Vendég a háznál
2003. Augusztus. 15.
Kossuth rádió, 13.05

Hok Zoltán Újpest alpolgármestere: - Ez rendkívül nagy terhet ró az önkormányzat életében, azt hiszem nem Újpest lesz az egyetlen önkormányzat, amelyik a határidőre nem tudja teljesiteni az EU-s normákat, a játszóterei vonatkozásában. Hiszen egy EU szabvány szerinti játszótérnek a kialakítása az most folyó áron 15-20 millió forintba kerül, nekünk körülbelül 100 játszóteret kell fenntartani, ezt a két számot összeszorozzuk, akkora költségvetési igényt fogalmaznánk meg, amit képtelenek vagyunk teljesíteni. Mi azt gondoljuk, hogy olyan 4-5 év alatt fogunk elérni odáig, hogy az összes játszóterünket alkalmassá tudjuk tenni arra, hogy ki tudjuk cserélni az uniós normáknak megfelelő játékokra. Éves szinten 5-10 játszóteret tudunk vállalni, és nem ez az egyetlen dolog lesz az életünkben, amit a csatlakozás pillanatában nem fogunk tudni maradéktalanul teljesíteni. Mi ezt a programot határoztuk meg magunknak, hogy olyan 2006-2007, esetleg 2008-as befejezéssel leszünk képesek eljutni odáig, hogy valamennyi játszóterünk meg fog felelni az EU-s normáknak.

- Závodszky utca-Szigeti József utca határán lévő játszótér egy 4 emeletes ház területén van belül. Az a problémánk, hogy négy éve, amióta elkezdődtek itt a körbekerítési munkálatok, a ház lakói leállították ezt az egészet úgy-ahogy volt, mondván, hogy nem akarnak ide több gyereket, mert ha körbe van kerítve a játszótér, akkor egyre több gyerek jön ide, és nem tudnak pihenni délután, és nem tudják a tévét nézni. Azóta megy a harc, a Szigeti József utcában két 10 emeletes ház között lévő területre próbálnak minket átpakolni, de próbálunk nem átpakolni, és nem elmenni innen, mert úgy gondoljuk, hogyha ez 16 éve működik, és ide rengeteg gyerek, és anyuka jár le, nagyon jól működő játszótér, akkor úgy érezzük, hogy nem kellene ezt megszüntetni. Rengetegszer fordult elő, hogy a kábítószereseknek a tűit szedtük össze, és az egyéb apróságaikat, úgyhogy az anyukák minden nap ezzel kezdték a takarítást, főleg nyáron. Nagyon kellemetlen volt, és ezért szerettük volna körbekeríttetni. Az anyukák elkezdték intézni, és addig semmilyen probléma nem volt, amíg ez el nem kezdődött, hanem utána kezdődtek a problémák.

- Mit mondtak, mi történik akkor, ha elkerítenek egy játszóteret?

- Több gyerek van, több gyerek jár le, hangosabbak, zajosabbak. De általában fél 8 felé már nem sok gyerek van lent, főleg a picik már mennek aludni olyankor. Ha le van játszva a játszótér, mert úgy szerettük volna, hogy teljesen zárható legyen, akkor 8 óra után itt már senki nem tartózkodik, és csend, nyugalom van. A ház oldalában voltak kőpadok, kőasztalok, mondván, hogy az anyukák nem a gyerekekkel foglalkoznak, hanem leülnek, pletykálnak, és nem tudnak a gyerekektől pihenni. Megy a veszekedés, hogy ne menjenek oda a picik a háznak a sarkába. Rendszeresen locsolják, hogy még csak véletlenül se menjenek oda, de ha mégis valamelyik oda megy, akkor jön az, hogy lelocsollak, és elég minősíthetetlenül mondják a gyerekeknek a magukét. Elhiszem, hogy kiabálnak, mert minden gyerek kiabál játszás közben, de ez egy kicsit durva.

- Mit szeretnének ők?

- Ne legyen itt játszótér, azt szeretnék.

