Vendég a háznál
2003. Június. 11.
Kossuth rádió, 13.05

Mv.: - Értem.

- ...de, de nagyon, és eltömődött a járat, rá is jöttem mindig, hogy melyik járat, és különböző módszerekkel, tiltott módszerekkel is, sikerült kidugítani, és...

Mv.: - Milyen tiltott módszerekkel?

- Hát, néha így tűvel.

Mv.: - Tűvel?

- Igen, igen, tudom, hogy ez nagyon durván hangzik, de annyira megdagadt, már látszott, hogy melyik az a csatorna, amelyik el van dugulva, már egészen fehér volt, és egyszerűen nem bírt kijönni, hiába fejtem, nem ment, és hát volt, amikor egy tűvel egy kicsit ott ügyködtem, és akkor utána megindult. Tudom, hogy ez nagyon horrorisztikusan hangzik.

Mv.: - Igen, tényleg úgy hangzik!

- De már nem tudtam mit tenni vele, komolyan, és akkor ez, ez segített, szóval ez mind a négy gyereknél előfordult ez a probléma, és akkor utána nem, de hát azt hiszem, hogy talán az elsőnél volt igen, amikor, amikor felhívtam a kórházat, hogy mit csináljak, és akkor mondták, hogy menjek be, és lefejik.

Mv.: - Igen.

- Nahát erre azt mondtam, hogy akkor azt nem, akkor inkább én megcsinálom, mert azt tudtam, hogy az nagyon fájdalmas, hogyha...

Mv.: - Tehát attól félt, hogy nagyon keményen fogják megmasszírozni?

- Igen, igen, mert amikor bent voltam a kórházban, még ugye, mikor megszületett a kisfiam, akkor azért mutatták ott a nővérek, hogy hogy kell, és ugye nem akart beindulni kezdetben, nemcsak nekem, másnak sem, és amikor ők úgy odanyúlták és odanyúltak, és megmutatták, az nagyon-nagyon fájt. Biztos, hogy ez is hozzájátszott, szóval nemcsak az első 4-5 hétben volt, hanem később is...

Mv.: - Értem.

- ...és aztán, amikor elhatároztam, hogy nem lesz, nem fogom szoptatni, akkor átálltam a tápszerezésre, elapadt a tej, de közben nem bírtam letenni róla, hogy szoptassam, muszáj volt, annyira bántott a gondolat, hogy nem szoptatom, és volt egy nagyon helyes fiatal védőnő, aki járt hozzánk, olyan idős volt, mint én, hát akkor én 25 éves voltam...

Mv.: - Igen.

- ...olyan idős volt, mint én, nem volt gyereke, viszont nagyon lelkes volt, és látta, hogy én emésztem magam emiatt, és mondta, hogy elvisz engem egy baba-mama klubba, az volt a ... Ligának szerintem az első ilyen klubja, és hát ott nagyon sok kismama volt, én is elvittem az én Ábelemet, és egyetlenegy apuka volt. Ugye megbeszéltük a problémámat, mondtam, hogy nem megy, és volt egy apuka, aki azt mondja, hogy ő tud egy ilyen szerkezetről. Tehát nekem nem is egy nő mondta ezt el, hanem egy férfi. Hát nagyon jópofa volt, mert ő mondta, hogy erről hallott, és akkor elmentem, a Dorozsmai utca 52.-ben volt ez a segédeszközöket árusító bolt, és ott megvettem rögtön, szóval rögtön elmentem, rögtön megvettem, és elkezdtem használni már másnap, de akkor már a baba két és fél hónapos volt, tehát én négyhetesen abbahagytam, és két és fél hónaposan kezdtem újra szoptatni.

Mv.: - Tehát gyakorlatilag két hónap kihagyás után próbálkozott.

- Igen, és semmi tej nem volt már akkor, semmi.

Mv.: - Igen.

