megvizsgált ismét a doki.... se szívhang, se magzat.... csak egy üres petezsák... így missed ab és műteni kell mivel nem indul meg magától a vetélés... (illetve annyi, hogy másnap a másik orvos aki vizsgált, azt mondta egy pici embriócsomót lát, de kezd felszívódni, nem él...). Másnap sűrgősségi vérvétel, egy utolsó UH, egyeztetés a másik dokival aki megműtött... és 2015.10.07.-én műtött is... előtte tágítás...és kb 40percet voltam bent... másnap reggel hazajöhettem a kórházból, de lelkileg sokkal sokkal jobban megvisel mint testileg...  Már előtte napokban rengetegeet sírtam emiatt... egyszerűen úgy ézem bármennyire pici magzatról, babáról is legyen szó... az anyákban / leendő anyákban megindul valami ami miatt az első pillanattól kezdve szeretjük, óvjuk, féltjük a mi pici kincsünket.... sokaktól hallom, hogy jobb így meg még jobb most mint később... biztosan nehezebb lenne ha később veszítettük  volna el, de úgy érzem ez most is, így is egy hatalmas nagy fájdalom.  8 napja vagyok túl  a műtéten, hálisten fájdalmaim nincsenek... vérzés se volt sok, márcsak pici barnázás van és semmi több... de a lelki fájdalom.... kimondhatatlan...  :'( 
Nem tudom mit tehetnék hogy könnybb legyen?! a páromat is nagyon megviseli... 3 hónap múlva lehet ismét próbálkozni... egyelőre nem tudom addigra kiheverjük e ezt lelkileg... jelenleg attól is elkap a sírás ha kisgyermeket látok vagy várandós nőt.... nem irigységből, hanem mert iszonyatosan fáj hogy elveszítettük... :'(

Sziasztok! Esetleg tudna nekem valaki segíteni ? Van még valaki ebbe a csoportba ?

Szia dzsenifer! Az én posztomra uygan senki sem reagált, nem tudom nézi e még valaki a topicot, de én időnként benéztem azóta is, hátha jár erre valaki.

Ha olvasod a válaszom, írd meg mi a kérdésed nyugodtan.

Köszönöm , irtam prívátot!

Nem tudom voltál e fent azóta, válaszoltam. Ha gondolod tudunk pü-ben is levelezni.

Sziasztok!

Van mèg itt valaki,aki szeretne beszèlgetni?

Szia jbj000
Èn szivesen!
Nekem az elmult fèl èvben 2 nagyon korai vetèlèsem volt (5./6.hèt) azota vizsgalodtunk meg ujrakezdtünk. Semmi konkrèt eredmènyt nincs amire visszavezethetö mondjuk nem is voltak olyan mèlyrehatòak a vizsgalatok. Èn arra gyanakszom hogy páromnál sok a nem teljesen egèszseges katona ès ezèrt nem fejlödik tovább. Párom 45 ès ráadásul dohányzik. De olvastam hogy a C ès E vitamin antioxidánsok csodára kèpesek most nyomjuk a vitaminkùrát ès remènykedünk..

Mesèlj veled mi törtènt!

Sziasztok! Én is járok még ide.

Üdv jbj000! 
Veled mi történt, mikor? S hogy éled meg?


Nálunk most telt le a 3 ciklus a műtét óta, viszont sajnos munkahelyet kellett váltanom, így még próbaidős vagyok, addig nem igazán merünk belemenni az újabb babaprjoectbe. Illetve belekezdtem egy méregtelenítő kúrába egy hozzátartozó spec étrenddel, a 3. héten járok, a kúra min. 4hónapos, de élvezhető, változatos. Ezt mindenképp végig csinálom, s valószínű (ha minden jól alakul) utána kezdjük újra.... 

Littlebiscuit, mi már beszélgettünk a másik csopiban... hogy vagy mostanság?

Gmoncsy köszi szèpen kèrdèsed. Megvagyunk nekünk is volt egy hònap szünetünk a januári ciklus habár nem volt beavatkozasom de azèrt nem ártott. A február sajnos nem hozott mèg sikert mondjuk kèsett 3 napot a menzeszem - örülök viszont hogy nem teszteltem mert bele se merek gondolni ha ez már a harmadik ilyen eset... picit fèlek de annál jobban várjuk hogy vègre áldott állapotba legyünk.. hullámzok a "ebben a hònapban nem görcsölök rá" ès a "kèptelensèg nem rágörcsölni" vègletek közt.. hisz ha egy nö arra vár hogy anyává váljon a türelem nem igazán fèr oda nem igaz?
Remèlem elszalad nektek ez a pròbaidö aztán kezdhettek ùjra! Hanyadik hèten törtènt a baj? Valamit vizsgaltak?