- Mit gondol erről a játszótérről, jó hogy van, vagy jobb lenne, ha nyugalom lenne?

- Különböző szempontokat kell figyelembe venni, a családos anyukák és a gyerekek szempontjából nyilván hogy jó, de a nyugalomra vágyók, a pihenésre vágyók, akik éjszaka dolgoznak, vagy korán kelnek, azok már nem biztos, hogy ilyen véleményen vannak. Olyan mértékű a zaj, nem csak a kimondottan gyerekek által előidézett zaj, hanem hisztérikus zajok vannak. Korán is és később is nem mindig lehet nyugodtan lenni. Gondolom, mindenkinek toleránsnak, tűrőképesebbnek kellene lenni, és meg kellene érteni mindkét oldalnak, hogy valamit tenni kellene annak érdekében, hogyha közösen egy helyen vagyunk, akkor mindenki jól érezze magát. Elfogadja, tudomásul vegye azt, hogy minkét oldalon vannak, pihenésre, nyugalomra vágyók, és játszani vágyó gyerekek.

- Mit tudnak csinálni az anyukák és a gyerekek?

- Nagyon sok függ az anyukáktól, a neveléssel kapcsolatos teendők körébe tartozik, azt hiszem, hogy jobban odafigyelnek a gyerekekre. Mi látjuk az ablakból, és halljuk, hogy nagyon sok érdektelen szülő is van, tisztelet a kivételnek, aki nem törődik a gyerekével. Tépheti a másik haját, kiabálhat artikulátlanul, rendetlenkedik, és nem érdekli az anyukát, vagy az apukát, aki éppen ott van. Régen volt a régi időszakban, hogy csendes pihenő, nyugalmi időszak, bizonyos szempontból ki volt ez találva régen is. Ennek a betartása biztos nem olyan egyszerű, mert különböző időpontokban dolgoznak az emberek, különböző időpontokban érkeznek haza, és biztos, hogy változó megnehezíti a dolgot.

- Úgy gondolom, hogy inkább el akarják csalni a gyerekeket, hogy menjünk arrébb, és ne itt, hanem ott zajongjanak. Tök mindegy, hogy ide megyünk, vagy oda megyünk, mert ahogy elnézi, mindenhol vannak házak, és bárhol vannak a gyerekek, zajonganak, mindenhol felhallatszik. Akkor majd máshol veszekednek majd a lakók, hogy miért itt ordítanak. Úgy gondolom, hogy négy-öt éve, amikor elkezdődött ez a bizonyos körbekerítés, onnantól kezdve lettek ezek a problémák. Addig semmilyen jellegű gond nem volt, nem szóltak ki, nem zavartak bennünket, nem volt veszekedés. Most viszont itt az utóbbi négy évben folyamatosan.

- Pár lépéssel arrébb már nyitnának egy másik játszóteret. Ez miért gond?

- Azért gond, mert a két ház között elég huzatos a tér, úgyhogy nagyon sok fülfájós gyerekünk van. Itt van kisközért, bent nem lehet inni, természetesen kijönnek, leülnek, és az üvegek széttörnek, ide kutyák jönnek, és mégis a fiúk ott fociznak, nagyobb fiuk, és nem igazán jó. Végül is nagyon megszoktuk ezt, és szeretnénk, nagyon szeretnénk itt maradni.

- És Önök mit szeretnének?

- Mi azt szeretnénk, hogy legyen körbekerítve, mi felajánlottuk azt is, hogyha a házhoz tartozó járda kiesik a kerítésen kívül, nekünk az is nagyon megteszi, és a gyerekek sem mennek oda viháncolni az ablak alá, és hogy minél több játék legyen itt. Minden háznál van valami kis homokozó, de nem nagyon járnak. A környező házakból talán még az Árpád út másik oldaláról is ide járnak a szülők a gyerekekkel. Nagyon sokan vagyunk, tényleg zajosak, nem mondom, hogy nem, de ez a legjobb, mert sok gyerek van itt, és nagyon jó a közösség. Én 16 éve lakom itt és 11 éve járok ide a gyerekeimmel. A lányom, aki 11 éves, a mai napig is szívesen lejön, és szeret játszani, ugyanúgy a homokozóba, vagy bárhol. Megszoktuk, nekünk ez pont jó, pont ide találták ki. Nem értem, hogy akik ide költöztek 15 éve, nem tudták, hogy játszótér, az látszott akkor is. Egyszerre épült, már úgy jöttek ide, hogy tudták, hogy játszótér van itt.