- Egyáltalán, nem is próbálkoztam már, mert, mert éhes volt ő, szóval nem ment, és akkor elkezdtem használni, ugye, akkor mindig, minden alkalommal megmértem a babát, és a hatodik napon egyszer csak 35 gramm megjelent, és ez olyan fantasztikus eredmény volt...

Mv.: - Azzal együtt, hogy addig tápszerrel és cumisüvegből etetett?

- Igen, és akkor ezt a nyakamba kellett akasztani ezt a kis szerkentyűt, lehetett látni, hogy mennyi tej van benne, illetve mennyi tápszer, mennyi fogy, és ugye ezzel megmértem a babát, és ezen a tápszermennyiségen felül hoppá, még volt 35 gramm!

Mv.: - Jaj, de jó!

- És onnantól kezdve minden szopásnál megjelentek ezek a mennyiségek, egyre nagyobb, és ennek függvényében hagytam el, vagy arányában hagytam el a tápszert, és egyre több volt a tej, és egyre kevesebb a tápszer, és rövid időn belül eljutottunk odáig, hogy reggel már csak szopott, és volt olyan, amikor 300 grammot szopott csak.

Mv.: - Hát az nagyon nagy mennyiség!

- És akkor a reggeli alkalom volt, amikor csak tej volt, utána azért mindig kellett valamennyi tápszert adni, szóval teljesen visszaállni én nem tudtam, de, de lehet, hogy más erre képes, mindig volt valamennyi kevéske, és akkor így, így sikerült szoptatni hét és fél hónapos koráig, két és fél hónaposan visszaálltunk, és hét és fél hónapos koráig szopott.

Mv.: - Miért nem népszerűbb ez a Szoptanít? Számomra nagyon népszerű volt az édesanya elbeszélése!

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Ez egy nagyon jó eszköz, de nagyon fontos tudni, hogy hogy kell használni, vagy hogy jó használni.

R.: - Sződi Judit, szoptatási tanácsadó.

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Nem tudom különben, hogy miért nem hirdetik jobban, mert nagyon kevés helyen lehet kapni, szoptatási segédeszköz boltokban lehet kapni.

Mv.: - Ilyen van, hogy szoptatási segédeszköz bolt?

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Van, tőlük lehet rendelni is, úgy tudom, tehát telefonon is föl lehet hívni őket, és ott nagyon sok ügyes dolog van, ami megkönnyíti a szoptatást, csak én azért nem szeretem rögtön ezeket mondani, mert jobb, ha anélkül oldjuk meg.

Mv.: - Ugye Te is mondod, hogy ez nem nagyon népszerű és közismert, próbáljuk elmondani, bár rádióban ez nehéz, hogy hogy néz ki a dolog, és hogy kell használni!

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Ez egy, hát a fő alkatrésze az egy kis műanyag kulacsszerű üveg vagy tartály, ezt az anyuka a nyakába akasztja egy zsinóron. És a kulacsnak a szájából két kis egész vékony szonda, kis műanyagcső jön ki, és ehhez adnak egy tekercs bőrbarát ragasztót. Ezt a ragtapaszt kell úgy rárakni a cső végére, hogy az anyukának a mellbimbója közelében végződjön a cső, tehát amikor szoptat az anyuka, akkor a csővel együtt kapja be a mellét a kisbaba, és a tartályból jön a tej vagy a tápszer hozzá. És ezt lehet szabályozni is, hogy milyen gyorsan jöjjön a tej, tehát van egy ilyen kis szerkentyű rajta, amivel el tudjuk zárni, hogyha már beindult az anyának a saját teje, hogy akkor ne jöjjön tápszer, csak a tej, vagy hogy gyorsabban jöjjön, hogyha a baba türelmetlen még, tehát nagyon ügyesen lehet vele így együtt működni és a babával együttműködni.

Mv.: - Azt mondod, hogy jobb, ha enélkül oldjuk meg, hát persze, de mégis melyek azok a helyzetek, amelyekben hogyha nincs más természetes megoldás, akkor ez nagyon jó tud lenni?