Szurkolok nektek littlebiscuit!

Igen teljesen igazad van. Nekem is mondják akik tudnak a történtekről, hogy de majd.... ne görcsöljetek rá.. és lazán rávágom, hogy ááá nem fogunk dehogyis... mondom ezt most... akkor biztos más lesz amikor már próbálkozunk újra. Az előző terhesség nagyon hamar összejött, remélem a következőnél is így lesz.

Csak szövettant csináltak semmi mást, nálam sajnos volt műtét. Két doki vizsgált, mindketten máshogy számoltak, az egyik szerint 10 a másik szerint 12 hetes voltam. 

Szörnyen nehéz időszak áll mögöttünk, de gondolom ezt nem kell vázolni neked, nektek akik szintén hasonló doolgokat éltél, éltetek át...

Sziasztok!

Sajnos én is csatlakozom hozzátok, csütörtökön volt missed ab műtétem  kb 7 hetes lehettem... iszonyatosan fáj, úgy érzem jelenleg, hogy ezen sehogy se fogok tudni túllépni. Az a tudat pedig, hogy újra kell majd próbálkozni, egyenesen a rosszullétig üldöz. Fogalmam sincs hogy lehet ezt görcsölés nélkül végigcsinálni.
Kérdeztem az orvost, hogy 2 egészséges embernél ez hogy fordulhat elő, nem lehet-e valamilyen vizsgálatot végezni, de azzal "nyugtatott", hogy ez nagyon sűrűn előfordul. Bár ez engem egyáltalán nem nyugtat meg.
Ti fogtok szedni valami vitamint? Én eddig csak folsavat szedtem, de sokan ajánlják a méhpempőt is...

Hello lányok újra.

Sajnálom borso87! Ismerem az érzést. Az újrakezdés. Amikor hullámzol a félelem és a reménykedés közt.
Mikor a facebookon mindneki pocakos, vagy a kis manójáról készitett képeke postolja. A kolleganő aki ugyankkor esett teherbe és már a 4. hónap végét járja. Igen, nem könnyű..

De aztán, végül én mindig arra jutok, nincs értelme szomorúnak lenni (persze a természetes 'gyászidőszak' lezárta után). Nem segit semmin szóval felesleges abszolut. A félelem is az de ezt már kicsit nehezebb kontrollálni.

Nálunk mivel 2 nagyon korai vetélés is volt vizsgálgattak kicsit (épp hétvégén irtam róla kicsit, fentebb).
De végül magam kutakodtam utána és az sejtem megtaláltam a problémát azt hiszem az oxidativ stressz - párom, hogy dohányzik és hát nem épp fiatal már, 45.. A DNS törések csinálnak ilyen korai vetéléseket. Szerencsére van ennek egy egszerű kúrája, antioxidánsokkal azaz vitaminokkal.
Szóval most megy a C és E vitamin és egy ilyen multivitamin tabletta még mellette promnak én a szokásos babamama vitamint kiegészitem egy kis plusz C-vel E-vel és nagyon fontos, D'-vel is mert az ilyenkor a téli hónapokban nagyon hiányzik és ha súlyúsan alacsony akkor már az önmagában is okozhat vetélést..

Szóval mostmár nagyon rajta vagyunk és azt hiszem mindent megteszünk hogy jöjjön a siker. Tavaly szeptemberben keztük oktber illetve december végén voltak a vetélések - tudom fél év nem olyan sok idő vannak akik évekig próbálkoznak de akkor is olyan nehéz a várakozás..

Remélem mindannyiunknak hamarosan jóra fordul a sora és érkezik hozzánk a várva várt boldogság

