Vendég a háznál
2003. Július. 31.
Kossuth rádió, 13.05

Rip.: - Egy ikerpár édesanyja. Mennyi idősek?

- Öt hónaposak lesznek majd most 9-én.

Rip.: - Szopnak még?

- Igen, szopnak mind a ketten. Sőt mi több, nagyon szeretnek szopni. Az egyik lányom nem hajlandó elfogadni a cumisüveget, szóval inkább csak a mell. A másik az egy kicsit lustább, szóval ő a cumisüveget jobban szereti, de azért esténként még mindig felkéredzkedik, hogy azért anya, te is kellesz még.

Rip.: - Az anya is szereti, tehát te is szereted azt, hogy szoptathatsz?

- Igen szeretem. Szerintem jó érzés és közelebb van akkor az ember, hogyha szoptathat sokáig.

Rip.: - Akár egy éves korukig is?

- Hogyha bírom energiával, akkor igen.

Rip.: - Van egy gyönyörű kislánya. Ő mennyi ideig szopott?

- Nem szopott egyáltalán, tápszerezett, mert nem volt tejem. Azt mondták, hogy ideges voltam, amikor terhes voltam, és fene tudja, nem tudom pontosan.

Rip.: - Nem szervi oka volt, hogy nem lett volna rá alkalmas, hanem.

- Nem, nem, nem. Hát a másik, az szopott nyolc hónapos koráig.

Rip.: - Csak a kislány nem.

- A kislány nem igen.

Rip.: - De gondolom sajnálta azért, hogy nem.

- Hát igen, mert azért nem a tápszer az nem olyan, mintha szopni tudna a gyerek, és a kicsi sokkal nyugodtabb, hogy szopott, mint ő.

Rip.: - Szóval vele azért voltak gondok emiatt, betegesebb is volt?

- Könnyebben elkapott akármilyen vírust és nehezebben is jött ki belőle, mint a kisebbik.

Bem.: - Dr. Cserháti Endre, az 1-es számú Gyerekklinika professzora.

Dr. Cserháti Endre, az 1-es számú Gyerekklinika professzora: - Anya, ha szoptat, akkor ennek számtalan előnye van. Természetesen a legszorosabb érzelmi és fizikai kapcsolatot jelent ez anya, gyereke között. Egy olyan kapcsolatot, ami az élet későbbi korában bármilyen jóba legyenek egymással ilyen testi kapcsolat soha többé nem lesz. Ennek az érzelmi, biztonságot jelentő faktora ez rendkívül fontos.

Bem.: - De egészségmegőrzés szempontjából is fontos. Ilyenkor ugye az anyatej az ami gyakorlatilag az immunrendszert jelenti a baba számára.

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora: - Igen. Például van egy bizonyos fajta alapvető immunanyagunk, amit A betűvel jelölünk. Az immunglobulin A-ból az újszülött teljesen védtelenül születik. Semmije nincs, és nem tudja gyártani. Na most az anya teje az első néhány hétben rendkívül sok immunglobulin A-t tartalmaz, és ez ebben a korban még jól belejut a szervezetbe és ebből következik az, hogyha az újszülött nem a saját anyatejét kapja, hanem például egy olyan anya tejét kapja akinek már három hónapos a saját babája, abban ez az ellenanyag már úgyszólván nem lesz. Tehát ezt csak a saját anyjától kaphatja, vagy egy olyan másik nőtől, aki néhány napja szült gyereket. Tehát ez a fajta védelem nem is pótolható. Az anyatejes táplálásnak van allergia megelőző szerepe. Ez bebizonyosodott.

Rip.: - Tehát az, hogy minél később találkozik egy csecsemőnek szervezete idegen fehérjével, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz allergiás.

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora: - Úgy van. Tudniillik az anyától adott esetben egy olyan irányú immunrendszert örökölt, amely éppen az allergizálódásra teszi őt hajlamossá. Nagyon fontos, hogy az a legkorábbi szakasz az élet első néhány hónapja különösen érzékeny ilyen szempontból, mert ekkor a szervezet immunrendszere éppen az ételekkel szembeni kóros ellenanyag termelődésre hajlamos.