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Hát egyrészt vannak olyan helyzetek, amikor valamiért nem akar beindulni az anyukának a teje, vagy pedig valamilyen oknál fogva lecsökken. Például valamilyen gyógyszert kell szednie, ami miatt nem szoptathat egy ideig, és emiatt csökken a teje, vagy például ha koraszülött a kisbaba, és nem tudja jól beindítani a tejet, mert nem tud jól szopni, akkor előfordulhat, más, például hormonális változás miatt csökken az anya teje.

Mv.: - Gondolom, hogy a mechanizmus tulajdonképpen az, hogy a baba az anya mellbimbóját kapja be, és azzal a szopó mozgással ösztönzi a tejnek a termelődését?

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Így van, s nagyon jól elmondta az anyuka, hogy nagyon jól lehet csökkenteni a tápszeradagot.

Mv.: - Amellett, hogy itt a Szoptanítot megdicsértük, azért ejtsünk egy pár szót erről a bizonyos horrorisztikusnak nevezett megoldásról, hogy az édesanya itt tűvel lazította ki a tejjáratokat?

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Igen, ez engem kicsit meglepett, és nem is javaslom senkinek, mert elég csúnya fertőzést is tudunk okozni, vagy más problémákat. Nem is hallottam még ilyesmiről, de igazából az ilyen tejjárat-elzáródásnak az a gyógymódja, hogy szoptatás előtt, ha lehet, akkor meleg borogatást kell rakni a mellre, mert ez maga föllazítja a szöveteket, és szoptatás közben pedig valamilyen krémmel vagy olajjal bekent ujjakkal simogatni a mellet, tehát ezt az elzáródott kemény területet a baba szája felé simítgatni, ki tud szabadulni a tej legtöbbször.

Mv.: - Tehát szoptatás közben kell ezt a simogató mozgást végezni?

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Igen, tehát amikor a baba már szopik, és sokan érzik is a tejleadó reflexet, amikor így jobban jön a tej, akár a másik mellből is, és akkor szokott kidugulni ez az elzáródott tejjárat, hogyha még simogatjuk, akkor ez még jobb, segíti.

Mv.: - Hát mindenesetre kíméletesebb megoldásnak tűnik, mint a tű, amit az édesanya alkalmazott...

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Igen.

Mv.: - ...miközben ő mind a négy gyereknél azt mondja, hogy ehhez a módszerhez folyamodott.

Sződi Judit, szoptatási tanácsadó: - Hát ez nagyon meglepett, és lehet, hogy neki gyors megoldást hozott, de én mégse kísérleteznék ilyesmivel, mert még nagyobb bajt tudna okozni.

- Valamit szeretnék kérdezni szüléssel kapcsolatban.

Mv.: - Igen?

- Most én a második babámat 36 évesen szültem, elég idősen, ugye, most 37 voltam. Én szeretnék még egy babát, na most ezzel is, ezzel kapcsolatba is nagyon sok ellentétes véleményt hallok, hogy az orvosommal beszéltem, ő javasolja, ő azt mondta: 40 éves korig nagyon nyugodtan, nyugodt szívvel, azt mondta, hogy lehet, de hallok a környezetemben, meg más orvostól is hallottam már olyan véleményt, hogy 35 éves kor fölött már nem ajánlják a szülést. Na most megint csak, mindig a nagymamával volt, imádom a nagymamát, és megint csak a nagymamával hozakodok elő, akivel is beszéltem, leültünk, megbeszéltük ezt a dolgot, és ő azt mondta, hogy azelőtt ugye volt tizenhárom meg tizennégy gyerek egy családba...

Mv.: - Igen.

- ...ha elkezdett húszévesen szülni egy asszonyka, az minimum 35 évesen még mindig szült...

Mv.: - Igen.