@littlebiscuit:

nekem 4 hét múlva kell mennem kontrollra, akkor beutaltatom magunkat egy vérvételre, hogy lássuk, hogy legalább ott minden rendben van-e. Mi mindketten 29 évesek vagyunk, párom ugyan dohányzik, de nem sokat, heti 1-2 dobozzal (bár gondolom az is számít) 
Aztán ha megjött rendesen a műtétet követően, én is elkezdem a vitaminkúrát...
A fb-on lévő pocakosfotók elkerülését én úgy oldottam meg, hogy felfüggesztettem a fiókomat.  Ha erősebbnek érzem magam, akkor majd visszatérek. Bár nálunk egy baráti párnak pont ugyanabban az időben lesz babájuk, ahogy a miénk született volna  az még nem lesz egyszerű, de optimistán állok a dolgokhoz és addigra én is pocakos leszek 
Tehát akkor összegezve te szedsz multivitamint is és még emellé C+E-t és a párod is ugyanezeket szedi? vagy a szokásos babavitamin mit takar? bocsi ha hülye a kérdés, de én csak folsavat szedtem most és nem vagyok tisztában ezekkel a dolgokkal

Borso,
Akkor tényleg csak valami kis bibi lehetett ha ilyen fiatalok vagytok (én is ennyi vagyok amugy csak párom 'picit' idősebb ) és a heti 1-2 doboz pedig még nagyon minimális, szóval nem hiszem hogy nagy baj lenne nálatok!
De a vitaminok ártani nem árthatnak. 

DM-es baba mama vitamint szedem de annyira nem vagyok tőle elájulva igy hogy már most rengeteget olvastam utána hogy miket is kellene szedni. Tele van mindenféle dologgal de nagyon alacsony dozisokban ami pedig semmire se jó szinte max szinten tartásra. A folsav 400 mg pl aminek a duplájának kellene lenni (ezért én minden másnap még egy plusz 400 milis folsavat is beveszek emellé is.
SZóval meghagyhatod a sima folsavat csak legyen minimum 800 mg.
Párom szintén egy DM-es multivitamint szed (A-Z Depot) de ez detto. Mindent tartalmaz de túl alacsony mennyiségben pl cink ami fontos a pasiknak - főleg negyven felett csak pár miligram van benne még az ajánlott negyedét sem fedezi. Mondjuk pont a cinket mi bevisszük táplálkozással (tökmag tojás marhahús pl). De az alábbiakat hozzáadtam mert ők segitenek igazán a kiskatonák minőségének szempontjából:
E vitamin - én 100 mg - párom most 200 de holnap megjön az uj doboz ami 400-as. Ennyi ajánlott az igazi feltöltekezéshez.
C vitamin, egy ezer mg-os pezsgőtablettát szoktunk elfelezni ahogy kipezsgett a 3/4-e páromé a negyede az enyém (én nem dohányzom és gyümölcsöt is többet eszek szóval nekem annyi elég).
D vitamin-ból 2000 NE-st szedek napi egyet.
És néha egy kis magnézium de az csak amolyan fakultativ.

Vicces amilyen vitamin meg gyógyszer ellenes voltam régen most úgy hiszek bennük. Tényleg rengeteg cikk kering arról hogy mennyire fontosak ezek a dolgok főleg azoknál a férfiaknál akik már a 4x felett vannak és dohányoznak, pláne. Az antioxidánsok visszaforditják az időt és helyrehozzák a károkat, kutatásokkal igazolva! De pont ezért mivel ti mindketten fiatalok vagytok nem hiszem hogy nektek nagyon szigoruan szükség lenne minderre, DE ugyanakkor ártani nem árt..

@littlebiscuit:

köszi a választ  szerintem lassan bevásárolok én is, aztán elkezdjük ezeket enni. Az igaz hogy fiatalok vagyunk, de nagyon rendszertelenül élünk... reggeltől estig dolgozunk, napközben nem eszünk, és este sem az egészséges vitamindús falatok kerülnek a tányérra... úgyhogy mostmár jobb félni mint megijedni alapon, inkább megeszünk pár bogyót minden nap, hátha most ez hiányzott.
Meg persze a vérvétel, nehogy a sárgatest termeléssemmel legyen baj.
Igazságtalan az élet... a kórházban 5en voltunk a kórteremben, nekem volt csak missed ab-om, sírtam mint egy kisgyerek, a maradék 4 "nő" pedig sima abortuszra jött, és úgy viselkedtek, mintha valami társalkodóban lennének... nekik miért lehetett volna babájuk, nekem meg miért nem? 

Üdvözöllek köztünk borso! Nagyon sajnálom ami veled, veletek történt. Együttérzek veled. Nekem október elején volt a műtét, de sosem leszek túl rajta 100%osan szerintem lelkileg.... 4 hónap kellett ahhoz is, hogy egyáltalán normálisan együtt tudjak lenni "úgy" a párommal anélkül hogy a történtek felszínre kerüljenek...   Én a műtét után nagyon mély gödörbe kerültem... és nehezen kászálódtam ki belőle... a Picúrkánk emlékére vettem egy gyertyát amit Érte szoktam meggyújtani illetve egy aprócska Angyalkát ami Rá emlékeztet... Most már talán kicsit megnyugodott a lelkem, de nagyon nehéz ha várandós nőt látok, vagy újszülöttet stb... 