Rip.: - Ekkor tanulja meg az immunrendszere azt a babának, hogy akkor mire, hogyan reagáljon.

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora.: - Úgy van, és főleg az ételekkel szemben tanulja meg ilyenkor. A belélegzett allergénekkel az majd a pollen, meg a házipor atka az inkább egy picit később van.

Rip.: - Más anyának anyatejére nem lehet allergiás egy baba? Tehát, hogyha nem a saját mamája szoptatja?

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora.: - Az anyatejre nem allergiások a gyermekek és általában ez az idegen női tejjel sem fordul elő. Természetesen az anyatejben is vannak olyan anyagok, amelyek allergizálhatnak. Például az anya tehéntejet iszik, szóját eszik, tojást eszik és így tovább.

Rip.: - Ez mind belekerül az anyatejbe.

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora.: - És ezek belekerülnek az anyatejbe. Mégis az a tapasztalat, hogy az esetek többségében ez inkább ezek az icipici anyagok egy tolerancia kifejlődését segítik elő és nem az aktív allergizálódást. Szóval ez általában nem baj. Természetesen olyan esetekben, ahol egy nagyon nagy fokú ilyen fehérje érzékenység gyanúja van, az is fölmerül, hogy az anyatej helyett, de ez egy kivételes orvosi helyzet olyan tápszert adjunk, amiben semmilyen fehérje nincs. Ilyeneket gyárt az ipar, ezek nagyon rossz ízűek, de adott esetben hasznosak. Mégis a gyakorlatban, ha van anyatej, akkor ezekre nem szorulunk rá.

Rip.: - Más típusú tápszerek azok fokozhatják az allergiát? Tehát, ha anyatej helyett kap egy baba tápszert?

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora: - Ez kifejezetten, miután a tápszerek tehéntejből készülnek.

Rip.: - Mennyi ideig szabad csak anyatejet adni ahhoz, hogy a csecsemőkben ne alakuljon ki az allergia?

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora.: - Az élet első fél évében a tisztán anyatejes táplálás az esetek elsöprő többségében az ideális táplálékot jelenti. Szinte semmire nincs szüksége egy gyereknek. D vitaminra van Magyarországon szüksége. Hozzátehetjük, hogy biztonság okából, és az anyatejben kevés a K vitamin, tehát teljes biztonság kedvéért az élet első körülbelül három hónapjában ajánlatos, hogy hetente egyszer lenyeljen egy kis K vitamint a baba. Úgy gondoljuk, hogy fél éves kor után már el kell kezdeni valamit hozzáadni.

Rip.: - De az anyatejnek akkor is meg kell maradnia.

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora.: - Amennyiben van anyatej, akkor célszerű. A leválasztás folyamata egy lassú folyamat. Fokozatosan építünk be mellé főzeléket, gyümölcsöt, állat eredetű fehérjéket, vagy olyan tápszereket, amelyeket követő tápszereknek szoktak nevezni, tehát amelyek az anyatej után jöhetnek. Ezeknek a tehéntejhez képest bizonyos előnyeik vannak, tehát jobb mintha tehéntejet itatunk a fél évnél idősebb babával.

Rip.: - Egy éves kor után van még az anyatejben olyan védőanyag akár az immunrendszer számára, vagy olyan tápanyag, ami még mindig fontos lehet a babának?

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora: - Szabály, hogy fél éves korig, ha lehet tisztán anyatej, fél éves és egy éves kor között beépíteni anyagokat, mert szüksége van és, ha lehetőség van, az anyatejes táplálás lassacskán csökkenjen. Azt, hogy aktívan orvosilag tanácsoljuk az egy éves kor utáni szoptatást, emellett nem szólnak indokok.

Rip.: - De ártani nem árt.