- Hogyan lehetne kompromisszumos megoldást találni?

- Úgy próbáltuk megoldani, hogy 5 előtt nem is jövünk le, és fél 8 - 8 óra körül fel is megyünk. Az hogy itt van délelőtt három-négy gyerek,, nem hiszem, hogy akkora problémát, zajt jelentene.

- Próbálunk velük nem veszekedni, vitatkozni, és hát ennyi. Nem tudjuk, hogy mit lehetne még csinálni.

- Zajos ez a játszótér?

- Lehet, hogy idős hölgyeknek ez zaj, de nekünk ez megszokott csicsergés, szerintem ez nem egy zaj, amit egy gyermek csinál.

- Mi lenne a megoldás?

- Mi maradnánk ezen a játszótéren, ugyanúgy, ahogy eddig jártunk, és kulturáltan eljátszadoznának a gyerekek. Törekszünk arra, hogy a gyerekeket elvigyük, amikor tudjuk, kirándulgatni, de a köztes időszakokat, az iskola, óvoda utáni időszakot, mikor már engedi az időjárás, itt töltjük a játszótéren. Így van ezzel a többség.

- Mit nyújt ez a játszótér?

- Szerintem a klímája nagyon jó a játszótérnek, tavasszal a nap ide süt, amikor a másik játszótéren, a mellettünk lévő játszótéren hűvösebb az a rész, a másikat használnánk, az zajosabb is lenne, 10 emeletes ház között van, és a zaj nem biztos, hogy jobban eloszlik ott.

- Ahogy látom, mos már 5 óra is elmúlt, és nagyon szépen besüt még ide a nap. Meddig süt ide a nap?

- Általában 6 óra, fél hét felé kezd elmenni, és addig kellemes, jó idő van, és addig nagyon jó itt. Utána fél 8 felé szoktunk felmenni, mert picik vannak, mint említettem.

- Én visszatérnék arra, hogy a tolerancia, tűrőképesség, meg az egymásra odafigyelés mindkét oldalról a másik irányba. Javaslatom lenne, a híradó, az esi híradó előtt megfelelő lenne pihenni, de a 8 órát is elfogadnánk, úgyhogy még a 8 óra is megfelelő, de sokszor 9 órakor meg 10 órakor is még mindig nagy csatazajok találhatók. Kevesebben vannak nyilván, de még mindig zaj van, elég nagy mértékű időnként. Utána meg jönnek a tinédzserek, a nagyobb gyerekek, ahol nem találják a helyüket a lépcsőházban, meg itt a játszótéren randalíroznak. Mivel most az anyukákról és a gyerekekről van szó, 8 óra körüli időpont megfelelő lenne.

- Mi oldódnak meg, ha ezt a játszóteret megszüntetik, akkor utána mi lenne itt.

- Nyilván nem oldódna meg a probléma, mert akkor jönnének a tinédzserek, fiatalok, főleg sajnos kábítószeresek is fellelhetők, és ők is zajjal, meg rumlival járnak. A lakótelep kezd egy kicsit úgy a hangulat meg a zaj változni, romlani, én úgy veszem észre, úgy tapasztalom, hogy kicsit nem előre megyünk, hanem vissza fele. Egy játszótérnek az a feladata, az a célja, a véleményem szerint, hogy a gyerekek ott játszanak, és ott töltsék az idejüket abban az időben, ami szabad, éppen anyukával, szülőkkel együtt.

- Önök is ide járnak a játszótérre?