- ...és semmi probléma nem volt. Én nagyon szeretnék még egyet, mert most nagyon jól belejöttem ebbe a babázásba, a nagyfiúval sajnos nem, mert akkor ugye építkezés és rohangászás, és egész nap a nagymamánál volt, de én nagyon szeretnék, most evvel kapcsolatban mi a, az orvosoknak nagyon vegyes a hozzáállásuk, szóval nem igazán tudom, hogy, hogy, hogy mit csinálok. Nagy a veszélye ugye a Down-kórnak meg a hasonlóknak, tudom, hogy szűrik, engem már szűrtek evvel a kisbabával, egy magzatvíz-vizsgálatból megnézik ezt a rendellenességet, de nagyon sok mindent hallani mást is. Környezete is olyan az embernek, tudja, hogy, hogy, hogy nem tudom, furcsán néznek az emberre.

Mv.: - Egyre inkább tolódik ki a szülési korhatár, egyre többen szülnek 35 és 40 környékén.

- Meg tudom, egyébként meg tudom érteni, nálunk is az építkezés, rohangászás, amikor nincs ideje az embernek a gyerekre, mikor hároméves, két és fél éves koráig a nagymama neveli a gyereket, mert reggeltől estig az ember dolgozik...

Mv.: - Így van.

- ...mert építkezik, mert téglát hord, meg maltert hord, meg mindent csinál, és jóformán, és most ugye az embernek megvan a ház, megvan a nyugalom, megvan a kis fészek, ahova hordhatja a fiókáit...

Mv.: - Így van.

- ...hát és elmúlt harmincöt, szóval az évek elmennek. Nem akarom már sokáig föltartani, de van még dilemmám, szóval azt nem tudom, hogyha, ha a szűrővizsgálaton valami probléma van, hogy akkor mit fogok csinálni? Engem ez tart jól, nagyon vissza még.

Mv.: - Ez egy nagy kérdés.

- Nem, nem tudom eldönteni, hogy mit csináljak, nincs szívem megszakíttatni a terhességet, de, de viszont egy beteg gyerek is tönkre tud tenni egy családot, látom sajnos, mert van egy beteg gyerek a családban, ami hát hogyha a szülők, ha a férj úgy áll hozzá, az apuka úgy áll hozzá, azért bizony szétmegy a család.

Mv.: - Tény, amit itt a beszélgetésben is elmondott, egyre idősebbek azok az asszonyok, akik odafekszenek a szülőágyra. Próbáljuk meg egy picit összeszedni, hogy melyek azok a veszélyek, amelyek az életkor előre haladtával ténylegesen nőnek?

Csákány M. György, szülész-nőgyógyász: - Hát ezek a veszélyek valósak, de azért egy kicsit el vannak túlozva.

Mv.: - Örömmel hallom.

R.: - Csákány M. György, szülész-nőgyógyász.

Csákány M. György, szülész-nőgyógyász: - Van egy statisztika, nem is olyan régen készítettük az Országos Szülészeti Intézetben, amelyben felmértük, hogy 30-35, 35-40 és 40 fölött mik a valós problémák, de hát azért ezt alapvetően minden szülész-nőgyógyász többé-kevésbé számok nélkül is tudja. A genetikai problémák nőnek, erről már ugye többször volt szó, ugye ő is említette a Down-kórt...

Mv.: - Mert elöregszik a petesejt?

Csákány M. György, szülész-nőgyógyász: - Hogy ennek mi pontosan az oka, azt én nem tudom megmondani, ez egy ténykérdés, hogy minél idősebb az asszony, annál nagyobb a valószínűsége a kromoszóma rendellenességeknek, amiből a leggyakoribb a Down-kór, de ezt szűrjük. A többi betegség valóban gyakrabban fordul elő, minden olyan betegség, ami egyébként a korral függ össze, magas vérnyomás, cukorbetegség, döntően ez a kettő, amelyik alapvetően meghatározza a terhesgondozás kérdését. A terhesgondozás alatt ezeket ki lehet szűrni, ezeket kitűnően lehet kezelni, ezek ritkán okoznak olyan súlyos állapotot, ami miatt utólag azt kellett volna, azt kellene mondani, hogy jobb lett volna, ha nem vállalja. 40 éves korig a végső kockázat, most nem számítva azt, hogy kezelni kellett, az nem annyival emelkedett, hogy különösen dobot, nagydobot kéne verni, 40 év fölött már meredekebben emelkedik a szövődmények száma, de a mai korszerű szülészet mellett még azt lehet mondani, hogy 40 éves kor fölött is lehet gyereket vállalni, ezt nagyon sok 40 év fölött szült asszony tanúsíthatja.