Dr. Cserháti Endre az 1-es számú Gyerekklinika professzora: - Ártani nem árt. Egy-egy anyánál egy olyan érzelmi kötődés alakul ki a babával és a baba annyira szeret szopni és az anya annyira szeret szoptatni, meg hát van is teje, hogy egy éves kor után is szoptatnak. Ezt üldözni semmiképpen nem kell. Azért ilyenkor már néha előfordul, hogy az anyatej tápértéke ebben a korban már kicsit alacsony és ezek a gyerekek néha egy picit lassabban híznak, mert úgy megelégszenek az anyatejjel, pláne egy ilyen esti szoptatásban elfárad, elalszik és elképzelhető, hogy egy picit kalória szempontjából alultáplált. Tehát az egy éves kor utáni szoptatást inkább kivételesnek kell gondolni, de az anyatej az élet első fél évében az ideális, legjobb és ma sem pótolható tápszerrel.

Rip.: - Ha belenéz doktor úr egy kisgyerek szájába, akár meg is tudja állapítani, hogy az a gyerek szopott-e?

- Igen.

Bem.: - Dr. Cukor József, gyermekfogorvos.

Dr. Cukor József, gyermekfogorvos.: - Nagyon hatásos és frappáns dolog. Általában, hogy olyan nyolc, kilenc éves korú gyerekeknél, ha vizsgálatot végzünk, akkor rákérdezünk kedves anyukára, ha az anyuka van ott, hogy hát ugye nem sokáig szopott az a gyerek. És meglepődve válaszol az anyuka, hogy hát igen voltak gondok, voltak problémák, meg saját magát elválasztotta a gyerek. Szóval sok minden egyéb dolog van. Ugyanis nem csak az anyatejnek az összetétele rendkívül fontos, hanem maga az a munka, amit végez a csecsemő, és ami az állcsontok fejlődésére egy rendkívül stimuláló és kedvező hatása van. Amennyiben sajnos szoptatás nem történt, vagy csak nagyon minimálisan történt, akkor bizony nagyon jellegzetes, magas úgynevezett gótikus szájpadja alakul ki a gyereknek.

Rip.: - Tehát nem lapos boltozat?

Dr. Cukor József gyermekfogorvos.: - És az azt jelenti, hogy szűk az állcsontja és az ilyen gyerekeknél szinte biztos, hogy a maradó fogak magyarul nem férnek el.

Rip.: - Torlódni fognak.

Dr. Cukor József gyermekfogorvos.: - Torlódnak és hát komolyabb fogszabályozási beavatkozás kell. Ilyenkor fordulhat elő, hogy bizony fel kell áldozni maradó fogat annak érdekében, hogy egyáltalán egy egészséges és esztétikailag megfelelő fogazatot lehessen elérni.

Rip.: - Magára a fog állományra, arra is hatással van az anyatej összetétele?

Dr. Cukor József gyermekfogorvos.: - Hogyne, hát természetesen. Minden olyan élettani szempontból fontos anyag, fehérje, ásványi só, stb. sorolhatnám, megtalálható az anyatejben, ami a fog fejlődéséhez feltétlenül szükséges. Na most ez elsősorban, mivel ugye a tejfogak, azoknak az elmeszedése a legtöbb, az már a születés pillanatában előrehaladott állapotban van, tehát itt elsősorban már tovább kell gondolkodnunk. Tehát a maradó fogak fejlődésére és azoknak az elmeszesedésére, és kialakulására van nagyon jótékony hatással.

Rip.: - Kisfiú mennyi ideig szopott?

- Hát nem sokáig, mert nem volt tejem.

Rip.: - Pár hónapig, vagy pár hétig?

- Pár hétig.

Rip.: - Utána mi történt?

- Hoztuk az anyatejet, innen a védőnőtől kaptunk és tápszereztük.

Rip.: - Legalább napjában egyszer megmaradhatott volna neki a szopás nem?

- Hát de biztos. De elment, úgyhogy nem lehetett mást tenni.