- Igen, mi is. Én egy kislánnyal járok, egy három évessel, hát ő is megkapta a magáét, az idősebb lakóktól. Engem krumplival dobtak meg itt a padon, ami most már nem igazán létezik, mert azt is kiszedték, a padokat. Az egyik lakónak nem tetszett, hogy a gyerekek itt vannak, és egy cifra mondással, vállon dobott egy közepes méretű krumplival. Egy pár nappal ezelőtt szintén az egyik kisfiút, aki itt biciklizett egy vödör vízzel leöntöttek. Ezt nem szabadna megengedni.

- Nincs is olyan esemény, hogy valamelyik gyerek durvább volt, vagy valami ilyesmi történt, ami kiválthatta ezt a helyzetet?

- Nem tudunk ilyesmiről. Ilyen nem volt.

- Én úgy hallottam, hogy a hölgy, aki itt lakik, küzd, hogy a játszótér megszűnjön, miután részlegesen be van kerítve, szeretnék, ha ez megmaradna a gyerekek számára.

- Ez itt el van kerítve biztonságos az autók elől, nem tudnak kimenni, nem szaladnak oda.

- Mi is itt lakunk szemben, és ide szoktunk kijárni a gyerekekkel, nyáron ugyan más játszótér is jó, de ősszel ez a legjobb, mert elég sokáig besüt ide még a nap. Itt délután is lent lehet lenni a gyerekekkel. Szembe, ahova szeretnék a játszóteret átvinni, ott futkosnak az állatok, kutyafuttatónak meg lehetne csinálni. Ha van pénz, azt csinálják meg, és ne ezt tegyék oda.

- Rezgőhintát kaptunk ide, és állítólag zajos, és fogták és átrakatták a másik oldalra. Három lakó közül, akik szoktak vitatkozni velünk, azok közül az egyik átrakta. A hintákat, amik voltak 6-8 hintánk volt, és abból szépen lelopkodták az összesen, a mai napig nem tudjuk, hogy hol van.

- Ami még irritáló, hogy délután négy órától elkezdenek locsolni, amikor a gyerekek jönnének le játszani, és hét óráig locsolnak. Gyerekek azt a részt nem tudják használni, pocsolyát csinálnak, nem tudnak a locsolócsőtől kerékpározni, és ha rámennek a fűre, akkor kiabálnak velük. Azt hiszem, hogy a háznak a gondnoka talán, aki itt locsol. Lejön négy órakor locsolni, mikor megjelennek a gyerekek játszani, és az egyik részt locsolja három órán keresztül.

- Az épületnek a sarokrészét locsolja, mert szerintük a gyerekek oda mennek viháncolni.

- Mondták a mamák, hogy leöntötték a gyerekeket vízzel az ablakokból.

- Aki ilyet tesz, az nem hiszem, hogy normálisan viselkedik, szóval olyan bizonyos emberi normákat képtelen betartani, hogy az inkább a pszichiátriára kell, hogy elvonuljon, vagy oda való, vagy orvosi segítségre van szüksége. Nem hiszem, hogy ez a megoldás, hogy ilyen módszereket, ilyen drasztikus módszereket alkalmaznak. Ez felháborító.

- Ilyen is volt, hogy krumplival dobtak meg egy anyukát.

- Ez botrányos, és azt tudom mondani, mint az előbb. Higgadt, nyugodt emberi beszéd sokkal többet érne, és hatna, és eredményes lenne.

- Elképzelhető, hogy egy lakógyűlést tartsanak erről, mit gondol?

- Elképzelhető, de akkor az anyukáknak, szülőknek is itt kellene lenni.

- Például tegnap fél 10-kor egy kisfiú oda szólt az anyukájának, hogy mama már menjünk haza, és erre az anyukája irdatlan szavakkal mondta neki, hogy nem megyünk, játsszál tovább nyugodtan. Fél 10-kor. Sokszor látom, hogy a gyerek ordenárén viselkedik, rugdossa a falat, direkt neki megy a másik gyereknek, tépi a haját, és az anyuka nyugodtan pletykálkodik. Azt mondhatnám, hogy oda se figyel. Úgy kell rászólni fentről a gyerekre, hogy normálisan viselkedjen, és persze mi vagyunk a hibásak, hogy mi szólunk rá a gyerekre, és ő nem figyel oda. Én inkább itt kisebb gyerekeket láttam, a nagyobbak már nem itt játszanak, hanem elmennek focizni a focipályára.