Mv.: - Az teljesen közömbös, hogy első gyermek születik-e mondjuk egy ilyen előrehaladottabb életkorban vagy a negyedik-ötödik?

Csákány M. György, szülész-nőgyógyász: - Nincs lényeges különbség, tehát a szövődmények előfordulásában nincs lényeges különbség. Maga a szülés bonyolultabb egy először szülő nőnél, de ez egyébként minden korban így van, idősebb korban még inkább így van, bár a nagyon sokadik szülés is már szövődménynek minősül, tehát a hatodik-hetedik szülés az önmagában is egy, egy szövődmény.

Mv.: - Teljesen közömbös, hogy az édesapa hány éves?

Csákány M. György, szülész-nőgyógyász: - Mai tudásunk szerint nincs lényeges befolyása a szövődmények kialakulására.

Mv.: - Tehát egy 60 éves édesapának ugyanolyan egészséges gyereke születhet, mint egy 25 évesnek.

Csákány M. György, szülész-nőgyógyász: - Sőt régebben azt mondták, hogy a zsenik idős apáktól születnek, régebben azt mondták.

- Ma is 14 óráig hívhatják műsorukat, hogy elmondják véleményüket, kérdéseiket, 328-8972.

- Kedves Vendég a háznál! Évek óta rendszeres hallgatójuk vagyok, de olyan problémáról, ami engem aggaszt, még soha nem esett szó. A kisfiú unokám kétéves, egészséges, szép, okos, minden rendben van nála, de nagyon rossz szagú a lehelete. Különösen reggel, de evés előtt és után is, röviddel fogmosás után és rágózás közben is. A fogaival nincs gond, ínybetegségről szó sincs, nem duzzadt, nem piros, nem vérzik. Legutóbb arról olvastam, hogy ennek a panasznak belgyógyászati okai is lehetnek, bár az ilyen eset rendkívül ritka. Nagyon szeretném megkímélni a kisunokámat a gyerekek kíméletlen őszinteségétől, és már előre félek a kamaszkori elutasításoktól, amiken nem is lehetne csodálkozni. Kérem, adjanak tanácsot, hova forduljunk ezzel a rendellenességgel? Név és cím a szerkesztőségben.

R.: - Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos.

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - A rossz szagú leheletnél tulajdonképpen végig kell kísérni azt az utat, amelyiket a levegő megtesz egyrészt befelé a szervezetbe, másrészt pedig kifelé. Az első az, amiket a levélben fölsorol a nagymama, hogy a fogazatot, a szájüreget nézi át az ember, de az orrüregben is lehet valamiféle eltérés, ami rossz szagú lehelethez vezethet.

Mv.: - Például?

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Egy krónikus orrmelléküreg-gyulladás, hogyha ott gennyező folyamat fönnáll, az lehet oka annak, hogy rossz szagú a lehelete a gyereknek.

Mv.: - És ezt nem érzi a gyerek, tehát ennek nem mutatkozna valami tünete, hogyha erről lenne szó?