Egyébként nálunk is első baba lett volna és én 24,párom pedig 28 évesek vagyunk. A terhesség előtt úgy kb fél hónappal kezdtem akkor szedni terhesvitamint (femibion 800at), az akkori dokim ezt ajánlotta.... nem tudom olvastad e visszább a történtemet... én dokit váltottam azóta... most már ahhoz járok aki a műtétet végezte. Ő azt javasolta várjunk 3ciklust ki, aztán lehet próbálkozni illetve javasolta hogy próbálkozás előtt 3hónappal már szedjek vitamint.
Sajnos nekem november közepén összeomlott a cég ahol dolgoztam, így munkahelyet kellett váltanom, amit most február közepére sikerült. Időközben most szintén febr közepén elkezdtem egy méregtelenítő kúrát hogy az egészségem állapotát illetve a súlyomat jobb irányba tereljem, ami eddig eléggé sikeresnek látszik 3 hét alatt lement 5kg, szebb a bőröm, múlik el az árpám (amivel évek óta kűzdöttem már) és a kondícióm is szépen javul (első hét végén már 7,5km-es sétát tettem meg ami előtte lehetetlennek bizonyult volna) A kúra ajánlott ideje min 4hónap, ha azidő alatt elérem amit szeretnék vele, akkor azután fogunk próbálkozni újra. Persze már nagyon várjuk

Szerintetek a kúra alatt már szedhetem majd a vitamint? Nem döntöttem még el, hogy maradok e a Femibion mellett... a Czeizel féle vitaminon nagyon gondolkozom...
Jelenleg C és D vitamint szedek így télre a C vitaminból 2-3000mg-ot is / nap.

Azügyben esetleg tudtok nekem segíteni, hogy abban az esetben ha nekem 2014.07.hótól volt folyamatos munkaviszonyom (2cégnél összesen, de megszakítás nélkül) egészen 2015.12.hóig, onnantól bejelentett munkanélküli voltam, s február 18-tól van újra munkám...
Ebben az esetben mennyi idő kellene elteljen az új munkahelyemen, hogy "normális" gyest kaphassak majd? Beleszámít a munkanélküli is? Az új cégnél elég néhány hónap (4-6), vagy annál azért több kell?

Bocsi hogy hosszúra sikeredett. 

Még annyi jutott eszembe, hogy mivel semmi vizsgálat nem volt utána, nem tudják mitől lehetett a baj, stb.. én szeretnék majd a próbálkozások előtt elmenni egy hormonvizsgálatra, hogy lássuk ilyen téren rendben van e minden, vagy esetleg valamit kell pótolni, stb... főleg mivel nálam minimális barnázás volt ugyan, csak épp az előző orvosom nem igen figyelt oda erre hiába szóltam neki.... 

@gmoncsy1991:

Szia! Hasonló érzéseim vannak, mint neked, igaz nekem csak holnap lesz a mutet egy hete, így meg nagyon friss a dolog. De bárhol és bármikor el tudom magam sírni, legutoljára egy Merci reklamon  úgyhogy a gödör ismerős 
de próbálom pozitívan felfogni a dolgokat, mert a páromat se szeretnem az őrületbe kergetni, meg persze en se szeretnek pszichológushoz járni...
Amikor majd mennem kell kontollra, akkor en is kérem hogy nézzük meg a hormonjaimat, nehogy csak valami bagatell dolog miatt kell ennyit szenvednunk! 
Nem vagyok egy nagy tb szakértő de szerintem neked mar most is van annyi munjaviszonyod, hogy rendes GYES-t kapj, másfél év mar elég hozza. De ha beírod a googleba hogy GYES kalkulátor profession, akkor egy tok jo oldalt dob ki, ahol ki tudod számolni úgy, hogy beírod azt is hogy az utóbbi időszakban mennyi biztosított napod volt.

Szia borso, én is így voltam ezzel. Tényleg segít az idő majd. Nagyon nehéz, de könnyebb lesz. Persze ám még én is időnként elsírom magam olyan dolgokon amik más esetben nem váltanák ezt ki. 