- Milyen megoldások lennének?

- Például a belvárosban olyan játszótereket alkalmaznak, hogy körbe van kerítve, a gyerekek nem tudnak kiszaladni, ez is egy támpont, és hét-nyolc órakor bezárják a játszóteret, és mindenkinek el kell hagynia a játszóteret, és akkor utána csend van az egész téren. Ez szerintem nagyon jó megoldás legyen.

- Mit tudnak tenni a szülők, mert elhangzott, hogy sokáig vannak itt, rendetlen a játszótér.

- Ezzel nem értek egyet, mert általában mi szoktuk rendbe rakni a játszóteret. Volt olyan, amikor az önkormányzattól kaptunk homokot, és a gyerekek hordták be a játszótér sarkáról, mert ledobták a teherautóról, és nem hozták be.

- Ebben a körben nincs olyan, aki fél 10-ig is itt marad, tehát mindenki elviszi 7 órakor a gyereket vagy 8 órakor?

- Egy évestől 10-11 évesig vannak gyerekek, nálunk rend van, általában le kell feküdni 7-8 óra felé. Valószínűnek tartom, hogy fiatalok, akik kábítószereznek, és egyéb dolgokat művelnek itt lent a játszótéren, ők biztos lent vannak, és éjjel is lent vannak, és nekik nem mernek szólni. És általában rajtunk csattan az éjszakai dorbézolásnak az eredménye. Én úgy vettem észre, hogy akik nagyon balhéznak, általában csak rajtunk töltik ki a bosszújukat. De úgy tudom, hogy a Závodszky utcában nem nagyon sokan ellenzik ezt a játszóteret, csak két-három ember. Nem mondható, hogy az egész lakóközösség ellene van a játszótérnek.

- Gondoltak arra, hogy összefognak, és az önkormányzattól kérik, hogy ne szüntessék meg ezt a játszóteret?

- Többször gondoltunk rá, irtunk levelet is, de nem igazán reagáltak. Tavaly óta, és most legutóbb a szabálysértési osztályra irtunk levelet, merthogy itt történtek itt ezek a gyerekekkel. Az egyik levél a szabálysértési osztálynál az alpolgármesteri hivatalhoz ment be, mikor velem történt, hogy engem lelocsoltak, és az egy hivatalos levélként oda ment levél. Visszajelzésről nemigen tudok, talán abban az időben történt, hogy beszerelték az új hintákat, miután a lakók leszerelték az azt megelőző hintákat. Visszajelzésünk nem volt ezzel kapcsolatban.

Hok Zoltán Újpesti Önkormányzat alpolgármestere: - Számunkra meglehetősen hosszú tengeri kígyónak tűnő ügy, amit az elején szeretnék leszögezni, hogy a játszótér ott fog maradni, és mi nem kívánjuk megszüntetni. Azért nem, mert azok, akik használják, azok a kisgyerekek igénylik ezt a kis felületet, ahol kedvükre tudnak játszani.

- Ezt jó hallani, mert amikor ott jártam, attól féltek, hogy a közeli játszótérre szeretnék őket áttelepíteni.

Hok Zoltán: - Mi senkit, sehova nem akarunk telepíteni, az a speciális helyzet van, hogy a két játszótér kb. 10 méterre van egymástól, hiszen egy nagyon keskeny, belső a lakótelep egyik belső közlekedési útja határolja el, és a másik oldalt is szeretnénk fejleszteni, annak érdekében, hogy még nagyobb felület legyen. Itt senkit nem akarunk sehova elterelni, ezek közterületek, tehát itt nincs arról szó, hogy az egyik játszótér ennek a háznak a tulajdona, a másik játszótér annak a háznak a tulajdona, ez a város tulajdonában vannak, közterületek, és ezt minden magyar állampolgár bátran, szabadon, a nap bármelyik szakában használhatja. Éves szinten 10-12 játszóteret tudunk felújítani, és ez sok millió forintba kerül, és a szigeti utcai játszótér vélhetően még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején mindenképpen sorra fog kerülni.