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Az orrmelléküreg-gyulladások, azok néha nagyon tünetszegény módon zajlanak le. Nem föltétlenül kell hozzá hőemelkedés sem, nem kell sápadtság sem, általában jellemző, hogyha van egy kis étvágytalanság, van egy kis váladék a garatban, de végeredményben ez mind hiányozhat is, és mégis ott van. Tehát ezt a területet is gondosan, alaposan végig kell tekinteni, és utána továbbhaladva a nyelőcsövet is vizsgálat alá kell vetni, merthogy nagyon sokszor ez a rossz szagú lehelet onnan táplálkozik, hogy rosszul zár a gyomornak a fölső záróizomzata. Ebben az esetben azt gondolom, hogyha kizárható az, hogy az orr melléküregben és a tüdőben lenne valamiféle eltérése, akkor a következő lépcső az az, hogy ma már elég sok úgynevezett gasztroenterológiai, tehát gyomor- és béltraktust vizsgáló ambulancia létezik, hogy esetleg oda kellene eljutniuk, és megkérni, hogy nézzék meg, hogy nem zár-e rosszul ez a bizonyos fölső gyomor záróizomzat. Ezen aztán a megfelelő speciális ambulanciák segíteni tudnak, vagy javulást tudnak elérni.

Mv.: - Ebbe az a furcsa - azt gondolom -, hogy ez a rossz lehelet magát az illetőt nem zavarja, tehát a gyerek esetleg nem is érzi.

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Ez a szaglószervünknek a fölépítéséből ered. Erre mindenki tud példát, hogy bemegy egy rossz szagú helyiségbe, vagy eléri valami rossz illat, és néhány perc után adaptálódik hozzá, tehát a szaglószerv egy idő után nem veszi föl ezeket az ingereket, és megszűnik a kellemetlenség, hát ez a gyerek nagy valószínűséggel állandóan együtt él ezzel a kellemetlen szaggal, és ezért az ő szaglószerve nem jelez.

- Telefonszámunk: 328-8972.

- Jó napot kívánok! Mi jártunk Szegeden szemésznél, csak az én fiam négyhónapos, és három hónaposan írták föl neki a szemüveget, tehát ő most forog, üti-veri a fejét, és hát én gyakorlatilag inkább attól félek, hogy nehogy sérülést okozzon. Két- és három hónapos kora között vettem észre, hogy kancsalít. Mostanra egyértelműen jobb szemüveg nélkül is, tehát sokat korrigálódott szemüveg nélkül is, és hát ebbe vagyok kicsit tanácstalan, hogy mennyire érdemes most nyúzni ezzel a gyereket. Mert nem tudok egy csecsemővel egész nap szemüveget hordatni, mert ki volt tágítva, megmérték, egy dioptriát mértek, tehát semmi problémám, én az egész elvet meg a rendszert értem, a gyereknek a kora nekem a kérdés, meg az, hogy ugye, egy csecsemő úgy fejlődik, hogy minden egy koordináció eredménye.

Mv.: - Persze, persze.

- Nekem inkább az kérdés, hogy most hogyha látom, hogy spontán javul, akkor esetleg lehet, hogy ez egy ugyanolyan koordinálatlan mozgás volt, mint a kéznek a koordinálatlan mozgása, és lehet, hogy ez spontán javul, tehát én inkább a szemüveghordásnak a korára lennék kíváncsi, hogy esetleg később lenne érdemes megpróbálni, mint most egy csecsemőt nyúzni ezzel.

Mv.: - Én értem az anyukát teljes mértékben, mint anya, ugye az még balesetveszélyes, félti a gyereket, összetörik, nem javul-e ez magától, hibát követ el, ha leveszi a szemüveget?

Dr. Sényi Katalin, gyermek szemész: - Biztosan nem követ el hibát.

R.: - Dr. Sényi Katalin, gyermek szemész.

Dr. Sényi Katalin, gyermek szemész: - Úgy gondolom, hogyha visszamegy Szegedre az orvosához, és ha elmondja ezeket az aggodalmakat, amit nekünk elmondott, akkor ő is ezt akceptálja, megérti, és más módszert javasol.

Mv.: - Mit tudna?

