A terhesség elõtti trauma kihat a gyerek viselkedésére

Az anya terhesség elõtti traumatikus élményei befolyásolják késõbbi gyermekének érzelmi és szociális viselkedését.

Az anya terhesség előtti traumatikus élményei befolyásolják későbbi gyermekének érzelmi és szociális viselkedését. Erre az eredményre jutott az a kutatás, melyet a Haifa Egyetem tudósai végeztek el, és amelyről a Developmental Psychology (Fejlődéslélektan) című szaklapban lehet részletesebben olvasni.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az anya múltban történt traumatikus élményei , amelyek hatása a terhességre nem közvetlen, a gyermek érzelmi és szociális viselkedését mégis befolyásolják.” – összegezte Micah Leshem professzor, a kutatás vezetője a Science Daily cikkében.

A terhesség alatt elszenvedett traumák hatásairól már korábbi tanulmányokból sok mindent tudunk, ám a fogantatás előtt elszenvedett csapások hatásait eddig még senki sem kutatta. A kutatók eredményeiket patkányok megfigyelésével kapták, akik társadalmuk felépítésében és agyi aktivitásukban is sok hasonlóságot mutatnak az emberrel.

A vizsgálatok során a patkányokat három csoportra osztották: az egyik csoport tagjainak a párosodás előtti két hétben különféle stressz növelő élményben volt részük, és a nőstényeknek a teherbeesés előtt volt idejük a felépülésre, a második csoportba tartozó állatok hasonló hányattatásokban volt részük a fogantatást közvetlenül megelőző egy hétben, míg a harmadik csoport tagjai kontrollcsoportként, stresszmentesen folytathatták életüket. Amikor a patkányok utódai elérték az ivarérettséget – 60 naposan -, a kutatók megvizsgálták érzelmi – különösen a szorongás és depresszió szempontjából – és társas viselkedésüket.

Az nyilvánvalóvá vált az eredményekből, hogy a közvetlenül a fogantatás előtti trauma változatos hatással volt a kölykökre. Ezek a hatások csoportok és nemek szerinti megosztást mutattak, ám abban megegyeztek, hogy a kontroll csoportba tartozó patkányoktól élesen elütő viselkedésnek bizonyultak.
A stresszes anyák utódainál csökkent a társas kapcsolatteremtés készsége a kontrollcsoporthoz képest: ezek az állatok kevesebb időt töltöttek egymás társaságában és ezidő alatt is kevesebb volt köztük az interakció. A nemek közti különbségek is érdekesek voltak: a nőstény utódok esetében magasabb volt a szorongás szintje, mint a hímeknél. Azoknak az anyáknak a kölykei, akik közvetlenül a fogantatás előtt voltak stressznek kitéve, hiperaktívak lettek, vagyis az sem mindegy, hogy a trauma és a teherbeesés között mennyi idő telt el.

„Azzal mindenki tisztában van, hogy a dohányzás károsítja a magzatot, ezért az anyák nem is dohányoznak a terhesség alatt. Kutatásunk eredményei szerint az anya múltbéli hányattatásai, még akkor is, ha jóval a terhesség előtt történtek, szintén hatással vannak az utódra, még annak felnőtt korában is. Valószínűsíthető, hogy hasonló hatások figyelhetők meg az embernél is: például azon anyák gyermekeinél, akik terhességük előtt jóval háborús eseményeknek voltak kitéve.” – mondta Leshem professzor.

Szilágyi Diána, 2009. május 14.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?