- A szülők megmutatták, hogy ez egy elég huzatos hely, nem süt be a nap, és azt javasolták, hogy mi lenne, ha a másik felén lenne kutyafuttató.

Hok Zoltán: - Attól tartok, hogyha azt a térséget kutyafuttatónak jelölnénk ki, akkor igen sok levelet kapnánk, amelyben intellektuális képességeink felől érdeklődnének, hiszen az két 192 lakásos társasház között lévő néhány száz négyzetméternyi közterületről van szó, az alkalmatlan kutyafuttatásra, hiszen megvannak a kritériumai, hogy legalább egy fél hektárosnak kell lenni, hogy a kutya a szabad mozgását ki tudja ott elégíteni, és ez semmiképpen nem merült fel. Azon gondolkodunk, hogy a két nagy ház közötti részekre olyan játékokat, olyan felületeket telepítünk, ahol nem a kisgyerekeknek, hanem a nagyobb gyerekeknek a mozgásigényét tudjuk kielégíteni. Amely abból a szempontból is kívánatos, hogy nem a legszerencsésebb a 3-4 éveseket a 10-12 évesekkel összeengedni, mert általában vannak konfliktusok. A másik oldala a kérdésnek, hogy a Závodszki utcai játszótérnek is van egy befogadó képessége. Az Unió négyzetméterre is meghatározó. Kétségtelen tény, hogy keveset süt a nap, bár a délutáni órákban elég sok nap süt oda is. Abban bízunk, hogy ez a két játszótér kellően széthúzza az egy időben ott játszó gyerekeket, talán a konfliktust is ezáltal valamilyen mértékben lehet csökkenteni.

- Úgy tűnik, hogy a lakók között mérgesedett el a viszony.

Hok Zoltán: - Az önkormányzat középen álló ártatlan bárány ebben a kérdésben, hiszen minket két tűz közé szorítottak be. A lakók egy része azt követeli, hogy szüntessük meg a játszóteret, a másik része meg azt követeli tőlünk, hogy feltétlenül tartsuk meg. Mi ez utóbbiak mellé álltunk már csak azért is, mert amikor a lakótelep-beruházása készült 20 évvel ezelőtt, akkor a lakásoknak a megépítésével egy időben ez a játszótér is elkészült. Volt játszótér, tehát azok a lakók, akik a lakást megvásárolták, azoknak pontosan tudniuk kellett, hogy egy játszótér mellett vásárolták a lakásokat. Ennek megfelelően a játszótér maradni fog. Azt sajnáljuk, hogy nem tudunk a lakók között békét teremteni, tekintettel arra, hogy annyira elmérgesedtek a viszonyok, hogy most már egymást locsolják, paradicsommal dobálják, és mindenféle teljesen képtelen állapot van. De a magunk részéről úgy gondoljuk, hogy a játszótér hozzá tartozik egy közösség életéhez.

- Nem lenne-e mégis a legjobb kompromisszumos megoldás a bekerítés, a szülők is szeretnék, és amikor ott jártam, és próbáltam keresni az ellenhangokat, akkor elhangzott el többek szájából, akik nem örülnek a játszótérnek, hogy mégiscsak szabályozható lenne az ott tartózkodás.