Dr. Sényi Katalin, gyermek szemész: - Abban az esetben, hogyha tényleg koordinálatlan szemmozgások vannak, tehát van időszak, amikor párhuzamosan néz, van, amikor pedig még keresi a kétszemes együtt látást, -ez nyolchónapos korig is eltarthat -, akkor valóban indokolt az, hogy ezzel az egész kezeléssel várjunk. A koordinálatlan szemmozgások olyanok, hogy az egyik szem fixál, a másik nem követi, de nem azonos kancsalsági szöggel, nem látunk olyan problémát, hogy esetleg valamelyik irányba ne mozdulna el egyik szem vagy másik szem, tehát szabadok a szemmozgások, nincs izombénulás, ezeket mind meg kell figyelni. Persze egy laikus, egy szülő örül, hogyha rápillant a gyerekére, és az aranyosan gügyög, és mosolyog, és jókedvű, nem pedig még a szemét is figyelgeti, hogy hogyan mozog, tehát ezt a szemorvosnak kell megfigyelni, vagy a védőnőnek, vagy a gyerekorvosnak. Abban az esetben, hogyha bizonyítottan a külső egyenes gyenge, általában ez egy vele született befele térő kancsalságnak a jele, és inkább befelé fordul mind a két szem. Ezt említette is az anyuka, hogy javult, tehát valószínű, hogy úgy született, hogy egy ilyen spasztikus, erős befelé húzó kancsal állásban volt mind a két szem, rövid ideig fixált, ilyenkor váltott takarást szoktunk rendelni. Váltott takarás semmi más, mintha tornásztatnánk a szemet, egyik szemet letakarjuk egy tíz percre, negyedórára, félórára, aztán a másik szemet fürdés előtt például.

Mv.: - Ez még rosszabb, mint a szemüveg, nem?

Dr. Sényi Katalin, gyermek szemész: - Nem rosszabb, sokkal egyszerűbb föltenni, nem kell félni attól, hogy a szemüveg megsérti a gyerek arcocskáját. Lehet kapni ilyen szemtapaszt, amit rá lehet tapasztani az újszülött baba szemére, s meg lehet figyelni, hogy szabadon mozog-e a szem, vagy pedig tényleg ilyen izomgörcsben befelé fordulva, vagy éppen kifelé fordulva áll, mert akkor mást is meg tudunk nézni, azt, hogy lát-e azzal a szemmel, amelyik szabadon van, tehát meg tudjuk figyelni, hogy a szabadon lévő szemet mennyire tudja használni. Ez lényeges, és talán mégsem érzi azt az ember, hogy ölbe tett kézzel vár nyolchónapos korig, mert lehetséges, hogy akkor már tud annyit ülni a babakocsiban, hogy egy sétálás idejére, ha tényleg mérünk fénytörési hibát, akkor föladjuk rá. Nem szoktam hamarabb föladni, csak nagyon súlyos fénytörési hibák esetén, melyek már tíz dioptria fölöttiek, amelyre, arra kell gondolnom, hogy tényleg nem lát szemüveg nélkül, és kell segíteni akár plusz, akár mínusz irányba a babáknak a látásjavulás vagy a látásfejlődés érdekében. Tehát a váltott takarást meg lehet próbálni, de azt gondolom, hogyha az anyuka mindezt a problémát felveti a gyerek szemészének, akkor ő is rögtön válaszol rá. Mert nem várható el egy csecsemőtől az, hogy egész nap hordja a szemüvegét, ezt senki nem várja el. Egy csecsemő fekszik az ágyban, emelgeti a fejét, fordul jobbra-balra, egyáltalán nem nyitja annyit a szemét, amennyit gondolnánk, hogy hordja a szemüveget, hát alszik a nap jelentős részében. Fokozatosan az ébrenlét 4-5 óra, aztán 6-7 óra, de nem olyan hosszú, hogy egész nap rajta legyen egy szemüveg, úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez óvatosságból felírásra került, de nem várta el a szemorvos sem azt, hogy ezt éjjel-nappal hordja a gyermek.

- Várjuk kérdéseiket a 328-8972-es számon.