Köszönöm válaszod a gyes kérdéssel kapcsolatban. Azért bizonytalanodtam el, mert nem tudtam, hogy a munkanélkülis időszak is beleszámít e vagy sem. Mindenesetre a méregtelenítő kúrát mindenképp végig csinálom, már most nagyon sok pozitív hatása van ahogy azt írtam is. meg hát még próbaidőn vagyok, gondolom az nem lenne túl elnyös ha már próbaidő alatt közölném, hogy várandós vagyok stb... (azt mondták már az elején, hogy ha valaki teherbe esik már nagyon korán be kell jelentenie, mert vannak olyan területek a gyárban ahol olyan ragasztó van használva ami magzatkárosít hatású lehet)

Meddig tart a próbaidő? lehet azt érdemes lenne megvarni, aztán mehet a projekt 
nekem azt mondta a doki, hogy egy rendes Mensit várni kell, aztán próbálkozhatnak ujra... Kérdés hogy lelkileg menne-e... De olyan szép lenne karácsonykor pocakosnak lenni 

3 hónap, a méregtelenitésem pedig 4 így azt mindenképp végig csinálom. Utána szeretnénk próbálkozni.
S áprilistól tervezem szedni a várandós vitamint.

Hmm na igen én bennem is él egy karácsonyi pocakos álomkép

3 hónap, a méregtelenitésem pedig 4 így azt mindenképp végig csinálom. Utána szeretnénk próbálkozni.
S áprilistól tervezem szedni a várandós vitamint.

Hmm na igen én bennem is él egy karácsonyi pocakos álomkép

Akkor hajrá nekünk  én tegnap bevásároltam a gyógyszertárban mindenféle vitamint, így a következőket fogjuk szedni:
Párom: folsav, cink, C-vitamin
Én: folsav, B komplex, C-vitamin
Az E vitamin kiment a fejemből amikor vásárolni voltam, úgyhogy az még pótolom  A mai az első nap, hogy végre pozitívan tudok a dolgokhoz állni!

Sziasztok!

A vetéléssel való megküzdésről írom a szakdolgozatomat. Olyan nőket keresek, akiknek legalább két éve, az első trimeszterben volt spontán vetélésük, és hajlandóak kb. 20percet szánni egy online kérdőív kitöltésére. Nagy segítség lenne nekem! Akár terjeszthetitek is, ha van érintett ismerősötök.
A linket itt találjátok: 
http://online-kerdoiv.com/index/view/ha ... 89f435915b

Köszönöm nagyon annak, aki kitölti!
Kata

Sziasztok!
Ha valaki jár erre, hátha tud tanácsot adni! Ma van 2 hete a műtétemnek, és azóta is vérezgetek. Azért vérezgetést írok, mert tényleg nagyon minimális, volt 1-2 olyan nap amikor egy csepp sem jött, amikor meg jön, akkor is bőven elég a tisztasági betét... sőt ha hagynám, akkor 2-3 nap alatt "telne csak meg". (amúgy pedig rózsaszínes, fájni nem fáj semmim) A doki azt mondta a műtét után, hogy kisebb vérzés előfordulhat, de amíg nem darabos, nagyon sötét, vagy nem lesz lázam, nincs gond. Szerintetek hívjam, vagy feleslegesen kattogok megint?

Szia Borso, szerintem nincs okod aggodalomra. Nekem műtét után azt mondták, hogy 2-3hétig előfordulhat vérzés. Szintén azt mondták mint neked, hogy ha nem darabos és nincs láz és fájdalom akkor nem kel aggódni. Nálam is volt, hogy napokig nem volt semmi vagy épp cska minimális barnázás, aztán megint egy kis vérzés...

Szóval szerintem nincs miért aggódnod ha nem fáj, nem darabos és láz sincs. Ha baj lenne azt éreznéd hidd el. De ha az nyugtat meg jobban, hívd nyugodtan a dokid és kérdezd meg őt is.

@gmoncsy1991:

köszike a választ időközben már hívtam a dokimat is, ő is ugyanezt mondta! Viszont amit a műtét hevében/sokkjában elfelejtettem, hogy holnap mennem kell kontrollra. Pedig eddig úgy emlékeztem, hogy csak az első mensi után... na mindegy, inkább nézzem rám, hogy minden rendben van-e.

Majd írj mi volt és ne izgulj

@gmoncsy1991:

Azt mondta a doki, hogy minden rendben van, szépen kiürült minden, lassan visszaáll minden a helyére. És legközelebb csak akkor szükséges mennem, ha ujra babát várok