Hok Zoltán: - Ezt sem zárjuk ki, ez elől sem zárkózunk el. A jelen állapot szerint a játszótér ellen felszólaló, ott élő polgárok viszont ezt sem fogadják el. Amikor mi ennek a kerítésnek az építésébe bele kezdtünk, szeretném elmondani, hogy ez már félig be van kerítve, ez a játszótér, a közúttól elhatároltuk már egy kerítéssel, hogy a gyerekek ne tudjanak kirohangálni az utcára, nehogy elgázolják őket, ezen kerítés ellen is igen határozottan tiltakoztak. Amikor a munkatársaim kimentek a kerítést építeni, akkor elzavarták őket és megdobálták őket, és mindenféle sajátságot buta helyzetek alakultak. Úgy gondolom, hogy a minimális toleranciával mindenkinek rendelkeznie kell. Legnagyobb bajnak azt látom, hogy itt oly mértékben mérgesedtek el a viszonyok, oly mértékben már nem arról szól a történet, hogy ez a játszótér kell, nem kell, milyen játékokkal. Hiszen a hintákat áthelyeztük, hogy az ablakoktól minél messzebb legyenek, a csúszdákat megfordítottuk, hogy ne az ablakok felé nézzenek, másik irányba csússzanak. lehetőleg minél kevésbé zavarja az ott élőknek a nyugalmát. De itt már rég nem erről szól, hogy értelmes minden fél a maga engedményét a közös kalapba elhelyező, kompromisszumok körül folyik a vita. Hanem itt a legszélsőségesebb megoldás, hogy ez a mindent vagy semmit alapon. Na most ilyen attitűddel meglehetősen nehéz kompromisszumot kötni. Ezért a játszótér által keltett zaj, rosszul tűrő polgároknak az érdekeit is figyelembe véve az önkormányzat mégis határozottan az ellen van, hogy ez a játszótérre szükség van, sőt inkább azt szeretnénk, hogy a még korszerűbb uniós szabványú játékokkal ellátva még harmonikusabb, még jobb körülményeket szeretnénk teremteni abban a térségben.

- Szülők mégis félnek, miért nem tudták őket megnyugtatni, hogy együttműködnek velük?

Hok Zoltán: - Mi minden esetben elmondtuk, és hogyha a levelezésünket megmutatom Önnek, abból is az derül ki, hogy mi soha semmilyen körülmények között még csak utalni sem utaltunk arra, hogy a játszóteret meg akarjuk szüntetni. Azt gondolom, hogy ez talán inkább annak lehet az oka, hogy annyira zaklatott az ország, zaklatott ez a világ, mindenhol botrányok, feszültségek. Ennek megfelelően általában a politikai intézményrendszer iránti bizalom az meglehetősen nagymértékben csökkent az elmúlt esztendőben. Ennek következményeként ugye sokszor tréfásan azt mondhatnám, hogy azt sem hiszik el, amit látnak, mert mindenhol és mindenben a mögöttes tartalmat igyekeznek kutatni. Még egyszer nagyon tárgyilagosan szeretném megerősíteni, hogy az önkormányzatnak nem állt, nem áll, és nem is fog szándékában állni a Závodszki utcai játszóteret megszüntetni. Mi azt szeretnénk, hogyha ez fejlődne és az ott élők ezt harmonikusan tudnák használni, és azt is szeretném, hogyha ez a tolerancia, az egymás iránti tolerancia olyan mértékben növekedne, hogy el tudnánk viselni egymás gyermekeit, el tudnánk viselni egymást, és azt keresnénk inkább abban a térségben is persze más térségekben is, ami összeköt minket, és nem azt ami elválaszt. Azt gondolom, hogy ezeknek a kisgyermekeknek a harmonikus fejlődése ez mindenképpen e közösséget össze kell, hogy kössön, hiszen ők azok, akik átveszik tőlünk a stafétabotot, és tovább fogják a város működtetni, és éltetni.
Személy szerint azt tervezem, hogy szeptemberben közeli iskolánk van a szigeti utcai iskolánk, ott szeretném mindkét fél képviselőit meghívni, kvázi kis mini lakossági fórumon és ott szemtől-szembe a mi jelenlétünkben mi a harmadik fél vagyunk ebben a történetben, ott szeretnénk olyan javaslatokat hallani, amelynek eredményeként közösen ki tudunk alakítani egy olyan jövőképet ennek a kicsi térségnek, amelynek az eredményeként talán el tudjuk érni, hogy ezek a konfliktusok megszűnjenek.